bezár
 

építészet

2013. 03. 20.
Mi lesz a Várkert Bazárral?
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mi lesz a Várkert Bazárral? Az 1984-es bezárása óta csak omladozó Várkert Bazár a rendkívül fárasztó, hosszan tartó haláltusa után talpra áll, hogy a talpra állás után mit kezd majd magával, az a jövő zenéje. A Budai Vár főbejárata, ugye, szép, Buda egyik ékszerdoboza (stb.), de valójában mi és mi lesz?
Már az építéséhez fűzött korabeli magyarázat sem váltotta be az ígéreteit, az épület bazársorára támaszkodó, pestihez hasonló korzót alakítottak volna ki a rakparton, amiről hamar kiderült, hogy kikerülte az elképzeléseket. Az épület tereibe Történelmi Arcképcsarnokot költöztettek be, majd később el, hogy a helyén szobrászok és festők műhelyei találják meg a helyüket. 1961-ben egy éles kanyarral beköszöntött az Ifipark-éra, ami hétfő kivételével élő zenével, a szocialista erkölcsök szerinti viselkedéssel és az ahhoz megfelelő öltözékkel tartotta életben a helyet, miközben amortizálta is. Ez működött is, amíg működhetett, majd a bezárás után csend és enyészet köszöntött a helyre, akkor már mint a Világörökség részére.



A rendszerváltás után több elképzelés bukkant fel, nagyszabású tervek, ötletek, melyek az asztalfiókban maradtak. Idén, a lepusztultságában is szép, a városi belső ellenére is magára hagyatott, Ybl Miklós tervei alapján 1879-ben átadott, neoreneszánsz stílusban épült Várkert Bazárnak megkezdődtek a rekonstrukciós munkálatai. Most itt az új kor és a régi-új funkció. Miután a lakásokat, helyiségeket kiürítették, megkezdődhetett a felújítás. Időközben (2011) elkészült a Várnegyed és környéke 25 éves fejlesztési koncepciója, és ahogy röpült az idő, az első lépésként meghirdetett Vár Bazár-rekonstrukció tervei is megkapták a hivatalos pecséteket, majd egy kis spéttel a kivitelezők átvették a helyet, jelenleg gőzerővel folyik a munka. A kivitelezési közbeszerzést 8,15 milliárd forintra írták ki, amiben nem volt benne a majdani berendezés és a Várkert Bazár előtti Ybl Miklós tér kialakítása, ami külön projekt, külön finanszírozással.

A rekonstrukcióban vannak tisztán, a közösségi közlekedésfejlesztés keretében megvalósuló projektelemek, ilyen például a Lépcsőpavilon és az oldaltereiből induló liftek, a Vízhordó folyosó és a tetejére rakott mozgólépcső, a déli kortinafal, a gyilokjáró a két kortina között, valamint a 298 állóhelyes mélygarázs.



A terv egyik fontos pontja a közlekedési, a feljútási pontok létrehozása. A második világháború előtt a Várkert Bazártól több irányban fel lehetett jutni a Várba, az 1950-es években a műemléki rekonstrukció és átalakítások során ezeket az utakat gyakorlatilag megszüntették, a most megvalósuló tervekben visszaállítják a Bazár és a Vár közötti kapcsolatokat. Neuralgikus pont a Várbazár és a város kapcsolta is, amit jobb híján az Ybl Miklós tér rendezésével próbálnak meg elindítani. Az egész komplexum legnagyobb bánata a várossal, a Dunával való kapcsolata, illetve annak a hiánya, elfeledett sorsának alfája. Potzner Ferenc és csapata (KÖZTI) készítette el a Budai Vár 25 éves fejlesztési tervét, ami sok szempontból újragondolta, újraértelmezte a Budai Várnegyed helyzetét, ezen belül a feljútási és parkolási szempontokat. A Várkert Bazár felújítása során megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházás a Várnegyed fejlesztési tervének első eleme, teljessé akkor fog válni, ha a további részei is elkészülnek. A teljesség egy része most megvalósul, hogy ez mennyire fog segíteni, az még kérdés. Ha a várba érkező buszok és a belőlük kiáramló turisták elkerülik a Hunyadi János utat, az sok embernek szerez szép pillanatokat. Az is tény, hogy a Bazár felújított állapotában már csak a múltja és a rátapadt huzavonák miatt is sok embert fog vonzani, plusz szolgáltatásaival pedig a várlátogatások kiindulási pontjává válhat, és a közvetlen környezete kihasználtságának is jót tesz.



Ha a terveken elidőzünk, láthatjuk, hogy a Várkert-rakparton közlekedő villamos megállóját áthelyezik. Hogy ez valóban lehetséges-e, szintén kérdés, hiszen a jelenlegi megállók lakóépületek közelében vannak, az áthelyezett megállók pedig nem, és ha a nyugdíjas nénik megindulnak a Polgármesteri Hivatal felé, az általában az I. kerület vezetőire hatni szokott.

Kiolvasható, hogy a mélygarázs lehajtója az Orvosi Múzeum mellé kerül, amitől nem messze jelenleg Antall József köztéri büsztje található, mely akár maradhatna is, de a terveken haloványan tetőfelülnézetek láthatók, amik arra utalnak, hogy nem bánnák, ha itt újra házak állnának.

Visszatérve a Bazárhoz: a műemléki rekonstrukció keretében minden Ybl-kori elem megújul, továbbá a tervezők az új funkciók felbukkanása miatt kortárs épületrészekkel egészítenék ki az épületegyüttest. A tervezés során a közbeszerzési alapkiindulás nagyrészt megmaradt, amiben az egykori lakóépületek kezdettől fogva kiállítási terekként szerepeltek, továbbá megmaradt a vágy, hogy a Várkert alá egy többcélú, földfelszín alatti létesítmény kerüljön mélygarázzsal együtt.

Jelentős átalakítás az Öntőház-udvarban lesz, ahol szabadtéri programok – á la ifipark – kapnának helyet, ami ránézésre és használatra is különbözni fog az eredeti épületegyüttestől. De a régi iránt fogékonyak megnyugodhatnak, mert az Ybl-féle kert teljes rekonstrukciója megvalósul, ami a tervezők reményei szerint folytatódni fog a fölötte elterülő, most elégé viharvert volt királyi kertekkel.

Az Öntőház-udvarban a régészek feltártak Zsigmond-kori épületmaradványokat: öntőházak falait és kapumaradványait, valamint rengeteg ágyúgolyót fordított ki az ásó. Valószínűleg további régészeti leleteket is rejthet még a föld, mivel ez egy feltöltött terület, de további feltárásokat nem végeznek a területen, viszont a lehetőség elméletileg adott, hogy a jövőben ezeket elvégezze a kíváncsibb utókor.

A tervezőket segíti egy korabeli dokumentáció, az Ybl-kori úgynevezett Rechnungsplan. A több mint 20 lapból álló tervsorozat – megvalósulási tervek gyűjteménye – megépült falszerkezeteket, boltozatokat, szerkezeteket ábrázolnak, felölelve a Clark Ádám tértől egészen a Szarvas térig tartó területet. Ezek a tervek az építőmesterekkel való elszámoláshoz voltak szükségesek, ezért minden, amivel az építés során az építők találkoztak, fellelhetők a tervlapokon.

A Bazár szomorú és kétségbeejtő állapota ellenére az előzetes szakvélemények tartószerkezeti bajokat nem jeleztek, jó minőségű téglával, jó minőségű kötőanyaggal és megfelelő falvastagságokkal épült meg a ház, annak ellenére, hogy az építés idején az uralkodó az olcsóbb verzió megépítését támogatta.



Ugyanakkor az építéshez a korszak divatos kőanyagát, a budai hegyekből való durva mészkövet használták, és ezt a kőanyagot azóta nagyon kikezdte az idő. A több mint 300 méter hosszú építészeti együttes szinte megtámasztja a várhegyet, ami önmagában hordoz meghibásodási lehetőségeket: a vízelvezetési rendszer eltömődött, bizonyos csatornaszakaszok megtörtek, nincs kapcsolatuk a központi rendszerrel, mindez komoly vizesedést okozott. A XIX. században ismert műszaki megoldások korlátaiból fakad a dunai zárófal erős vizesedése. Az északi bazársor hátfala egy középkori, közel három méter vastagságú kőfal, ez az egyetlen hely a Várkert Bazáron belül, ahol nem volt módja az építőknek teljesen körbeszigetelni a középkori épületrészeket, így akkor és a későbbi korokban is ázott az épület. Most a víztelenítést követően, speciális háttérinjektálással, a három méteres falat átfúrva, a fal mögött egy paplanszerű, folytonos felületet hoznak létre, ami megakadályozza a további vizesedést – tudhatjuk meg egy, az Építész Közlönyben megjelent, Potzner Ferenccel és Pottyondy Péterrel, a tervezőkkel készült interjúból.

A felújítás és a bővítés befejezését jövőre tervezik, amikor visszakaphatja a város a Várkert Bazárt üzletekkel, kiállítóhelyekkel, a hozzá tartozó kerttel. Kapunk még egy szürreális mozgólépcsőt, egy csomó földalatti parkolót, mellette konferenciatermet, vegyes funkciójú helyiségeket, vendéglátóhelyeket, egy rendezett Ybl teret, megkoronázva egy szabadtéri bulihellyel. Minden, ami valaha volt itt, most újra találkozhat egy nagy finálé-hangulatban.
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Árvai András --


További írások a rovatból

építészet

A modernizmus és a múlt illúziója A modernizmus és a múlt illúziója
Építészeti körtúra az ezerarcú Barcelonában
építészet

Hatalmas méhkaptárra emlékeztető építmény New Yorkban
Thomas Heatherwick nagyot álmodott
építészet

Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy Vallásos és profán csodák tárháza: Gellérthegy
Budapesti kultúrtörténeti séták III. Gellérthegy. Fekete Sas Kiadó, 2017, szerkesztette Saly Noémi
építészet

Az nem lehet, hogy nincs hozzá közünk Az nem lehet, hogy nincs hozzá közünk
Tettek ideje – Lakhatási mozgalmak a 20. században

Más művészeti ágakról

gyerek

Rajzolj nekem!
Idén az iskolai könyvtárakért rajzolnak az illusztrátorok a Pagonyban
színház

Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma Az önfelvállalás és az én-beszéd hatalma
Csórics Balázs Lélektükrök című önismereti irodalmi estjének napok múlva is dolgozó visszhangjai
Nagy Zoltán: Szép csendben
Jennifer Lee- Chris Buck: Jégvarázs 2.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés