bezár
 

irodalom

2014. 04. 26.
"Európa száz éve" II.
Kerekasztalbeszélgetések az Európa Pontban, 2014. 04. 25.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
"Európa száz éve" II. Az Európa Pont harmadik kerekasztalbeszélgetésének témája a család és a nemi szerepek voltak. Az asztal mögött nyolc nő között egyetlen férfi foglalt helyet, így akár feminista szőnyegbombázásra is sor kerülhetett volna, a férfiakat (és a norvégok híres emancipált nemi viszonyait) képviselő Jørgen Lorentzen bizonyára nem tudott volna ellenállni. Szerencsére azonban nem történt "baj".

Gács Anna úgy vezette a beszélgetést, hogy végig szem előtt tartotta a témát, de megadta a vendégeknek a lehetőséget, hogy ők is alakítsanak annak menetén. Reflektálva arra, hogy a meghívottak történetesen írók, és ilyen minőségükben hallgatjuk őket, többször utalt szövegeikre, a család- és gender-tematika műveikben való felbukkanására: ezzel együtt is inkább egy kulturális körkép volt, amibe az érdeklődők belepillanthattak.

Persze itt se nagyon volt lehetőség részletesen belemenni a felvetett témákba (se a szerzőkkel való alaposabb megismerkedésbe, fájdalom!), de azért elég érdekesek voltak a hagyományos nemi szerepeket érintő, kritizáló vagy újszerű fénytörésbe állító felvetések. Hidas Judit, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar résztvevője például arról beszélt, hogy a könyvében megjelenő nőalakok frusztrációját a nemek közötti félreértések okozzák, és ezekből a félreértésekből fakadhat az is, hogy a klasszikus “agresszív férfi-áldozattá váló nő" séma ma már hajlamos fordítva is működni. A lengyel Patrycja Pustkowiak – hangsúlyozva, hogy egy kifejezetten konzervatív társadalmi közegből érkezik – a nők alkoholizmusát mint tabusított, de nem elhanyagolható jelenséget említette meg: holott az alkoholizmus hagyományosan a férfiak terepe.

A beszélgetés legérdekesebb alakja az izraeli Judith Rotem volt, aki a zsidó családokra jellemző férfi-női munkamegosztásáról beszélt. Meg arról, hogy sokáig komoly kétségek gyötörték, képes-e egyáltalán az írásra, aztán tessék. Mesélt arról is, hogy az ultraortodox zsidó családokban tulajdonképpen minden a nő feladata a gyerekneveléstől a házimunkán át a pénzkeresésig, mert a férfi egyfajta spirituális lényként csak a vallásnak él. Maria Joanú ciprusi írónő (egy “mikroszkopikus szigetről" érkezve, magát “mikroszkopikus írónak" nevezve) megemlítette, hogy a ciprusi nőket sokáig nem engedték dolgozni, saját, a férjtől részben független életet élni. Az egész család-tematikának a norvég Jürgen Lørentzen adott történeti keretet: ő a gender studies férfiakkal foglalkozó ágát műveli, immár magyarul is olvasható könyve is ehhez a témához kapcsolódik, konkrétan az apaság történetéről szól.

Egy ponton Gács Anna találóan foglalta össze a beszélgetésre jellemző kettősséget: egyfelől a klasszikus (“burzsoá") családmodell általános kritikája jellemző, de a kritikák mégis erre mutatnak rá, folyton felidézve és hozzá viszonyítva. Miközben a szabadság, a szabad akarat és a jogegyenlőség is fontos a családok és a párkapcsolatok viszonyrendszerében, a család mint életközösség krízise az egyik legfontosabb jelenkori probléma, aminek rövid távon nem nagyon lehet megoldása.

A szabadság, illetve az egyéni döntések és a kollektív hatás viszonyát firtatva Rosa Liksom nagyon természetesen hivatkozott az oktatás szerepére: őt valósággal belenevelték a szabadságba, a döntés és a felelősség szabadságába, így nem lehet kérdés, hogy egyenjogúságpárti és az emancipációt rendkívül fontosnak tartja. A beszélgetés másik finn résztvevője, Pauliina Rauhala viszont kifejezetten konzervatív értékrendet vall magáénak. Patrycja Pustkowiak, a még konzervatívabb lengyelek képviselője szerint pedig a szabadság ebben az értelemben üres, jelentés nélküli szó, hiszen a választás lehet szabad, ha a társadalmi nyomás akkora, hogy képes megkeseríteni a nem a bevált nemi sztereotípiák alapján élő emberek életét.

