bezár
 

irodalom

2011. 06. 02.
A kultúra ma egy szétlopott ország hátsó udvara
Könyvheti megnyitó az Írók Boltjában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A kultúra ma egy szétlopott ország hátsó udvara „A mainstream bunkóság, a haszonleső pökhendiség, rövidtávú gondolkodás koradekvát szemlélete felől ködevő bohócok vagyunk mindannyian. Szerencsétlen, siránkozó lúzerek. Leírt tételek. Nem értjük az idők szavát” – mondta Keresztury Tibor a Liszt Ferenc téri beszédében, az írók, a kiadók és az értően igényes olvasók nehéz helyzetére felhívva a figyelmet.
 
Üresen állt az Írók Boltja pavilonja a Liszt Ferenc téren, az eső miatt a könyvesbolt galériájára szorult a kíváncsi közönség, hogy meghallgassa Simonffy Márta és Keresztury Tibor könyvheti megnyitóját.

Távozó közönség: Jánossy, Károlyi, Györe, Németh, Karádi, Sajó stb.

Most is több írót és szerkesztőt láttam, mint „civilt”. De majd a hétvégén remélhetőleg sokan felkeresik nemcsak a Vörösmarty téri helyszínt. Bennem Károlyi Csaba szétázott pulóvere marad meg e délután jelképeként, de vissza a fő csapáshoz!

 
„A Japán kávéház szellemiségét élő hagyatékként gondozó Írók Boltjában” különböző idézetekkel próbált kedvet csinálni a literatúrának a terézvárosi alpolgármester. Fodor András 1973-as szavait említetve visszautalt a kezdetekre, hogy az új írók bevezetésének a rizikója és költsége már Supkáék idejében sem fizette ki magát, ezért volt szükség arra, hogy a kortárs irodalom az alkotókon keresztül személyesen is találkozzon közönségével. Így nyerve meg az olvasókat. Büszkén sorolta Simonffy Márta az irodalmi élet hajdan volt vagy mai is működő, „karnyújtásnyira lévő” színhelyeit. Lokálpatrióta kebel nem maradt feszületlen a Három Holló vendéglő, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza, a Singer és Wolfner, irodalmi kávéházak, Jókai villája, Arthur Koestler szülőhelye, József Attila lakhelye vagy a híres sugárúti antikváriumok neveinek hallatán.


Olvasásra és vásárlásra bátorított az önkormányzati tisztviselő: „A könyvhéten könyvet, sok könyvet venni legkevésbé sem könnyelműség. Áldozzunk rá, és mi leszünk a nyertesek!” Majd Márait citálta a Füveskönyvből, de furcsán kihagyva fél mondatokat. Néhány évnyi olvasásnépszerűsítő rendezvény után már bántón "hallani" a hiányokat. Engedtessék meg, hogy a csonkítatlan formát szúrjam be ide:

"Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rengetegében.

Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben.

Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék.
Gondold meg, hogy csak az ember olvas.
"

Létszükségletként, egész évben olvasni buzdító szavai után a Litera főszerkesztőjeként Keresztury Tibor szellemes, keserű, realista megnyitója (Híreket mondanak) következett. De ezt tessen megtekinteni inkább, szépíró frappáns szavait értelmetlen lenne magyarázva körülírni. „Súlyos idők vannak.” Micsoda kilátások. Merjünk mégis nyújtózkodni!

Merjünk nagyok lenni

nyomtat

Szerzők

-- Klein László --


További írások a rovatból

Keresztes Szent János: Vers az isteniről című írása kapcsán – fordította Takács Zsuzsa
Kun Árpád: a takarító férfi, Magvető kiadó, Budapest, 2022.
Vaktérkép
Szarka Károly: Az én hibám című könyvéről

Más művészeti ágakról

Beszélgetés a képeskönyvekről a Pagony Szalonban
Scruton zenei írásainak magyar fordításáról
gyerek

A téma: Képek és könyvek


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés