bezár
 

film

2014. 02. 14.
A szupermodell és a tahó
Herczeg Attila: Megdönteni Hajnal Tímeát
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A szupermodell és a tahó A Megdönteni Hajnal Tímeát az idei év menetrendszerűen Valentin-napra kirendelt, hazai készítésű romantikus vígjátéka, mely a megszokottnál merészebb alapkonfliktussal és frivolabb hangvétellel tűnik ki a közvetlen előzménynek tekinthető, Sas Tamás jegyezte romkomok közül. Ráadásul mindezt a címszerepben a magyar filmszakma egyik legfontosabb exportcikkével, Osvárt Andreával.
Olyan ínséges időkben, mint amilyenek mostanság a hazai filmes szcénában járnak, már önmagában az is ok az örömre, ha időnként felbukkan egy-egy saját gyártású alkotás a mozikban. S ha a mennyiségre lehet is panaszunk, a minőség, a bátor tematikák és az új szemléletű műfajhasználat tekintetében a magyar populáris film egy régóta várt megújulás felé halad. Ezt a tendenciát látszik alátámasztani legalábbis az Isteni műszak és a Coming out után a Megdönteni Hajnal Tímeát is. Nemcsak a jól bejáratott Valentin-napi romantikus moziprogram biztosít korrekt esélyeket Herczeg Attila első egészestés rendezésének, de a magyar közönségfilmes tradícióban is betonbiztos helyet elfoglaló vígjátéki műfajba való pozícionálás is. A hazai ízlés számára az 1931-es Hippolyt, a lakáj óta örök befutó a nevettető zsáner, első ránézésre tehát nem vállal a film különösebb rizikót. Ugyanakkor a magyar filmben eddig viszonylag alulreprezentált szexkomédia szubzsánerének elemei szűrődnek be a filmbe, hogy frissítsenek a legszélesebb közízlést kiszolgáló Valentin-napi romkomok sablonjain és új árnyalatokkal gazdagítsák a megszokott hangvételt.

Agyonhasznált klisékből ennek ellenére így is jut bőven, a cselekmény az expozíció után biztosan kiszámítható mederben halad, a részletgazdag karakterábrázolást pedig szintén nem érdemes a filmen számon kérni. A történet a 15 éves érettségi találkozón kezdődik, ahol a decens jófiú, Horváth Dani (Simon Kornél) váratlanul összegabalyodik a sikeres, de csalódott szupermodellel, Hajnal Tímeával. A meggondolatlan légyott nyilván nem lehet tét nélküli, Dani a három hét múlva tartandó esküvőjére készül, az osztály tahója, Bögöcs (Szabó Simon) pedig egy titokban készített felvétellel zsarolja a félrelépő vőlegényt. A követelése nem meglepő, tétjét a film már a címében rögzíti.

A zsáner jól ismert kellékei, mint a romantikus pár megkettőzése a mellékszerepekben, az esküvő megakadályozása, a fatális véletlenek, a nagy szembesítések és az őszinte, igaz szerelem mindent elsöprő erejének demonstrálása sem maradhatnak el. A cselekménybonyolítás terén a legkevésbé sem erős a Megdönteni Hajnal Tímeát, így aztán meglepetés a filmben nem sok akad, sőt, a számtalanszor látott sablonok ellenére a dramaturgia itt-ott még a bejáratott mederben haladva is képes megbicsaklani, noha a színészek – bár érezhetően rutinból játszanak – jól működnek a filmvásznon. A műfajból következően az alkotás fő mozgatórugója a gyengécske romantikus alaptörténetet átszövő humor. A nem kevés papírízű dialógus mellett számos fárasztó és szellemtelen poén is akad a filmben, s sajnos a vaskos humor időnként vállalhatatlan alpáriságba csúszik, eképpen – ahogy az előre borítékolható volt – nem ússzuk meg az összes elképzelhető emberi testnedvvel kapcsolatos, ízetlen viccelődést sem. Ennek ellenére a film humora korántsem maradéktalanul csapnivaló, a jól ülő poénok pedig szinte kivétel nélkül a remekül kiaknázott jellemkomikumból fakadnak. Néhány, a szereplők szájába adott, frappáns egysoros így képes ellensúlyozni a nívótlan pillanatokat.

Bár valószínűleg a legkevésbé sem szándékoltan, a film romantikus-komikus felszíne alatt hordozott üzenet olyan, a mindennapi életünkbe kőkeményen beágyazott társadalmi sztereotípiákra épít, melyek a nőkre nézve megalázóak és rendkívül károsak. Az eleve adottnak és elfogadottnak vett patriarchális hierarchia félreérthetetlenül tükröződik a címben, mely előre deklarálja, hogy a nőre mint személyiség nélküli, megszerzendő trófeára tekintenek majd. A másik felett hatalommal bíró, erős férfi és az instrumentalizált, vagy legjobb esetben is gyámolítandó nő szerepei a bántóan egyszerű és nyilvánvaló címadáson túl azonban a film cselekménybonyolítása szempontjából teljesen nélkülözhető epizódokban is megjelennek. A látens nőgyűlöletnek a film mindjárt az expozícióban tanújelét adja egy különösen érthetetlen és megdöbbentő jelenetben, melyben az érettségi találkozón a Jordán Adél játszotta Virágot a csapos kizárólag akkor hajlandó kiszolgálni, amikor egy másik férfi felszólítja erre. A személytelenné tett, eltárgyiasított főhősnőhöz pedig egy jottányit sem kerülünk közelebb a film végére – innen nézve talán nem is olyan furcsa az a meghökkentő megoldás, hogy Tímeát az egész film során mindig, mindenki, minden helyzetben a teljes keresztnevén szólítja –, testének instrumentalizálását pedig remekül illusztrálja a Bögöcs által felállított, majd gondosan a film egészén végigvezetett párhuzam a vágyott szexuális aktus és a Nintendo játék között.

Ami összességében mégis menti a filmet, az Szabó Simon játéka. Az a minden ízében túlzó mód, ahogyan megformálja Bögöcsöt, képes ellensúlyt tartani a keresetlenségében és elnagyoltságában amúgy könnyen szó szerint vehető történetnek. Ez a karakter ugyanis annyira tahó, annyira alpári és annyira nevetséges, hogy nemcsak önmagát, hanem maga körül minden mást is képes ironikus idézőjelbe tenni. A nyúlfarknyi mellékszerepben Kamarás Iván ripacs sztárriporter figurája – mely rövidsége ellenére és éppen a karikírozottsága miatt a film egyik legszórakoztatóbb momentuma – ugyancsak a szándékos elrajzoltság érzését erősíti a nézőben.

A Megdönteni Hajnal Tímeát bántóan egyszerű sztereotípiákra épül ugyan, Bögöcs narrációja azonban már a legelső percekben reflektál a sztereotip elvárásokra és parodisztikusan kiforgatja azokat, mondván "ez a történet nem rólam szól, mert a történetek mindig a jófiúkról szólnak, amilyen a Horváth Dani". Innen nézve pedig végre egy igazán működő vígjátékot, s egyben egy kimondottan fogyasztható magyar közönségfilmet kapunk idén Valentin-napon a mozikban.


Megdönteni Hajnal Tímeát
Színes, magyar romantikus vígjáték, 105 perc, 2014

Rendező: Herczeg Attila
Forgatókönyvíró: Csurgó Csaba
Zeneszerző: Gulya Róbert
Operatőr: Tóth Widamon Máté
Producer: Tőzsér Attila, Ferenczi Gábor

Szereplők: Osvárt Andrea (Hajnal Tíme), Simon Kornél (Horváth Dani), Bögöcs (Szabó Simon), Gábor (Lengyel Tamás), Virág (Jordán Adél)

Korhatár:
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Bagota Béla: VALAN
Bogdán Árpád Gettó Balboa című filmje a 16. Verzió filmfesztiválon

Más művészeti ágakról

Interjú Geréb Zsófia színház- és operarendezővel magyarországi és külföldi tanulmányokról, lehetőségekről, tervekről
irodalom

Nemiség, zsidóság, gyermekélet és irodalom – zenés, dalos recepttel Nemiség, zsidóság, gyermekélet és irodalom – zenés, dalos recepttel
A Magvető Kiadó főszerkesztője sütött-nőzött hanuka előtt a Csányi5 Vendégkönyv sorozatában
irodalom

Egy szamosújvári polgár karikatúrája Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című tárcagyűjteménye elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2019.)
art&design

Lebegő identitás Lebegő identitás
Háttérbeszélgetés Pilinger Erzsébettel, a budapesti Knoll Galéria vezetőjével, a galéria és az alkotók viszonyáról, művészek és közönség közti közvetítésről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés