Egy lakásból átalakított föld alatti helyiségben (a Független Színház játszóhelye a Páva utcában) mutatták be ezt a megkapó, és a környezethez alkalmazkodó drámakompozíciót. A szkeccsfilmszerűen egymást követő egységekből álló, ugyanakkor keretes szerkezeténél fogva és dramaturgiai átgondoltsága miatt kompakt drámai alkotás tíznél is több férfi-nő szituációt, hétköznapit és extrémet egyaránt, mutatott meg, ugyanazzal a két színésszel. Az előadás egészét átjárta a férfi és női energia jótékony egymásra hatása.

Pál János Endre állványra erősített festményei jelezték a díszletet, amelyet spanyolfal módjára, könnyedén mozdítottak el a színészek, a kis térhez alkalmazkodva. A jelenetek Kovács Dorka videóival kezdődtek, egyedi filmes atmoszférát teremtve, amelynek részét képezte a dramaturgiai funkcióval bíró változatos zenehasználat is. A színészek, Inoka Péter és Grisnik Petra a különböző jellemeket pontos ábrázolással adták vissza, életszerű módon, néhány megváltozott ruhadarab segítségével maszkolva el magukat, egyértelműen más-más karaktereket és élethelyzeteket tárva elénk.

A címadó pár egy jelmezbálon találkozik. Valójában normál életet élnek, a férfi orvos, a nőről megtudjuk, hogy gyerekére a férje vigyáz. A férfi Superman ruhát, a nő Csodálatos Nő (Wonder Woman) jelmezt visel. A mindennapokból való kilépéshez felmennek a templomtoronyba, ott beszélgetnek. Látunk azután autóban utazó házaspárt, akik veszekednek, féltékenykednek, mialatt a baba hátul sír, és az anya gyorsan megvigasztalja. Látunk egy párt, ahol a férfi a többi autóst szidja, de végül udvarlásba fordul át a beszélgetés. A lány kéri, hogy búcsúzáskor ugyanúgy csókkal köszönjön el tőle, mint az előrehaladásukat megakadályozó pár férfitagja köszönt el női partnerétől. Ezt a két jelenetet az autós megjelenítés köti össze. Ezek után jelenik meg az autós rendőrjárőr pár, akik még visszatérnek. Ők zárják le az előadást.

Találkozunk egy nővel is, aki mesél a buszon egy tőle elforduló utastársának, aki meg sem szólal. Monológja rossz sorsáról, a műtétjéről, a vásárlásairól szól és arról, hogyan biztatták egy büntetés elleni beadványra, aminek semmi eredménye nem lett. Látjuk a nő megrendítő idegösszeomlását. Aztán egy következő egységben egy férfi panaszkodik egy nőnek, és beszámol valakiről, aki szemrehányást tett neki egy eredménytelen beadvány okán (az előbbi jelenet női karakteréről lehet szó). Mindeközben ő az elvált feleségénél lakó fiát akarta mindenben kárpótolni a Balatonon, ahová két napra sikerült elvinnie. Ezek után egy orvos alázkodik meg egy nővér előtt, merthogy a felesége nem érti meg őt, a visszautasítás után pedig főnöki hangon tesz szemrehányást olyan késésért, ami az ő utasítása következtében keletkezett. Ennek párhuzamaként a férj munkahelyi panaszaira a feleség köznapi beszélgetés közepette ostorcsapásokkal, dominaként válaszol, amitől a férj rögtön jobban érzi magát.

A keretes elbeszélés ekkor tér vissza a kezdő párra, akik többször találkoztak már ártalmatlan beszélgetéseken. Elegük van a hétköznapi életükből, és itt az ideje, hogy Supermanként és Csodálatos Nőként elrepüljenek a templomtoronyból, rendes találkozásaik helyszínéről. Az utolsó képben a rendőrjárőr pár jelenik meg újra, akik az öngyilkosság helyszínére sietnek. A csoda és a banális dramaturgiailag is összeér.

A piros-kék jelmez, amely a Superman-karakter védjegye, direkten jelenik meg, hogy aztán a többi, lazán összekapcsolódó jelenetben egy-egy kiegészítő kellék vagy ruhadarab legyen piros vagy kék színű, a cipő, egy sál, egy blúz, egy táska. Ez a motívum játékosan kíséri végig az estét, amely az emelkedett és a hétköznapi ellentétét fejezi ki. Ez jelentheti azt, hogy a csoda nem is létezik, mert banális, kisszerű dolgokról van szó, de azt is, hogy amikor a mindennapi, apró dolgok zajlanak körülöttünk, történnek velünk, ott van a kezünkben az egyediség, a különlegesség jele. A rendezés azért sikerült jól, mert ezt a kettősséget meg tudta mutatni. Az előadás az alternatív színházi élet létjogosultságát bizonyítja, a kevés kísérő elemmel megvalósított kompakt előadással.

Kutszegi Csaba: Wándör Wumen és Szupermen
Szereplők: Grisnik Petra, Inoka Péter
Videó: Kovács Dorka, Czenki Vivien
Díszlet: Pál János Endre
Jelmez: SWAPPIS – Ruhaforgó, Szabó Luca
Rendező: Kovács Henrietta
A HöKöm Project és a Líra és Logika Kulturális Alapítvány koprodukciója.
FüSzi, 2023. november 11.
Képek: A HöKöm Project Facebook-oldala