bezár
 

irodalom

2026. 06. 17.
Diszfunckionális család
Az Ünnepi Könyvhét Vigadó téri színpadán Szepesi Kornéllal Gáspár Sára beszélgetett
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Június 13-án a 97. Ünnepi Könyvhét keretein belül rendezték meg Szepesi Kornél Betolakodók című debütregényének a bemutatóját. A szerzővel Gáspár Sára, a FISZ Könyvek sorozatszerkesztője beszélgetett a kötetet nyitó mottóról, a novellaírás helyzetéről az irodalmi közegben, a cselekményszálakról és szólamokról, emellett a családregény sajátosságairól is szó esett.

Szepesi Kornél kezdetekben novellaírással foglalkozott, mégis egy regénnyel debütált. Gáspár Sára ennek kapcsán kérdezte a szerzőtől, hogy mióta hordozza magával ezt az anyagot, s hogyan formálódott a történet. Szepesi rengeteget gondolkozott az elsőkötetes pályakezdő szerzők nehézségein. Először egy novelláskötettel készült jelentkezni könyvkiadásra, azonban akkoriban vette kezdetét a pandémia. „Szerintem jobban is jártam így, hogy a regénnyel jelentkeztem legelőször, mivel valamiért még mindig benne van a szakmában ez az előítélet a novelláskötetekkel szemben” – közölte Szepesi. Mindennek ellenére, a Betolakodók első fejezete eredetileg novella formájában jelent meg a Híd folyóiratban, kisebb-nagyobb eltéréssekkel a szövegben.

A kötet nem egy klasszikus paratextussal indul, hanem graffiti idézettel: „A családok bonyolultak, a gyerekek védelemre szorulnak.”  

Gáspár kérte a szerzőt, meséljen a kötet és a mottó közötti kapcsolatról, miért pont ezzel indít a könyv? Az idézet a budapesti Fekete Kutya nevű bárban található: „Nem is feltétlen csak a mondanivalója tetszett, hanem a gesztus, hogy valaki ezt valószínűleg félittas állapotban felfirkálta a falra, […] a szubkulturális jelleg és maga a szépirodalom, hogy a kettőt így párhuzamba állítja” – fejtette ki a szerző.

Ezt követően Szepesi felolvasott a Betolakodók negyedik fejezetéből egy részletet, melyben női elbeszélő szólal meg, aki az édesapjáról és a vele átélt pillanatokról értekezik. „Ebben a részletben is látszott, hogy nagyon gyorsan váltakozott, hogy hol anyaként, hol lányként, hol feleségként szólal meg a narrátor, és ezt kicsit úgy címkéztem magamban, mintha ez egy diszfunkcionális családregény lenne, természetesen a diszfunkcionalitást azt nem a regényre, hanem a családra értve”  – mondta Gáspár, aztán rákérdezett Szepesi elképzelésére a család szerkezetét illetően. A családon belül az apa szerepéről beszélt részletesen: apává válásról, az apai létről, az elvárásokról, az apai mintákról.

Úgy véli, az apává válás onnantól indul, hogy a férfi megérti, a kompromisszumoknak funkciója és célja van. 

A betolakodót mint szót, többféleképpen lehet értelmezni a kötetben: lehet egy felnőtt, aki a gyermek álomszerű, naiv, ártatlan világába betolakodik a problémáival, a válással, mindennel, ami nem egy jó álomba való. „A megismerkedéskor van egy szerelem, és azt a szerelmet a gyerekek átalakítják gyakorlatilag egy másféle élethelyzetté.” A másik olvasata a címnek, hogy többféle szereplőt jellemez valami, amiben kiemelkedő, s jön egy „betolakodó”, akinek nem egy dologból áll az egész lénye.

A kötetben egyaránt előfordulnak szépirodalmi intertextusok és popkulturális említések, szó esik például a Moby Dick című könyvről, Rajk Juditról, emellett drMáriás kiállítása is megjelenik. 

A borítót Visnyai Zoltán készítette. A szerző nem szerette volna, hogy a borító bármilyen konkrétumot jelezzen a könyvvel kapcsolatban, nem az értelmezés magyarázása a lényeg, hanem hogy csendben legyen kiragadva a mű lényege. A borító nem kínál kész válaszokat. 

„Szerintem a prózanyelvednek is nagyon izgalmas a vizualitása, tényleg nagyon látható, tapintható testi szövegvilág az, amit alkotsz, tele izzadással, szagokkal stb.” – mondta Gáspár, majd megkérdezte Szepesitől, hogyan építkezik prózaírás során.

Vizuálisan gondolkozik, vagy inkább hallja a mondatokat? Szepesi legelőször a képi világra koncentrál, azt kezdi el kibontani, majd halad a dialógusok és minden más felé. A szerző szerint akkor jó egy szöveg, ha minden napszakban foglalkozik vele a szerző: „Lefekvéskor is előveszem, akkor finomítok rajta vagy átfogalmazom úgy, hogy az embernek a hangulatához illeszkedjen.” 

Elbeszéléstechnikai szempontból is sokszínű a szöveg. Ennek kapcsán kérdezte Gáspár, hogy a szerkesztői munkafolyamatok Elekes Dórával miképp néztek ki. A szerző könnyűnek, gördülékenynek találta a munkát Elekessel. A szerkesztő nem szólt bele a történetbe, a cselekményszálakba, inkább a szöveg dallamosságát javította. 

A könyvbemutató után Szepesi Kornél a Vörösmarty téren dedikált a 83-as pavilonnál.

nyomtat

Szerzők

-- Antalovics Renáta --

2005-ben született Pécsett, jelenleg Budapesten él. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanul magyar-dráma tanárnak. Szabadidejében szeret sütni, főzni, olvasni, moziba és színházba járni. Drámákat és verseket ír, és megjelent az első verseskötete Mindig örülök címmel.


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
Szabó Lőrinc és Somlyó Zoltán találkozása (Kőbányai Jánosnak ajánlva)
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 42. számáról

Más művészeti ágakról

gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
art&design

Raoul Coutard a BIFF-en
Titeket ki akar lóvá tenni?


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés