A vasárnapi programsorozat legelső beszélgetése pontban tízkor kezdődött a Vörösmarty téren. Horváth és Terék együtt lépett fel a színpadra, helyet foglaltak, és Terék már rögtön fel is tette Horváthnak az első kérdését: érdekelte könyve megírásának háttere.

Horváth hozzátartozóiból merített inspirációt, hiszen férje partiumi származású, így könnyen közel került az erdélyi hagyományokhoz, de egyben kiskori élménye is, hogy nem ért egyes kifejezéseket a családi beszélgetésekben. A könyvben ez leginkább a román kifejezésekben és az erdélyi tájnyelvben testesül meg. A rokoni szálak mellett természetesen alapos kutatómunkát végzett, többek között tanulmányozta a folklórt is.  

A regény nyolc napot ölel fel, és elbeszélésmódjának köszönhetően a cselekmény úgy bomlik ki, mintha egy kamerával fokozatosan ráközelítenénk az általunk látni vélt képre, ez esetben a történet kitalált falujára. Terék megkérte Horváthot, hogy röviden foglalja össze a cselekményt: Grécelen játszódik, és a központi konfliktust egy fakitermelő környezetszennyező munkája jelenti.

Fontos szerepet játszik a szövegben a pletyka és a hazugság. Tetteinknek következménye van – ezt üzeni a könyv, hiszen a történet során sorra esnek ki a csontvázak a szekrényből, és minden titokra, ami még a regényidő előtt történt, fény derül. Eleinte nem szánta motívumnak az igazságosztást Horváth, de az írás befejezésekor ő is észrevette, hogy akaratlanul többször is feltűnik a műben.

Horváth nagy hangsúlyt fektetett a babonákra, melyekből egyik sem az ő képzeletének szüleménye. Egy néprajz szakos barátnőjétől kapott könyvből, illetve egy szegedi egyetemi tanulmányból emelte át a számára érdekes hiedelmeket, melyeket bele is épített a történetbe. Ennek kapcsán Terék szóba hozta, hogy a könyvről publikált két kritika egyike mágikus realizmusnak nevezi a Sok ördögöket a hiedelemvilág dominanciája miatt. Horváth úgy véli, ez nem igaz.   

A könyv címe nyelvtanilag helytelen (Sok ördögök), pedig Horváth állítása szerint a környéken, ahol a történet is játszódik, sokan így beszélnek – a regényben is elhangzik pont emiatt a cím.

A Sok ördögök a Libri Talent programjának keretén belül jelent meg. A pályázat előtt Horváth körülbelül öt évig „kotlott” a történeten narrációs problémák miatt. Teréket érdekelte a Talentre való jelentkezésének oka, illetve hogy hogyan működött a mentorálás a program keretén belül. Horváth elmondta, hogy a legnagyobb előnye abból származott, hogy a folyamatos mentorálás és a határidők motivációt biztosítottak neki az íráshoz – így sosem állhatott meg. A válogatás többfordulós volt, szóbeli elbeszélgetésen is részt kellett vennie, és így került be a legjobb tízbe a háromszáz jelentkezőből. Kéziratának mindig legújabb változatait küldte el mentorának, aki mindig építő kritikával és jótanáccsal látta el Horváthot, emellett pedig több szakmai beszélgetésen is részt vettek, általában havi rendszerességgel.

Horváth versekkel kezdte, de elmondása szerint nem okozott neki gondot átevezni a prózára. Hozzátette, hogy tinédzserként nagyregényt írt éveken keresztül, melyet pályázatokra is elküldött, és szomorú volt, mert nem sikerült vele „megváltania a világot”. Ezután feladta az írást, legfeljebb csak gimnazista írókörökön vett részt, de az egyetemi évek alatt szenvedélye háttérbe szorult, ugyanis az orvosi tanulmányai mellett nem jutott ideje rá.

Később felvette a fonalat, és onnan folytatta, ahol abbahagyta. Novellákat kezdett írni, majd ahogyan a történetek egyre komplexebbé és egymással összefüggővé váltak, inkább regényben kezdett el gondolkodni. Számára legelőször a hangulat van meg, és ahhoz kezd történetet építeni. Először sarkosan felvázolja, miről is szeretne írni, majd ezután kezdi el alakítgatni mondanivalóját.

Témában Bartis Attila A nyugalom című regénye adott ihletett többek között. Írás közben viszont tudatosan nem olvasott semmit, nehogy befolyásolják írói stílusát más történetek. Bevallotta, gimnazistaként sokáig nem nézte, kit is olvas, mert számára mindig a tartalmon van a hangsúly.

Horváth egy ideig pszichiáternek is tanult, így Terék kíváncsi volt, mennyire befolyásolta ez a karakterépítésben, illetve, hogy valós emberekből merítkezik, vagy minden szereplő a képzelet szüleménye történeteiben. Terék megjegyezte, hogy pszichológusként ő is sokszor megkapja ezt a számára kellemetlen kérdést. Horváth a történet Kati mamájára tér ki, és megosztja a hallgatósággal, hogy férje nagyanyja inspirálta.

A Sok ördögök megírásának aktív írói fázisa egy évet vett igénybe, de a háttérmunkálatok és a megtervezés miatt a valóságban sokkal több időt töltött vele. Viccesen megjegyezte, hogy amikor kigondolja történetét, saját magának „lespoilerezi” a végét, így azután már kevésbé érdeklődik a sztori papírra vetése iránt. Ennek ellenére most már két regényötlete is van, melyből az egyiket ki is dolgozta, a másikat pedig kisregénynek szánja.

Képek forrása: Helikon Kiadó Facebook-oldala