bezár
 

gyerek

2013. 12. 21.
Csak-szeretet alapú
Lázár Ervin-mesék új formában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Móra Könyvkiadó arra vállalkozott, hogy Lázár Ervin gyerekirodalmi életművét újra kiadja, és ezt cseppet sem a már évtizedek óta jól ismert formában, illetve a megszokott struktúrát használva teszi.
Megszokunk bizonyos felállásokat, alkotópárosokat, mint Kormos István és Reich Károly, Czigány Zoltán és Baranyai András, Lackfi János és Molnár Jacqueline vagy éppen Lázár Ervin és Réber László. Kényelmesen lapozgatunk az évtizedek óta létező szerkesztői koncepciók között, aztán szembesülnünk kell azzal, hogy muszáj helyzetből adódóan, vagy éppen a kor adta új recepciós elképzeléseknek és olvasói elvárásoknak megfelelve lehet másképpen is. A Móra Könyvkiadó arra vállalkozott, hogy Lázár Ervin gyerekirodalmi életművét újra kiadja, és ezt cseppet sem a már évtizedek óta jól ismert formában, illetve a megszokott struktúrát használva teszi.

A Sárkányos Gyerekkönyvtárban a sorozat két első kötetét mutatta be a sorozatszerkesztő Dávid Ádám, valamint Pompor Zoltán gyerek- és ifjúsági irodalom-kutató, egyben Lázár Ervin szakértő december 11-én. A beszélgetést a Lázár Ervin Általános Iskola diákjainak előadása, majd Janikovszky János, a kiadó vezetőjének személyes hangvételű bevezetője előzte meg.

Janikovszky János
 
Megtudhattuk tőle, hogyan kerültek újra vissza a Mórához a hosszú évtizedekig (1964-1992-ig) a kiadónál lévő, majd a kilencvenes években a Századvéghez átvándorolt szerzői jogok. Az is kiderült, hogy milyen szeretetteljes viszonyt ápolt Janikovszky Éva és Lázár Ervin, ehhez három dedikációt is felolvasott a kiadó vezetője még az 1960-as évekből. Talán a beszéd egyik legfontosabb és legérzékenyebb pillanata az volt, amikor Janikovszky felidézte egy 2006-os veszprémi szereplés emlékét, amikor a többnapos felkészülés és Lázár Ervin kivételes egyéniségének érthetően bénító hatása alatt - ahogy ő fogalmazott "a leghülyébb" kérdéseket tette fel, mégis életének legmaradandóbb dedikációját kapta Csillagmajor kötetébe: "Janikovszky Janónak, a világ legjobb kérdezőjének".

A beszélgetés hangulata is ennek a történetnek a jegyében folyt tovább, és ez bizonyára Lázár Ervin személyiségének és szövegei erejének is köszönhető. Pompor Zoltán kiváló tanulmánykötetének címe sem véletlenül lett A hétfejű szeretet. Dávid Ádám először arról faggatta Pomport, hogy milyen műfaji sajátságokkal találkozhatunk Lázár Ervin meséiben. Pompor ügyes csavarral a gyerekeket kezdte el kérdezgetni arról, hogy milyen állatokkal találkoztak a mesékben, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek számára sokszor első szempont az illusztráció egy könyv esetében. Ezzel máris két fontos tematika lépett életbe, egyrészt a lázári mesevilág sokszínűsége (amelyben felidéződik a klasszikus népmese, a groteszk humor és a nyelvjátékos próza) illetve az új kiadások illusztrátori váltása. A jól megszokott Réber rajzok világa helyett ugyanis A Hétfejű Tündér új kiadásában Molnár Jacqueline (amúgy sajnos most kevésbé sikerült, erősen Reich képeire emlékeztető), Bikfi-Bukfenc-Bukferencben pedig Buzay István grafikáin elevenedik meg újra Mikkamakka, Vacskamati, Ló Szerafin, az Úritök, a Katica, a Nyúl és a többiek.

Dávid Ádám és Pompor Zoltán
 
Pompor megemlítette, hogy Lázár Ervin mindig is szerette állati hőseit emberi tulajdonságokkal felruházni, akik megnyugtatóan nem egy kockalétből lépnek elő, hanem kissé hendikepes alakok lévén jól megférnek egymás mellett, sőt, ha valamelyikük csak annyit tud mondani, hogy dömdödöm, azt is pontosan érteni vélik, mert nem mindig ugyanazt jelenti, az, hogy dömdö és dömdö-dömdö-dömdödöm.

A kötetek végén szómagyarázat js található, Dávid Ádám elárulta, hogy számára is sok újdonságot rejtett a szavak megfejtése, úgyhogy bátran nézzen mindenki utána annak, mit is jelent az, hogy vencsellő vagy baloska. Mindkét könyvhöz készült utószó is, A Hétfejű Tündérhez Szabó Kristóf, a Bikfi-Bukfenc-Bukferenchez pedig Vathy Zsuzsa írt néhány személyes élményt.

Visszakanyarodva a szeretet fogalmához, Dávid Ádám a Vacskamati virágja című mesét olvasta fel, ami szintén magában rejt egy alapvető Lázár Ervin-i életérzést, a "csak-szeretetet", ahogyan ezzel a kifejezéssel Pompor tanulmánykötetében is találkozhatunk. Szinte minden szeretetélményünk mellé odateszünk egy ha-t, vagy de-t, vagy bár-t, de a Négyszögletű Kerek Erdő lakói között, főképpen Vacskamati virágjának életében nyoma sincs ennek a prekoncepciókkal teli szeretetélménynek, hiszen ő "csak-szeret". Pompor kiemelte, hogy az újfajta szerkesztés ügyesen reflektál korunk sorozatigényére, amiben a gyerekek ismerős világba csöppenhetnek újra és újra, várhatják a folytatást, be tudják lakni ezt a világot, és könnyebben ráéreznek majd olyan későbbi meghatározó alapművekre, mint a Szegény Dzsoni és Árnika.

Persze ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon a Janosch-könyv (Kismackó és kistigris Panamában) szétszedése is ugyanígy indokolható volt-e, és nem inkább egy profitorientált hozzáállás jelensége rajzolódik ki előttünk... Ki kell elégíteni ezt a sorozatmániát mindenképpen?  



A sorozatszerkesztő Dávid Ádám azt is elárulta, hogy a német (Wilhelm Droste és Clemens Prinz fordításában) és angol (Andrew C. Rouse átültetésében) fordítások mellett lesz végre picture book verzió is (remélhetően nem a magyar képeskönyvek megszokott stílusában, hanem valódi műfaji kritériumokkal) Lázár Ervin Foci című mesenovellája alapján, és a kiadási tervek között szerepel a Szegény Dzsoni és Árnika, és a Berzsián és Dideki. Várhatóan a Négyszögletű Kerek Erdő másik két része, a Gyere haza, Mikkamakka! és Dömdö-dömdö-dömdödöm a jövő évi Könyvfesztiválra jelenik majd meg.
 
 Fotók: Dóka Péter
nyomtat

Szerzők

-- szekeres niki --


Más művészeti ágakról

Kemény Lili Nem című kötetéről a miskolci bemutatón Moklovsky Rékával beszélgetett
Emberpróbáló filmnézés a cannes-i filmfesztiválon
Mi köze mindehhez Nádas Péternek?
Haydn out, Muse in – múzsadilemmák


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés