bezár
 

építészet

2007. 01. 18.
Rakj fészket, grillcsirke!
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Rakj fészket, grillcsirke! Az utópisták szerint majd halálra fagy mindenki, mások azt mondják, itt sivatag lesz, a xenofóbok állítják: népvándorlás indul, és egymást pusztítjuk el, de - jövendölik a Mad Max-hívők - előtte még elfogy az olaj. Olyan hülyék vagyunk, hogy mind elpusztulunk?! Inkább készüljünk fel! Vegyünk télikabátot és fürdőruhát, adjuk el a horvát nyaralót, dobjuk ki a síbakancsot, és építsünk olyan házakat, amelyek ellenállnak az új klímának!
Gáz ez az üveg-...?

Mikor a megszokottól eltérő időjárást tapasztalunk, akkor a média kereszttüzébe kerül a globális felmelegedés vagy az eljövendő jégkorszak. Emellett az elmúlt 25-30 évben hiába került a globális klímaváltozás lehetősége az érdeklődés homlokterébe, az ígéreteken kívül alig történtek tényleges intézkedések az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére.

A 21. század elején több mint 6 milliárd ember él a Földön, akiket élelemmel, ivóvízzel, lakással és energiával kell ellátni. A személygépkocsik száma felülmúlta a 600 milliót és mintegy 2 milliárd lakás számára kell biztosítani az energiát a fűtéshez, a hűtéshez, illetve a mindennapi élelem elkészítéséhez.

viharA tudósok véleménye megoszlik a tendenciák minősítésében. A fő kérdés: a klímaváltozás most már meghatározott emberi tevékenység által kiváltott (antropogén jellegű) folyamat-e, vagy csupán egy természetes ingadozás része, ami korábban is előfordult már, de akkor még nem állt a világ közvéleményének figyelmében. Az ellentmondó vélemények elsősorban a globális felmelegedés körül rajzolódtak ki.

A környezetvédők és a politikusok egy része felkarolta a globális felmelegedés valószínűségét, mert valóban jelentős kockázatnak tartották a kialakuló légköri folyamatokat. A politikusok másik része (elsősorban az iparilag legfejlettebb országokban) nem merte, vagy nem akarta felvállalni azokat a gazdasági és társadalmi konfliktusokat, melyek a fosszilis tüzelőanyagok radikális csökkentése esetén jelentkeztek volna és ezért a tudományos kétségeket, bizonytalanságokat hangoztató szakértők véleményét erősítették fel.

Kellemes éghajlat grillcsirkék számára

jégHa éghajlatunk valóban változás alatt van, és a felmelegedéssel az ország klímája megváltozik, akkor érdemes végiggondolni, hogy milyen változtatásokra lesz szükség életünkben. Életünk sok fontos dolga között a házépítés az egyik. Lakhelyeink kialakulása, az építkezési szokásaink szoros összefüggésben vannak az adott hely éghajlatával. Ez nemcsak nagyobb földrajzi egységenként változik Európa déli felétől haladva észak felé, hanem országunkban tájegységenként is lényeges különbségek vannak. Abban, hogy számunkra a megszokott házforma mit jelent, közrejátszik az adott terület időjárása, mint a csapadék mennyisége és intenzitása, a száraz és csapadékos időszakok aránya, a meglévő talajszerkezet és a fellelhető természetes építőanyagok mennyisége és fajtája. Az említett szempontok szoros összefüggésben vannak az éghajlattal.

Mára lényeges szempont egy házépítés kapcsán csak a talaj szerkezete maradt. Az építőanyag és az épület kialakítása szabadon választható az építkezni akaró számára.
De az éghajlati változások magukkal vonják az épületszerkezetek és a települések szerkezetének átgondolását is. Magyarországon - hosszú távon - fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható az MTA-tanulmány alapján.

Vegyük sorba, hogy az, aki olyan házat épít magának, amelyet az utódaira akar hagyni, mire kell oda figyelnie. Persze ha amellett dönt, hogy azokra hallgat, akik a globális felmelegedést hangoztatják.

Hová helyezzük a fészkünket?

Kerüljük el a fővárost. Az esetenkénti magas hőmérséklet fokozottan veszélyezteti a városok és főként a nagyvárosok népességét, ahol a hőmérséklet több fokkal magasabb, gyengébb a természetes szellőzés, és a délutáni enyhülés kezdetét az épületek kisugárzása órákkal későbbre tolja. Továbbá a közlekedés katasztrofális helyzetének javulására sem számíthatunk. Ki kell zárnunk továbbá a Duna, a Tisza és nagyobb folyóink környékét, mert az árvizek gyakoribbá válása és erőssége várható. Továbbá a Duna-Tisza közötti területeket, mert az aszály és a belvíz váltakozása teheti tönkre lakókörnyezetünket.

Ideális hely lehet egy dunántúli, kisvárosias lakóterület, ahol jellemző az átlagos beépítési intenzitás. Ezzel csökkenthető a munkahelyek és a lakóhelyek közötti távolság, javítható a műszaki és humán infrastruktúra, a városi közszolgáltatások létesítésének és működtetésének hatékonysága, általános értelemben az urbanizációs gazdaság, ami előmozdítja a fenntartható fejlődés megvalósítását. A város kiválasztásánál szempont továbbá, hogy erdőben gazdag terület mellett legyen, vízellátása biztosítható legyen a felszín alatti vízbázisból. De az erdők mellett fel kell készülnünk egy-két kellemetlen dologra: a rovarkártevők tömeges megjelenése az utóbbi években főleg a Dunántúlon fordult elő. Természeti rendszerekben a biotikus károk és kockázatok lehetősége megnő, ugyanis a szárazabb és melegebb viszonyok mellett a könnyebben alkalmazkodó fajok, mint például a parlagfű, selyemkóró, gyapjaslepke, szúfélék terjedése várható. Tehát erdőt ne vegyünk a környéken.

Tudnunk kell, hogy a hőmérséklet növekedésével gyakoribbá válnak a vektorok (= állati közvetítők, mint például a kullancs) okozta megbetegedések, változik a vektorok elterjedése, ezáltal újabb, az adott területen nem gyakori betegségek léphetnek fel. Az allergén növényfajok virágzásának kezdete, időtartama megváltozik, fokozódik a pollenterhelés.
Emiatt válasszunk olyan helyet, amelyet a kórházbezárási hullám elkerül.

Nem ajánlható a nagyobb tavak környéke. A tavakban a víz kicserélődésének ideje megnövekszik, ami növelheti sótartalmukat és az eutrofizáció lehetőségét.
Ajánlatos számolni a talajok, elsősorban az agyagtartalmú talajok csapadékkiszáradás következtében előálló mozgásának rongáló hatásával. Továbbá az eseti viharokkal, a szélnyomással, a szél szívó hatásával és az örvényleválással.

Miután megtaláltuk a megfelelő telket, elgondolkozhatunk, hogy milyen házat építsünk.

Mi a kellemes fészek titka?

A hazai éghajlat mediterrán jellegének erősödésével a Dél –Európában honos építési módok terjedhetnek el. Megnő a tájolás, árnyékolás, az önszellőztető megoldások, a hagyományos szigetelőanyagok ismételt felkarolásának jelentősége.

A felmelegedő épületek nehezítik az élhetőséget, az emberek pihenését, a meleg épület kisugárzó hatása mérsékli az éjszakai lehűlést. Ezért, ha másnap kipihenten akarunk menni a narancsültetvényekre dolgozni, akkor biztosítanunk kell otthonunk hűtését az elnyúló, forró, nyári estéken. A klímaberendezések nem jelenthetnek tartós megoldást hatalmas energiaigényük és a kifújt forró levegő miatt, ezzel szemben egy jól tájolt, önszellőztető épület igen.

A mediterrán házaknál gyakori megoldás az átrium. Az épület körbezár egy kisebb udvart, ami nyitott ugyan, de védett helyzeténél fogva sajátos klímája alakul ki. Tehát jól választunk, ha átriumos házat építünk, amelyben az ajtók, ablakok többségét az átrium felé nyitjuk, de maga a ház kifelé viszonylag zárt marad, hogy óvja a bent lakókat a kint tomboló viharoktól vagy éppen a forróságtól.

Nagyon fontos a tetőszerkezet megválasztása is. Ma Magyarországon a hagyományos tetőszerkezet a magastető. Ezzel szemben a lapostető, de azon belül is a zöldtető válik jobb megoldássá. A zöldtető – legalább 1 méter vastag földborítással, rajta növényzettel - biztosít egyfajta hőszigetelést és árnyékolást is az épületnek, kiegyensúlyozottabb klímát nyújt, sem felmelegedni, sem lehűlni nem hagyja olyan mértékben az épület szerkezeti elemeit, mint a hagyományos magastető.

A fészekrakás alapanyagai

A klímaváltozás hatásaira gondolva most alakulnak azok az épülettechnológiai eljárások, amelyek megfelelnek a várható új kihívásoknak, például: árnyékolás, nagyobb természetes szellőzési lehetőségek, fokozott hőszigetelés. Ahol ma 10 cm-t használunk, oda már most tegyünk 15 cm vastag anyagot.
A lakó- és gazdasági épületekben, a tartószerkezetekben magasabb szilárdságú anyagok felhasználása szükséges, az épülethatároló szerkezetekben pedig megnő a hőszigetelés szerepe. Általános szabályként szükséges mérlegelni a klímaváltozás anyagfáradásra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy az épületek hamarabb tönkremehetnek.

