bezár
 

art&design

2011. 06. 16.
Kondor Béla és a vérespöcsű valóság
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kondor Béla és a vérespöcsű valóság Nyolcvan éve született Kondor Béla. Az évfordulóra a budapesti Kogart Galéria kiállítással tiszteleg a mester emléke előtt. Kondor Béla grafika sorozatai címen láthatók az alkotó Dózsa-, Blake-, Cirkusz-, József Attila- és Dürer-lapjai 2011. július 1-ig.
A „vérespöcsű” valóság festője volt, ahogy barátja Hihi (Hegedűs István), a nagyszerű karikaturista jellemezte. Halála előtt ismerhettem meg ezt a társadalmi konvencióknak fittyet hányó, nyugtalanító figurát, akivel Demeter István sajószentpéteri esperesnél beszélgethettem egy este zöldfülű tinédzserként.

A Miskolcon élő Feledy Gyulával gyakran voltak vendégei a plébániának. Persze nem szakrális érdeklődése hozta Kondort a borsodi városkába, hanem Demeter emberi, szellemi varázsa. Berki Violától őrzök egy levelet, amelyben egy ilyen Kondorral közös kiruccanást ír le, ott volt akkor Csohány Kálmán és Kondor első felesége, Kaufmann Ágota is. Pista bácsitól távozva Samu (barátai hívták így Kondort) valami félreértést követően ki akart szállni a kocsiból, s meg is tette volna, ha megállnak. Nem akarom részletezni a történetet, a szereplők közül már senki nem él, ám személyiségi jogokat sértenék.
Kondor Béla: Darázskirály (1963)
Kondor nehezen kezelhető figura volt, ugyanakkor kérlelhetetlen őszinteség jellemezte. Még barátai sem értették mindig indítékait. Atyai tanítómesteremet, Demeter Istvánt nagyon szerette és mindig meglátogatta a szentpéteri plébánián, ha a miskolci művésztelepen dolgozott, ahol sok jelentős rézkarca és litográfiája született. Univerzális lények voltak mindketten. Demeter is festett és írt, autodidaktaként tolva a kultúra szekerét, egyik leghitelesebb nonfiguratív festőnkké vált. Szellemi és lelki kötelék tartotta őket egymás közelében. Amikor Kondor meghalt, Pista bácsi búcsúztatta a Farkasréti temetőben. Demeter István öt évvel élte túl fiatal barátját, és szintén fájdalmasan korán, 64 évesen távozott közölünk.
 
E két kivételes, karizmatikus ember kapcsolatáról több írásban is megemlékeztem, mert barátságuk számomra olyan zsinórmérték, ami szinte példa nélküli. A művészet teremtőerejében őszintén hittek mindketten. Az értékalkotásban megalkuvás nélkül keresték a látszat helyett a lényeget. A szocializmus három T-jét megszenvedték, tehetségük, lángoló hitük és intellektuális energiájuk azonban beemelte őket a legjobbak sorába.
Kondor Béla és Demeter István a sajószentpéteri plébánián (fotó: Kopcsik Károly)
Kondornak másfél évtized adatott meg az alkotó munkához. A főiskolán Koffán Károly tanítványa, rajta kívül Barcsay Jenőt és Kmetty Jánost vallotta mesterének. Már diplomamunkája, a rézbe karcolt Dózsa-sorozat is vihart kavart. A hivatalos kultúrpolitika gyakran támadta, a szakmai elit pedig a legjelentősebb élő művészként becsülte. A fiatal grafikusok iskolateremtő mesterként tisztelték. Az 1966-os luganói grafikai biennálén kiállított művei alapján a svájci kritikus, Arnold Kohler írta: „a magyar Kondor Béla autentikus tragikus zseni, mindnyájunk számára revelációként hat”. Tervezett párizsi kiállításához – ha megvalósul – Albert Camus írt volna előszót. Versei kötetben is megjelentek, az egyik 1970-ben (Boldogságtöredék) a másik halála után (Jelet hagyni).
Kondor Béla: Szent Antal megkísértése (1966)
Morális, ítéletet mondó eszmevilágára ható szellemi elődeit, azok közt kell keresnünk – ezt monográfusa, Németh Lajos pontosan megfogalmazta – „akik szembe mertek nézni az irracionálissal, akiknek művészete az élet, az ember metafizikus víziója volt, miközben művészetük még a mítosszal érintkezett, akár úgy, hogy még élő mitológiai, transzcendentális világkép, akár úgy, hogy egyéni mítoszteremtő erő éltette”. Ha e névsort végignézzük, megállapítható, hogy Kondor nagyon is eltérő formai-tartalmi szempontok szerint választott, de ezen elődök mindegyike a teljesség igézetében élő, vizionárius művész volt. Bosch, Dürer, Grünewald, Rembrandt vagy Blake, Rimbaud, Apollinaire. A középkor festészete, az ikonok és pravoszláv freskók szintén inspirálták világának felépítésében.
Kondor Béla egy képe előtt
Kondor régi korok ikonográfiai rendszerét teremtette meg hitelesen, imponáló mesterségbeli tudással, sajátos világot teremtve. „Jelet hagyni, hogy voltunk és elbuktunk, de lényünkben és e jelekben a magyarázat” – vallotta. Tragikus, drámai világát apró gesztusokkal, könnyed mozdulatokkal „sűrű atmoszférába” lényegítette át. Nem akart „kékellő derűvel” ringatni, hanem káromkodásból épített katedrálist, mint barátja Nagy László.
 
Az évfordulóra a budapesti Kogart Galéria kiállítással tiszteleg a mester emléke előtt. Kondor Béla grafika sorozatai címen láthatók az alkotó Dózsa-, Blake-, Cirkusz-, József Attila- és Dürer-lapjai 2011. július 1-ig.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tarczy Péter --


További írások a rovatból

art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive
Kőteleky Aywee munkáját a világ legjobbjai között tartják számon
Lábjegyzetek a kortárs autódesignhoz
Erdély Jakab: Anyád hogy van? Diplomakiállítás Dr. Geréb Ágnes életéről

Más művészeti ágakról

Háttérbeszélgetés Balog Józseffel a Thealter nemzetközi színházi fesztivál indulásáról és működéséről, kapcsolatrendszerekről, a fiatalok lehetőségeiről
irodalom

lapozható traumák megtestesülése lapozható traumák megtestesülése
Margó 2019 – Mucha Dorka, Nádas Péter, Győrfi Kata, Nemes Z. Márió
irodalom

Mosoly, sellők és sorok Mosoly, sellők és sorok
Margó 2019 – Umami, Darvasi László, André Aciman
irodalom

Irodalmi határátlépések Irodalmi határátlépések
Margó 2019 – Borges: Tangó, Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete és kortárs kínai science fiction


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés