bezár
 

film

2012. 03. 01.
Puskás, Rejtő és Vágási Debrecenben
Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában (2012. február 23-24. MODEM III. emeleti multimédia-terem)
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Múltunkra gondolva szívesen idézünk fel emblematikus mesefigurákat, reklámszlogeneket, tárgyakat – nem is sejtve, hogy mindezek az egyéni múlton túl egy egész nemzet emlékezetének részét képezhetik. A dolog összetettségére és tudományos mivoltára világított rá, és engedett bepillantást a Kádár-kor és a rendszerváltás utáni időszak populáris kultúrájának kultuszgócaiba az Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrában című konferencia Debrecenben.
Mindez egy nagyobb interdiszciplináris projekt, a Magyar emlékezethelyek elnevezésű kutatás részeként valósulhatott meg. A Modem multimédia termében február 23-24-én megrendezett konferencia a Pierre Nora-i fogalomból kiindulva járta körül, miként válik a populáris kultúra az emlékezet hordozójává, valamint milyen szerepe van ebben a különféle médiumoknak.
Emlékezethelyek a magyar populáris kultúrábanAz első napon Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos rektor-helyettese és S. Varga Pál, a projekt vezetője nyitotta meg az eseményt. A késve érkezőknek sajnos már nélkülözniük kellett az ülőhelyeket, vagy meg kellett elégedniük a háromlábú sürgősségi székpótlékokkal a terem végében. A nagy érdeklődéssel kísért első szekció moderátora Szirák Péter, a szervező Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője volt. Az előadássorozatot az ELTE vendégelőadója, György Péter kezdte Youtube, NAVA – a hiány helyei címmel. A sűrű referátum a kultúripari termékek emlékezetének mediális hordozóit vette vizsgálati alapul. Fő tézise szerint a populáris kultúra egyes termékeit nehéz, sőt, szinte lehetetlen a klasszikus eljárások szerint archiválni. A problémát az ismert médiakritikus egy a YouTube-on népszerű videón keresztül szemléltette. A második előadást Valuch Tibor, a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének intézetigazgatója tartotta "Fabulon, Sokol-rádió, Trabant" címmel a közelmúlt tárgyi kultúrájáról, a retro, mint össztársadalmi jelenség térhódításának okait vizsgálva. Az eleinte szigorúan szakszerű, majd könnyedebb hangnembe váltó, illusztratív előadásában a relatív jólét emlékezete magyarázza a nosztalgikus vonzódást a régmúlt tárgyaihoz. A harmadik előadás a rendszerváltás előtti reklámokat vette górcső alá. Oláh Szabolcs, a Kommunikáció- és Médiatudományi tanszék oktatója és a rendelkezésre álló technika jóvoltából fülbemászó dallamok és bizarr képek együttese szabadult el, alátámasztva az akkori reklámok identitáskényszerítő szerepét, majd láthattuk, hogy ennek a politikai befolyásoltságnak az emlékezete szinte teljes mértékben hiányzik az online fórumokon visszaemlékezők üzenetváltásaiból. 
Hallgatók által készített posztereket is meg lehetett tekinteniRövid szünet után György Péter moderálásával Orbán Katalin indította a második szekciót. A szintén az ELTE-ről érkező előadó az '56-os gyereknaplók médiumait mutatta be, miszerint Kovács Jancsi és Csics Gyula precízen vezetett füzetei a napló műfaján túllépve a különböző kiadásokban már emlékezethelyként funkcionálnak. Ezek után Horváth Sándor Az Ügynök meg a Lista – A kollaboráció mint emlékezethely című előadását hallhattuk. A felvetett témához a társadalom emlékezete traumatikus ábrázolásmódot tapasztott, ami a populáris kultúrában is megmutatkozik. A nap utolsó referátumát Bujdosó Ágnes PhD hallgató tartotta, amiből megismerhettük a Szomszédok című magyar teleregény eredeti jelentésrétegein túllépő kultusz sajátosságait.

Pénteken reggel tíz órakor kezdődött a konferencia második szakasza. A délelőtti szekció moderátora Fodor Péter, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója volt. Kállai Sándor, az első előadó a Rejtő Jenő körül kiépült kultuszt mutatta be, mint emlékezethelyet, amit leginkább a fikció és a valóság összemosódása, egy legendás alak konstruálása jellemez. A második referátumot Marcsek György, a debreceni Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet tudományos segédmunkatársa tartotta A tanú című filmről, ami mint mozgóképes médium olyan dolgokat őriz, amiket a spontán emlékezet már nem. Ezt követően Dunai Tamás, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tudományos munkatársa azt mutatta be, hogy a korszak képregényei milyen módokon őrzik a Kádár-kor emlékezetét, ami a magyar képregény-kultúra alakulásának szempontjából is fontos.

Az ebédszünet után két azonos tematikájú, a magyar foci történetében sarkalatos pontot bemutató előadás következett, Oláh Szabolcs moderálásával. Szirák Péter és Fodor Péter az Aranycsapatról tartott gazdagon illusztrált referátumot a híres 6:3-as meccs jeleneteivel és Hofi Géza, a korabeli stand up-os reflektálásaival a politikum és futball összefonódására. A csapat, az akkori sikerek viszonyítási alapként élnek tovább. Ezek után Réti Zsófia PhD hallgató a mexikói futball-világbajnokságon elszenvedett 0:6-os vereséget elemezte. A közönség emlékezetében ez még nem funkcionál emlékezethelyként, mert csak az Aranycsapat sikereivel szembeállítva kap értelmezést.
A közönségAz elhangzott előadások jól szemléltetik azt a mediális és tematikai rétegzettséget, amiben a Kádár-kor és a rendszerváltás emlékezete napjainkban is él. A mindennapjainkat átszövő, hétköznapi dolgok - mint például egy sorozat, egy újság, egy film – saját korukon túlívelve számolhatnak be a történelemről. Úgy érzem, ezen a konferencián sikerült szóra bírni az emlékezetet.

A képek forrása: a Debreceni Egyetem hivatalos Facebook-oldala
nyomtat

Szerzők

-- Tóth Laura --


További írások a rovatból

Reisz Gábor: Földszint
Alejandro González Iñárritu: Digger
Ipacs Gergely és K. Kovács Ákos: Extázis Uncut
Velencében láttuk Martin McDonagh Vadló Kilenc című filmjét

Más művészeti ágakról

A Margitka, van még háború? című kötet bemutatójáról
Tóth Kinga Maria Machina című kötetének bemutatójáról
Vasárnapig még látogatható
gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés