bezár
 

színház

2022. 09. 01.
Kérdőjelként lebeg az élet
Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes darabja Szentendrén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rusztikus környezet, könnyed nyári este súlyos kérdésekkel. A szentendrei Vajda Lajos Múzeum udvara adott otthont Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes Hanna - Szabadesés többszólamban című előadásának. A formabontó esemény szabad ég alatt hívta életre Szenes Hanna történetét és vele egy hányattatásoktól terhes korszak kihívásait.

Az emlékezet rendszerint nem a megsemmisülés tényét, hanem azokat az egyedülálló, megismételhetetlen pillanatokat oltalmazza, amelyek a pusztítás martalékává váltak. A huszadik század szövevényes sorstörténetei időről időre inspirációforrásként szolgálnak korunk színházcsinálói számára, nincs ez másként Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes Hanna - Szabadesés többszólamban című alkotása esetében sem. A darab eredeti kordokumentumok alapján idézi fel a világhírű háborús hős, Szenes Hanna életének fontosabb mérföldköveit, megtapasztalásait. Az előadás tétje a nőiség, a poétikai kitárulkozás, és a társadalmi felelősségvállalás törékeny egyensúlyának megteremtésére emelkedik.

Szenes Hanna 1921-ben született Budapesten, Szenes Anikó néven. 1939-ben a fokozódó zsidóellenes hangulat elől a brit fennhatóságú Palesztinába vándorol, ahol csatlakozik a zsidó fegyveres védelmi szervezethez, a Haganához, majd 1944-ben az angol hadsereg megbízásából társaival együtt ejtőernyővel érkezik Jugoszláviába. A küldetés célja, hogy zsidókat menekítsenek Magyarországról. Szenes Hannát a magyar határ átlépésekor azonnal letartóztatják, és elrendelik a kivégzését.

A háborús hős történetét számos dokumentumfilm, könyv és művészeti alkotás feldolgozta, így joggal merül fel a kérdés, hogyan tud Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes darabja az újdonság erejével hatni. A virtuóz szövegtörzs Szenes Hanna verseiből, naplórészleteiből, családtagjai és bajtársai visszaemlékezéseiből tevődik össze, amelyek közé héber nyelvű imádságrészletek, verssorok, zenés betétek szüremkednek. Az archaizáló, mai fülnek gyakran szokatlan megfogalmazásokra mesterkéletlenül simul a zeneiség, amely vizuálisan is szerepet kap: egyes jelenetekben a hangszerek poszthumán játékossággal emberi alakot öltenek.

Az előadás valódi ütőkártyája Szenes Hanna karakterének újszerű ábrázolása. A zsidóüldözés és a méltánytalan kirekesztés viszontagságait árnyaló, kezdetben felnövéstörténetet sejtető jelenetek kibontakozása során felszínre törnek Szenes Hanna, a költő vívódásai. Hogyan tud poétaként érvényesülni az idegen hazában? Vajon elegendő-e az a tehetség, amelyet birtokol? Kiszolgáltatott, anyanyelvétől megfosztott nőként milyen sorsot szán neki az Európában dúló háború? Aki mélyebben beleássa magát Szenes költészetébe, az elhivatott fiatal lány személyében tetten érheti a gyöngéd, finom lelkű, szavaiban gyakran tartózkodó költőt. Widder Kristóf és Tóth Réka Ágnes előcsalogatja Szenes Hanna karakterének ezt a gyakran szinte feledésbe merülő oldalát.

Noha Bíró Eszter színészi játékát egyes jelenetekben, különösen a narratív naplórészletek ismertetésekor, mintha kissé túlfűtené a hirtelen szenvedélyesség, ez nem veti vissza a hiteles karakterábrázolást. Bíró Eszter és Widder Kristóf két személyben tárják a nézők elé a letűnt korszak meghatározó alakjait: egyaránt figyelmet kap a gyermekéért aggódó édesanya elkeseredése, az egymástól elszakított testvérek kálváriája, az erőszakos csendőr kíméletlensége és a háborús bajtársak között kialakuló mély barátság rendíthetetlensége.

Érdemes szót ejteni a rendezés és a játéktér viszonyáról is. Bár az előadás nem dolgozik sok díszlettel, amely megoldás kifejezetten illik a szabadtéri színjátszás adottságaihoz, mindenképpen izgalmas, hogy a díszleteket papírral borították be, reflektálva ezzel is Szenes Hanna íráshoz fűződő viszonyára. Az udvaron található kövek, épületsarkok és a tér közepét uraló fa mind-mind szerves részei az előadás látványvilágának, sőt nem ritkán önálló funkcióval rendelkező díszletté nemesednek.

A szokatlan helyszínen rendezett előadás valósághű képet fest Szenes életéről, ugyanakkor képes megszólítani korunk nézőjét is. A nőiség megélésének kihívásai, a költői szárnybontogatás nehézségei, a jobb élet reményében vállalt kivándorlás integrációs traumáinak feldolgozása napjainkban is aktuális problémák. A kérdés tehát nem az, hogy veszített-e Szenes Hanna, ahogy az az előadásban is elhangzik, hanem sokkal inkább az, hogy mi mindent veszítünk el mi, ha megfosztjuk magunkat a lehetőségtől, hogy megismerjük a megfélemlíthetetlennek tűnő ellenálló álcája mögött rejtőző érzelmes, szelíd nő történetét.

Tóth Réka Ágnes, Widder Kristóf: Hanna – Szabadesés többszólamban

Előadják: Bíró Eszter, Widder Kristóf
Zene: Födő Sándor
Dramaturg: Tóth Réka Ágnes
Konzulens: Dénes Gábor, Ungváry Krisztián
Grafika: Seres Flóra

Rendező: Widder Kristóf

Bemutató időpontja: 2022. augusztus 17.,
Szentendrei Teátrum, Vajda Lajos Múzeum udvara

Képeket készítette: Weszelits András
nyomtat

Szerzők

-- Somogyvári Csendike --


További írások a rovatból

A Krémes keringő című előadás az Újszínházban
Ördög Tamás Darázs című darabja a Marczibányi Téri Művelődési Központban
A Mary Page Marlowe című előadás a londoni Old Vic-ben
Beszélgetés Köles Ferenccel a közérzetéről, pályája sikereiről, kudarcairól és a színházi struktúráról

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXIX. évfolyamának 50. számáról
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 2. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés