bezár
 

irodalom

2022. 05. 04.
Elmerülés a Sóvárgás cyberlírájában
Interjú Jelena Glazovával
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Jelena Glazova Sóvárgás című verseskötete idén jelent meg a Prae kiadó gondozásában. A kötet bemutatójára március 26-án került sor a Kis Présházban a szerző részvételével. Benkő-Szabó Zsanett készített vele interjút.

PRAE.HU: Nemrégiben Magyarországon mutatta be Sóvárgás című verseskötetét. Mit gondol a magyar olvasókról és az országról? Hogy érezte magát nálunk?

Nagyon élveztem a látogatást, a Prae Kiadó melegen üdvözölt. A tapasztalataim alapján a magyar olvasók kíváncsiak és nagyok az elvárásaik, legalábbis ezt szűrtem le a közönség reakciójából a bemutatóesten. Az országról nem alakult ki határozott véleményem, mivel csupán két és fél napot töltöttem Budapesten, ami gyönyörű város. Szeretnék visszatérni és még többet felfedezni belőle.

PRAE.HU: Mióta foglalkozik művészettel? Mi késztette arra, hogy többféle művészeti ágban is kipróbálja magát?

A művészetek iránti érdeklődésem gyerekkoromban kezdődött, mivel sok mindenhez volt tehetségem (rajzoltam, énekeltem, hangszereken játszottam és kipróbáltam az írást is), ezért nehéz volt egyetlen kifejezésmódot választanom – ebből ered az interdiszciplinaritás.

PRAE.HU: A Sóvárgás egyik belső fülén olvasható: „A kortárs művészet interdiszciplináris és médiumközi területei érdeklik, műveiben szövegeket, képeket és experimentális hangokat kombinál.” Honnan jött az ötlet, hogy keverje a különböző elemeket a műveiben? Miért a vers lett ehhez a közvetítő közeg?

Azt hiszem, hatással voltak rám a lett kollégáim – a különféle médiumokat keverő Orbita csoport –, továbbá nagy rajongója vagyok Wagnernek (a kedvenc zeneszerzőm) és az összművészeti alkotás-ötletének. A prózaírás helyett kezdtem el verseket írni (biztos voltam benne, hogy a kedvenc íróimhoz, Dosztojevszkijhez és Szorokinhoz hasonlóan prózát kell írnom), fokozatosan megértettem, hogy a költészet a kifejezőeszközöm. Azonban tervezem az első prózai könyvem megírását is.

PRAE.HU: Mi alapján válogatta össze a verseket a Sóvárgás kötetbe? Volt valami vezérelv, ami kialakította a versek sorrendjét?

Általánosságban ezt az anyagot az egyén és a hatalom viszonya alakította, hiszen az egyén hataloméhsége is egyfajta sóvárgás. Azt hiszem, a vezérelv az volt, hogy az egyén/hatalom témából kiindulva végül eljussunk az egyén/művészeti világ tengelyig.

PRAE.HU: A versek címénél megfigyelhető a kisbetűs írásmód, illetve az, hogy minden cím az adott vers első sora is. Nagyon tetszett ez a megoldás, mert folytonosságot adott a szövegeknek és gördülékennyé tette az olvasást. Miért alkalmazta ezt a módszert? Volt valamilyen célja vele vagy nem volt szándékos a kisbetűs írásmód?

Az első sorok címként való kiemelése fordítói döntés volt, én is csak a nyomtatott könyvben láttam, még így nem kérdeztem meg Kis Orsolyát, hogy mi állt a választás mögött. A verseim általában cím nélküliek. Azt hiszem, a fordító így oldotta meg a szövegszervezést.

PRAE.HU: A legtöbb versnek határozott dallama van, sőt, némelyik akár dalszöveg is lehetne. Ilyen például a keresztben a filmkockán című vers. Van olyan verse, amit megzenésített vagy olyan, ami eredetileg dalszövegnek készült?

A második könyvem néhány versét Platon Buravicky lett zeneszerző meg is zenésítette, de furcsamód soha nem hallottam az eredményt (munkaanyag volt egy közös kortárs operához, de nem fejeztük be, talán egyszer újraélesztjük a projektet). Egyébként – nem, ezeket a szövegeket nem dalszövegként írtam. Bár az egyik barátom megkért, hogy adjak neki szövegeket a poszt-doom metál projektjéhez, elküldtem neki a szövegeket, de végül nem sikerült felhasználnia őket.

PRAE.HU: A hanghatás mellett a verseknek erős vizuális hatásuk is van. Írás közben elképzeli az adott versben leírtakat? Mennyire tervez meg egy-egy verset írás előtt és kísérletezi ki a hatását?

Igen, sokan emlegetik, hogy költészetemnek vizuális hatása van, azt hiszem, ez abból a vágyamból fakad, hogy a verssel átütő erejű képet alkossak, tehát szándékos.

PRAE.HU: Több fontosabb téma is megjelenik a művekben, de talán a két legfontosabb a gender és a művészek helyzete, a művészetek helye a világban. Miért foglalkoztatják ezek a kérdések? Mit szeretne ezekkel a versekkel közölni?

Mindig is érdekeltek a nemi kérdések és a feminizmus, filozófiát tanultam, hogy jobban megértsem ezeket a kérdéseket. És persze művészként engem is foglalkoztat a művész világban betöltött szerepe, pozíciója, és a művészeti világ intézményesülése (amit igyekszem kritizálni). Más szóval azt hiszem, azért összpontosítottam a nemi kérdésekre, a művészetre és a művészek világban elfoglalt helyzetére, hogy elgondolkodtassam az embereket ezekről a kérdésekről.

PRAE.HU: Verseiben tetten érhetőek valláshoz kapcsolódó fogalmak, felvetések. Ezek többször visszatérnek, de nem annyira hangsúlyosak. Mennyire foglalkoztatja a vallás mint téma? Miért döntött úgy, hogy kísérletezik a világi és vallási elemek ötvözésével a műveiben?

Gondolom, a kamaszkori Nietzsche-szerelmemből fakad, gyakran visszatérek isten témájához (kérdezték is tőlem, hogy miért írok mindig istenről), bár ateista vagyok, számomra isten fogalma egzisztenciális igazolás, ami elég tág fogalom. Emlékszem, az egyik barátom azt mondta nekem: „Ki az isten? Talán én magam?” – Azt hiszem, még mindig erre keresem a választ a szövegeimben.

PRAE.HU: Kedvenc versem a kötetből a halott marilyn. Számomra ez a verse a legkifejezőbb. Egyszerre gyönyörű és groteszk. Miért szeret megjeleníteni a műveiben ellentétes hatásokat? Tervez-e más stílusú verseskötetet megjelentetni a jövőben?

Azt hiszem, szeretem, ha a versek kétértelműek, ha minél több jelentéssel bírnak, tehát szépek és groteszkek egyszerre. Ezt a verset Marlene Dumas Holt Marilyn című festménye ihlette. Jelenleg az ötödik verseskötetemen dolgozom, és a jelek szerint a stílusom egyelőre változatlan – később meglátjuk, milyen bátran merek majd kísérletezni.

Fotó: Oláh Gergely Máté

nyomtat

Szerzők

-- Benkő-Szabó Zsanett --

1984-es születésű édesanya, könyvmoly, blogger, írókezdemény, amolyan önjelölt szárnybontogató. 2017-ben indította könyves blogját, Luthien Könyvvilága néven. Azóta több mint kétszáz könyvkritika olvasható az oldalán, valamint szerzőkkel készült interjúk, booktagek, borítóleleplezések és filmajálók is színesítik a blog tartalmát. 2019 augusztus 12-én csatlakozott a Smoking Barrels Blog blogger csapatához, és azóta folyamatosan jelennek meg ott is könyves cikkei.


További írások a rovatból

irodalom

Szeifert Natália: Örökpanoráma, Kalligram, Budapest, 2022.
Foci, vers, próza, gyerekirodalom
DH_BUDAPEST konferencia – 2022. 11. 23-25.
A Szépírók Társaságának Szépíró-díját Ladik Katalin kapta – Szarvas Melinda laudációja

Más művészeti ágakról

Ugrin Julianna és Vizkelety Márton: A döntés
Bíró Bence drámájának ősbemutatója a Centrál Színházban
színház

A Dagerrotípia Fodor Tamás rendezésében a Stúdió K színházban
art&design

Interjú Szalai Dániel képzőművésszel és fotográfussal az edukáció nyújtotta infrastruktúráról és kísérletezési lehetőségekről, kritikai alapállásról és a média fontosságáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés