PRAE.HU: A fesztivál neve hivatalosan Friss Hús Budapesti Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, mégis a magyar alkotók rövidfilmjei köré épül. Mitől lesz egy filmfesztivál magyar és mitől lesz nemzetközi?

A fesztivál legerősebb lába – próbálunk minél több lábra építkezni –, a magyar rövidfilm, a legtöbb nézőnket számszerűleg is ez érdekli. A magyar filmes közeget, azt gondolom, elég jól elérjük már, fent vagyunk a térképükön, és egyre inkább igaz ez nemzetközi viszonylatban is. Az a célunk, hogy regionálisan és európai szinten is jelentős fesztivállá váljunk, ami egy komoly és hosszú távú munka, ezért a nemzetköziségünket fokozatosan fejlesztjük. Jó esetben egy filmfesztivál egyszerre tud nemzeti és nemzetközi lenni, a kettő kölcsönhatásban van egymással. Nyilván szerénytelenség magunkat a cannes-i vagy a berlini filmfesztiválhoz hasonlítani. Ezek a fesztiválok egyszerre tudnak németnek, illetve franciának megmaradni, és közben nemzetközileg elismertté válni.

Fontosnak tartjuk, hogy exponáljuk a magyar filmet, missziónk, hogy a magyar filmek nemzetközi sikerét segítsük. Amelyik magyar film a Friss Húson sikerrel szerepel, esélyesebb lesz egy nemzetközi fesztiválkörútra.

Ennek oka, hogy sok nemzetközi szakembert vendégül hívunk és felkérünk zsűritagnak, ezáltal a magyar filmeket a saját környezetükben látják, nem online megtekintőn, és így hitelesebb, remélhetőleg pozitív összképük alakul ki a minőségről.

PRAE.HU: Gondolom, összefügg a nemzetköziséggel, hogy 2024 októbere óta az Oscar-kvalifikáló filmfesztiválok méltán neves társaságának tagjai vagytok. Ez mit jelent pontosan?

Az Amerikai Filmakadémia az a szervezet, ami az Oscar-díjakat átadja, és egy pályázati rendszeren keresztül tőlük lehet igényelni ezt a tagságot, aminek nagy presztízsű és nagy múltú fesztiválok a tagjai. A jelentkezést hasonlóan kell összeállítani bármilyen más kulturális pályázathoz: fel kell sorolni az eddigi eredményeket, a célokat, a fesztivál profilját.  Az esélytelenek nyugalmával pályáztunk mindkét alkalommal, és legnagyobb meglepetésünkre másodjára elfogadtak minket, ami fantasztikusan sok lehetőséget nyitott meg számunkra. A világban létező közel 20 000 filmfesztivál közül 180 körül van az Oscar-kvalifikálóak száma, ami minőségi garancia a nemzetközi filmesek számára. Ugyanis egy Oscar-kvalifikáló fesztiválra mindenképpen érdemes benevezni egy filmet, még ha nem is az Oscar-díj a kimondott cél. 2024 óta sokkal több filmet neveznek hozzánk a világ minden tájáról, ami anyagi biztonságot ad, hiszen a nevezésekből finanszírozzuk a létezésünket.

A nevezett filmek minősége is magasabb. Nagyobb lett a vonzerőnk, komoly nemzetközi súllyal bírunk, és a nevesebb alkotások is megtalálnak minket.

PRAE.HU: Áttérve a magyar mezőnyre, idén mennyi alkotás érkezett? Ezeknek milyen a színvonala a több éves átlagot nézve?

Idén kétszáz körüli nevezés érkezett a magyar rövidfilmek közül, abból hozzávetőlegesen 40-et válogattunk be, és nyolc blokkot tudunk összeállítani. Nagyon sok jó film érkezett a finanszírozási helyzet nehézsége és a rövidfilmkészítés általános kihívásai ellenére. Magyarországon egyáltalán nem könnyű ezt a műfajt a gyakorlatban megvalósítani, sem az anyagi, sem a szakmai háttér nem adott, ennek ellenére valahogy elkészültek ezek a filmek. A válogatás sokszor nehéz döntésekkel jár. Az általános színvonal elég jó és fejlődik.

Minden filmnek meg kell adni az esélyt, és ha az első pár másodperc nem is úgy sikerül, és nem is azt az érzést kelti, hogy valami nagyon jó, akkor is tovább kell nézni.

Ez nem annyira egyszerű 200 filmnél, de ezt a munkát el kell végezni. A másik oldalról is igaz: hogyha valami zseniális, akkor az valóban ott van az első pár másodpercben, de akkor is végig kell nézni, nehogy kiderüljön, hogy mégsem jó. Mindig vannak tematikus változások, amik kirajzolódnak, megerősödnek, majd eltűnnek.

PRAE.HU: Tudnál példákat mondani?

Az évek során egyre hosszabbak lettek a rövidfilmek. 2013-ban, az első Friss Hús fesztiválon, egy film átlagosan 10–12 perces volt, most pedig több mint 20 perces, tehát átlagosan tíz perccel megnőtt a hosszuk. Sokszor elmondjuk, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél, ez a műfaj a koncentrált formátuma miatt nem bír el összetett, narratív szerkezeteket. Talán a visszajelzéseink hatására az alkotók tudatosan rövidítenek és egyszerűsítenek a dramaturgiai megoldások terén.

Az elmúlt években rengeteg „itt és most” közérzeti film készült, amelyek fiatalok problémáit dolgozzák föl, főként városi fiatalokét, akik nem látják a céljaikat, a motivációjukat, a perspektívájukat, azt, hogy mit kezdjenek magukkal, az életkezdésükkel, a társadalmi helyzettel, amiben élnek; külföldre költözzenek-e vagy sem, dolgozzanak-e, és ha igen, akkor mit, lázadjanak-e vagy ne.

Ezek altematikája a vidéki városokból, falvakból Budapestre költöző fiatalok helyzete, akik hazalátogatnak szüleikhez, nagyszüleikhez, és  különböző konfliktusokkal találkoznak. Ezek realisztikus módon elkészített filmek, és a 70-es évek Budapesti Iskola filmjeit, illetve a 80-as évek kisrealista filmjeit idézik meg, a magyar újhullámot használják inspirációs forrásnak, amelynek emblematikus alkotása Szabó István Álmodozások kora című filmje.  E mellett jellemző vonulat még a kísérleti film, aminek bátorságát személy szerint nagyon sokra tartom, hiszen ezek külső elvárásrendszer hiányában születnek meg, nem a nemzetközi fesztiválok sikerét és a nézői igényeket akarják kielégíteni.

PRAE.HU: Hogy működik az előválogatás? Miben különbözik az egyes versenyblokkoknál?

Most már több ezer nemzetközi film érkezik be hozzánk, ennek megnézését egy tíznél is több tagot számláló csapat között osztjuk el, akik  bizonyos szempontok szerint szelektálják a filmeket, segítve a programmerek munkáját, akik eldöntik, hogy mely filmek azok, amelyek végül is a vászonra kerülnek. A magyar versenyprogram a legegyszerűbb, oda több száz film érkezik, idén először bevontam a válogatási munkába Korom Anna fiatal filmrendezőt, aki korábban nyert a Friss Húson Diamond Beauty című filmjével és most dolgozik első nagyjátékfilmjén. Szerettem volna, hogy minél több alkotói szempont érvényesüljön a válogatásnál,  ezért mindenképpen egy filmrendezőt kértem segítségnek. 

Minden blokknak van kinevezett kurátora, ez a legbonyolultabban talán a nemzetközi versenyfilmeknél működik, ami először tavaly valósult meg: minden blokknak van egy vendégkurátora, akik egy előválogatott filmcsomagból mondanak igent kedvenc filmjeikre.

Ami a tavalyi válogatókat illeti, ők részben filmszakmai szereplők, részben pedig egyéb kulturális, közéleti és művész-személyiségek. 2025-ben Reisz Gábor és Buda Flóra Anna képviselték a filmeseket, Beton.Hofi és Péterfy Bori a határterületekről érkeztek. A többi műfaji blokknak is van saját kurátora. Tiszeker Dániel maga is sikeres műfaji filmes rendező (Nagykarácsony, Nyugati Nyaralás, Beléd estem), a weirdcore-t (szürreális és experimentális rövidfilmek) és a horrorszekciót Dezső Bálint válogatta, aki szintén egy fiatal és nagyon aktív filmszakmai alkotó. Az animációs blokknál pedig Szakály Réka Anna és Andrasev Nadja, tehetséges animációs rendezők segítettek, a dokumentumfilmeket Paczolay Zsófia és Papp Bojána válogatták.

PRAE.HU: A Friss Hús egyik, a hazai filmszakma által nagyra tartott programja a pitchfórum, ahol néhány percben mutathatják be ötleteiket a filmkészítésre vágyó alkotók. Mi ennek a sikere?

2015-ben rendeztük meg az első pitchfórumunkat. Ez az egyetlen hazai rövidfilmes pitchfórum, így akinek van rövidfilmes terve, az általában jelentkezik. Idén 94 pályázat érkezett, ebből 10-en tudnak bemutatkozni a helyszínen. A díjazott filmek pénzügyi és szakmai támogatást kapnak, amelynek összege nem összehasonlítható egy gyártási finanszírozással, mert a film költségvetéséhez képest nem sok, de lökést és szakmai segítségnyújtást ad az alkotónak. Ez egy szakmai mentorálás, a pitch-re is segítünk felkészülni. Az elmúlt tíz évben egyébként nagyon sokat fejlődött ez a műfaj a magyar filmszakmában, és ebben talán nekünk is van valamennyi részünk. Lehetőségeink szerint az egyes projekteket végigkísérjük a fejlesztés, a forgatókönyvírás és a kapcsolatépítés során. Munkánk nem maradt teljesen hatástalan, amit az egyéni konzultációkon, beszélgetéseken, fejlesztési programokon keresztül próbálunk adni a filmszakmának és a fiatal filmeseknek. Nem egy esetben ezek az ötletek kész film formájában térnek vissza évekkel később már a versenyprogramban, több esetben nemzetközi sikereket elérve, lásd Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas rövidfilmjét.

PRAE.HU: A Friss Hús csapata egyéb filmes eseményeket is szervez év közben. Mesélnél ezekről?

Nagyon sok ötletünk van, amit szeretnénk megvalósítani. A Friss Kakas Animációs Filmnapok állandó eseményünk, a MOME-val (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)  közösen szervezzük. Itt a MOME Anime diplomafilmjeinek bemutatása az elsődleges cél, amelyek köré szakmai programokat kínálunk. A BDFF (Budapest Debut Film Forum) másik állandó rendezvényünk. Ez az első nagyjátékfilmjükre készülő alkotókat segíti, hiszen egy sikeres rövidfilm után minden filmalkotó vágya, és a szakmai előrelépés következő lépcsőfoka is a nagyjátékfilm, ebben szeretnénk nekik segíteni. Ez egy nemzetközi fejlesztőworkshop Budapesten magyar és nemzetközi szakembereknek, nemzetközi gárdával, tehát ez egy országokon átívelő lehetőség. Alapvetően filmterveket és forgatókönyveket fejlesztünk itt, a történetekre fókuszálunk, de próbálunk más aspektusokra is koncentrálni, például a mentálhigiénés szempontokat is behozni: hogy hogyan lehet egy ennyire szoros és intenzív munka során egészségesnek maradni szellemileg és testileg.

PRAE.HU: Fel tudnád idézni azt a pillanatot, amikor még a múltban elképzelted, hogy lesz egy saját filmfesztiválod?

Azt hiszem, ilyen pillanat nem volt, de azért azt mindig nagyon fontosnak éreztem, hogy filmes közösséget szervezzek.

Nagyon korán megéreztem, hogy filmet együtt nézni nagyvásznon, az egy szuper dolog. Azt is megéreztem, hogy a film akkor sikeres, ha azt egy jó, aktív, egymást elfogadó, szerető és inspiráló közösség hozza létre.

A Friss Hús előtt a Daazo rövidfilmes honlapot szerkesztettem, ami online mutatott be rövidfilmeket, már ott is ez a közösségteremtés motivált, onnan léptem át a valódi moziterembe. Az nem volt direkt célom, hogy filmfesztivált szervezzek, inkább a rövidfilmhez van erős kötődésem. Nagyon érdekelnek a tehetséges emberek, akik tele vannak ötletekkel, alkotó energiával, nekik szeretnék lehetőséget teremteni.

A véletlenek összjátéka, hogy 2013-ban éppen nem volt Filmszemle és a magyar rövidfilmesek magukra maradtak, felőlük érkezett a kérés, hogy szervezzünk találkozási pontot. A kétnapos vetítéssorozat váratlanul és spontán módon jól sikerült, adódott hát egy nagyobb filmfesztivál lehetősége.

PRAE.HU: Szerinted mi a fesztivál sikerének titka általában és mitől különleges speciálisan az idei, immár 14. alkalommal megrendezett Friss Hús rövidfilmfesztivál?

Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy szeretjük, és fontos nekünk ez a fesztivál. Minden évben egy kicsit több tud lenni az előzőhöz képest. Sosem volt az az érzésünk, hogy visszaléptünk, vagy egy helyben toporogtunk volna. Még a COVID-os évek is megerősítették a fesztivált annak ellenére, hogy kevesebb volt a néző, de kiderült számunkra, hogy egy olyan lojális nézőbázisunk van, akik minden körülmények között kitartanak mellettünk és a rövidfilmek mellett, ez fontos visszaigazolás volt. 

Tavaly szerveztük meg először a rövidfilmes marketünket, ami Közép-Európában máshol nincs, a hosszú évtizedek óta a franciaországi Clermont-Ferrand-i rövidfilmes marketre jár az egész filmszakma. Ezen kívül nagyobb filmfesztiválokon szoktak a rövidfilmekkel foglalkozók is találkozni, éppen ezért szerintünk nagyon jó helye lesz ennek itt, Budapesten. Ezt idén újabb elemekkel egészítjük ki, ilyen például a Work in Progress szekció nemzetközivé bővítése, ami félkész és utómunka-fázisban álló, vágás alatt lévő rövidfilmeknek ad megjelenési felületet és szakmai konzultációs lehetőséget.

Az utóbbi években pedig leginkább arra koncentrálunk, hogy egyre több olyan emberhez jussanak el a magyar- és nemzetközi rövidfilmek, akik korábban nem nagyon találkoztak ezzel a műfajjal. Szeretnénk egyre több évközi vetítést szervezni, amelyek nem közvetlenül a fesztiválhoz kapcsolódnak.