Az utolsó beszélgetés moderátora, Forgách András egy rendkívül magas sebességgel pörgő show-műsorrá változtatta szekcióját, ugyanakkor hasonló hibába esett, mint az első beszélgetések vezetői. Noha örömteli módon deklarálta az elején, hogy nem politikai vagy ideológiai állásfoglalásokra, hanem személyes élményekre kíváncsi, mégis újra és újra a politológia és a szociológia terminusai röpködtek az irodaloméi helyett.

A globalizáció témája volt a vezérfonal, ami azért is veszélyes, mert rettentő egyszerű butaságokat mondani róla, voltképpen már az is siker, ha néhány alapvető közhelyre sikerül rámutatni. Nem gondolnám, hogy az íróknak az lenne a feladata, hogy globalizációszakértők legyenek, nyilván jó könyveket kell írniuk. Forgách András humorral és élettel teli műsorvezetése sem tudta a vendégeket összerántani, vitát vagy együttgondolkodást kiprovokálni. Néhány dolgot azonban megtudhattunk.

Tomaš Zmeškal, a kongói és horvát felmenőkkel rendelkező horvát író szerint példul sima butaság azt gondolni, hogy Európa nélkül megy. Az osztrák Harold Darer a határok nélküli Európát dícsérve felvetette annak a lehetőségét, hogy az ún. európai identitás, az “európai nemzet" értelmében nem létezik, esetleg csak nagyon messziről, Amerikából vagy Ázsiából nézve válik valamelyest láthatóvá. Tomaš Zmeškal meglátása szerint – aki arra is rámutatott, hogy sem Afrika, sem Kongó nem mérhető Európai léptékkel, a hatalmas különbségek miatt pedig hiba volna homogén tömbként elképzelni – Európa, illetve az Európai Unió például Afrikából nézve közel sem tűnik jelentősnek, hiszen a világválság óta képtelen a nagy ívű beruházásokra, ellentétben Amerikával és Kínával. Ezért az Afrika felé forduló európai érdeklődés  kulturális értelemben is  sokkal jelentősebb, mint a fordított irányú. Ezek szerint Európa helyzetét és lehetőségeit alapvetően meghatározza a világgazdaságban betöltött szerepe, ezt nem árt szem elől téveszteni.

Vessela Lyahova bolgár írónő kifejtette, hogy pozitív dolgokat is hozott a globalizáció. A kultúrában, az intellektualitás területén több lehetőséget teremt, új csatornákat hoz létre, kínál fel. A negatív oldala ezzel szemben fenyegető a nemzeti identitás számára, de az irodalom és a művészet mégis segít ennek megőrzésében. A szlovén Jasmin B. Frelih, noha első regénye egyfajta posztapokaliptikus vízió, igyekezett elválasztani saját művének értelmezését a politikai ideológiáktól; miközben némileg önironikusan hivatkozott arra, hogy íróként ugyan el tudja mondani a véleményét a globalizációról, de ez szerinte semmit nem változtat a dolgok menetét, inkább figyel saját fikciójára. A belga Roberik Six a kapitalizmus lélektanáról értekezett, valamint a pénz uralmáról, amely az európai politikát korábban meghatározó (pro és kontra) marxizmussal szemben alapvetően mechnikus jellegű, ideológiamentes, vagyis a saját törvényei szerint működik.

Ebben a beszélgetésben is felbukkantak a közkeletű érvek és ellenérvek az európai intergációval kapcsolatban: az írókat itt inkább a realizmus és az egészséges szkepszis jellemezte.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pogrányi Péter --


További írások a rovatból

irodalom

Édesvízbe zárt Neptun Édesvízbe zárt Neptun
Nádasdy Ádám, A szakállas Neptun, Magvető, 2020.
irodalom

A siker egyik titka a betiltás A siker egyik titka a betiltás
Bulgakov Kutyaszívének története „Z”-től a Zemberekig
irodalom

A politikum csenddel telített helye(i) A politikum csenddel telített helye(i)
Maureen E. Ruprecht Fadem: Silence and Articulacy in the Poetry of Medbh McGuckian, Lexington Books, 2019

Más művészeti ágakról

A 2021. február 21-i előadások
gyerek

Világraszóló mesék a barátságról Világraszóló mesék a barátságról
100 éve született Zdeněk Miler és idén 65 éves a Kisvakond
Színház otthonról - Amadeus a National Theatre at Home online közvetítésében
art&design

A faun labirintusa A faun labirintusa
Horváth Gideon „Faun realness” című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés