A Szlovák Intézet igazgatónője beszél elsőként; kifejezi örömét afelett, hogy meglepően sok fiatal (azaz 30 alatti) jelent meg a rendezvényen. Mészáros Sándor, a kiadó szerkesztője közli, hogy az Ünnepi Könyvhétre megjelenő huszonhárom könyvből tizenkettőt mutatnak be a Szlovák Intézetben, a többi bemutatójára két nappal később kerül sor a Cseh Intézetben.

Elsőként Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae (A föld állatai) című könyvéről beszél Károlyi Csaba. Láng Zsolt trilógiájának harmadik kötetében (mely a borító szerint a negyedik rész) gimnazista fiatalok hagyják maguk mögött a gyerekkort és a romániai pártállami időszakot. A könyv szelíden, nyugodtan és humorral szól hozzá ahhoz, ami a magyar kultúrában Erdélyt jelenti nekünk – mondja Károlyi Csaba. Ami pedig az állatokat illeti, a fejezetcímekben már nincsenek olyan erőteljesen jelen, mint a sorozat korábbi köteteiben, de a történetben annál inkább; egy patkánycsalád sorsa például párhuzamba kerül néhány szereplő életével.

Károlyi Csaba

Miklós Tamás Hideg démon című kötete következik, melyet Somló Bálint mutat be. Miklós Tamás a felvilágosodás filozófusainak szövegeit a legapróbb részletekig analizálva arra a következtetésre jut, hogy a kor szerzői már akkor tisztában voltak azokkal a buktatókkal, amelyeket az utókor számonkért rajtuk.

Csányi Vilmos Alexander Brody A bolygó fénye című könyvét laudálja. Bródy Sándor unokája Hunyadi Sándort és korát idézi, meg annak sajátos miliőjével. A fotókkal, levéltöredékekkel, kommentárokkal és idézetekkel sűrűn tarkított kiadvány nagy erénye, hogy sosem válik unalmassá vagy lexikonszerűvé, és nemcsak Hunyadiról emlékezik meg, hanem a magyar irodalom legszebb koráról – zárásként egy Karinthyról szóló anekdotát olvas fel.

Várady Szabolcs Kőszeg Ferenc Múltunk vége című művét mutatja be. A könyv kapcsán főként arról esik szó, hogy mennyi a személyes életélmény Kőszeg Ferenc írásaiban. A Múltunk vége elsősorban az elmúlt évtizedek magyarországi eseményein alapuló, Várady szerint erősen önéletrajzi indíttatású szöveg, mely szép visszatekintést nyújthat a jelenlegi hazai körülmények között.

Schein Gábor Éjszaka, utazás című verseskötetéről Szegő János mond dicsérő szavakat. A versekben a vissza-visszatérő anonim, mitikus város mellett sok valós helyszín zártsága és otthontalansága sejlik föl, míg az utazás, a kötet másik központi metaforája szükségszerűen a szabadságot jelentheti. A költemények formai gazdagsága kapcsán a tercinák és a szonettek mellett a prózaversekben a gondolat ritmusát – mely nem azonos a gondolatritmus alakzatával ‒, valamint az ismétlések szekvenciájának elektromos töltetét emeli ki.

Pályi András Színészek kereszttűzben című könyvéről Radics Viktóriától hallhatunk érdekességeket – többek között, hogy mekkora befolyással bírtak a szerzőre a színésznők. De a kötetben nemcsak színésznőkről olvashatunk, hanem egy olyan kor színházi életéről, amikor ennek a művészeti ágnak nemcsak a társadalmi szerepvállalása, hanem a súly is nagyobb volt. A művészet forradalmi ereje azonban csak nosztalgiaként lehetséges; ma ez elképzelhetetlen, de talán éppen ez teszi széppé a regényt.

Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának kritikai kiadásáról a szerkesztőket, Tóth-Czifra Júliát és Veres Andrást kérdezi Mészáros Sándor. Bár a novellaciklus nem olyan olvasott, mint például az Édes Anna, a literátus közönségnek mindig is szívügye volt az elbeszélő csintalan alteregójának számtalan kalandja. A novellák mindegyike jelent már meg folyóiratban annak idején, de az egyes darabok szövegén változtatott a szerző; a kötet így Kosztolányi újrapublikálási szokásai miatt lehet érdekes.

Mészáros Sándor

Szerbhorváth György - elnézést kérve a laudációjában várható trágár szavakért - Király Kinga Júlia A test hangjai című könyvét ismerteti. A fiatal marosvásárhelyi szerző könyve nőkről, férfiakról és egymással való kapcsolataikról, valamint nyálcsorgató idős urakról szól (akik nem tudják, mi is van azon a bizonyos trágár szóval megnevezett női testrészen belül), mondja Szebhorváth. Ő maga nem mindig érti a könyvben szereplő nőket és férfiakat, de ez a szöveg sajátos szókincse miatt is lehet, kapcsol vissza ily módon Károlyi Csaba szavaihoz, ami Láng Zsolt regénye kapcsán mondott: az erdélyi atmoszféra erős nyomot hagyott Király Kinga Júlia művén is.

Varga Imre Mielőtt kimondaná című versgyűjteményét András Sándor mutatja be. Negyven év verseit tartalmazza a kötet, tizenhat részre osztva, melyeket nem mindig a kötetcímek jelölnek. Különös, érdekes költő, hatalmas, meglepő könyv – jellemzi a vaskos kiadványt, és a költeményekről szólván azok álomszerűségét hangsúlyozza.

Veres István Galvánelemek és akkumulátorok című kötetéről Molnár Gábor Tamás beszél. A nem éppen műszaki témájú prózakötetben sajátosan elegyedik a magaskultúra és a köznapiság, mely a szöveg humorának fő forrása; például megtudhatjuk, mi köze van David Hume-nak a dobozos sör kinyitásához, de az élet értelmét is le lehet vezetni a cigizésből és a horgászatból. A szövegek pedig úgy vezetnek rá önnön kitaláltságukra, hogy csöppet sem válnak unalmassá vagy értekezővé.

Hites Sándor

Szegedy-Maszák Mihály Az újraolvasás kényszere című kötetét Hites Sándor laudálja hosszan. A gyűjtemény két részre oszlik, melynek első fele irodalom- és művészetelméleti írásokat, a másik esettanulmányokat tartalmaz. Kulcsfontosságú a tanulmányokkal kapcsolatban a hatástörténet, hiszen minden mű átirat, és az eredetiség az átírás módjában rejlik – tudhatja meg az olvasó a kötetet forgatván. A könyvre egyfajta egység jellemző, mely tudatos tervezés eredménye lehet, mert a nézőpontok, ha váltakoznak is, megférnek egymás mellett. És a személyes hangvételtől sem marad érintetlen a tanulmánykötet, amire jó példék lehetnek a sűrűn előforduló adomák. Ami pedig a tágabb kontextust illeti, az írások nem szűkülnek pusztán a művészetelméletre; jellemző rájuk, hogy tágabb, társadalmi környezetbe helyezve vizsgálják az adott kérdésköröket.

Fotó: Bach Máté