Nagy szilárdságú anyagként használhatjuk a betont, megnövelt teherbírással számolva.

A hőszigetelő rétegek vastagsága jelentősen növekszik, ezen kívül fontos szerepet kapnak a réteges, átszellőztethető falszerkezetek. A házunk azon elemeinél, amelyek közvetlenül vannak kitéve a nap perzselő erejének, használjunk olyan anyagot, ami a megnövekedett sugárzásnak jobban ellenáll.
Gondoljunk már most arra, hogy a ritkább, de intenzívebb csapadékot el kell vezetnünk, ha nem akarunk úgy ébredni, hogy kiöntött minket az eső. Erre a szerkezetek tervezésénél is gondoljunk. Ma a tetőszerkezeteket a szabvány szerinti hóteherre kell méretezni. Boldog, szép jövőnkben a havazások ritkák, de hevesek lesznek, a tetőnkön megálló hótömeg nappal megolvad, és éjjel lefagy, tömörül, ezért a súly koncentráltan hat a tetőszerkezetünkre. Ha nem akarjuk, hogy ránk szakadjon, építsünk vastagabbat.

Mit tehet még az egyszeri csirke?

Nagy gondot kell fordítanunk a fűtésre, az energiafelhasználásra. Elsősorban az ún. megújuló energiaforrásokat érdemes használni, illetve fokozottabban használni. Például ismeretes a termálvízre alapozott hőkicseréléses energianyerés, amivel háztartásaink szükséges fűtési energiájáról gondoskodhatunk.

A bioenergianyerés egyik helyi lehetősége, amikor szennyvízből, trágyából hő- és villamos energiát nyernek a szervesanyagok rohasztásával. A keletkező metán biogáz toronyba gyűlik, ami majd gázmotor-generátor segítségével elektromos árammá alakítható. Így az általunk és háziállataink által termelt szervesanyag-felesleget összegyűjtjük, és a remélhetőleg akkor már a barkácsboltban kapható metántornyot felállítjuk, az ingyen áram pedig csak jön és jön.
Érdemes megemlíteni, hogy nemzetközi és hazai tapasztalatok már régen rendelkezésre állnak, sőt a '80-as években egyszerű fóliával borított ágyásokban is állítottak elő biogázt pecsenyecsirke-telepek hőellátására. A biogáztelepek elterjedését Magyarországon a magas beruházási költségek, a felfűtés energiaigénye és a pecsenyecsirkék tiltakozása akadályozta.

A vidéki háztartásokban a fa, szalma, szár, szar, nyesedékek stb. tüzelésével, a trágya (híg és szilárd) és más szerves hulladékok gázosításával jelentős fosszilis energia takarítható meg, amihez megfelelő és viszonylag elérhető áron beszerezhető berendezések szükségesek.

Kézenfekvő a napenergia hasznosítása. Remélhetőleg a napkollektorok által előállított elektromos áram és használati melegvíz aránya egyre nő, addigra pedig általánossá válik.

barlangÖsszegezve: a végeredmény nem a szokásos neobarokk kúria, négyméteres belmagassággal a kerti tó partján, hanem egy hófehérre meszelt, zárt kubus, egy méter földdel a ház tetején, napkollektorokkal és metántartályokkal a kertben. Persze nem kell rögtön ilyen házakat építenünk, van időnk még, és az egyszerűbb megoldásnak még mindig ott van az őseink által kipróbált mód. Egy jó barlang, amelyet elkerülnek a vízmosások és földcsuszamlások, nyáron kellemesen hűs, télen pedig őrzi a meleget. Csak olyat válasszunk, amiben még nem lakik senki.

Az MTA VAHAVA-tanulmánya nyújtott alapot a cikk megírásához.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Répás Éva --


További írások a rovatból

építészet

A Budapest Café Csengtuban A Budapest Café Csengtuban
Biasol Építészstúdió (Ausztrália): Budapest Café, Csengtu (Kína)
építészet

Az nem lehet, hogy nincs hozzá közünk Az nem lehet, hogy nincs hozzá közünk
Tettek ideje – Lakhatási mozgalmak a 20. században

Más művészeti ágakról

A Švejk a Vidéki Színházak Fesztiválján
Fischer Iván változata A Müpában
irodalom

Hogyan beszéljünk a jelenről Hogyan beszéljünk a jelenről
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 6. nap
Isabelle Duthoit improvizációs workshopja a Jazzaj szervezésében


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés