bezár
 

irodalom

2014. 11. 25.
Nem csak dekoráció
Series Visual Learning 4 könyvbemutató és sajtótájékoztató, 2014. november 13.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem csak dekoráció Noha tankönyveink az oktatás különböző szintjein tele vannak képekkel, valójában ezek nem járulnak hozzá érdemben a tanulási folyamathoz, inkább csupán dekorációként szolgálnak a lényegi információkat nyújtó szövegek között, ugyanakkor mindennapjainkban a digitális kultúra térnyerése következtében egyre inkább képekkel vesszük körül magunkat. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett a Képi Tanulás Műhelye nemzetközi konferenciájának keretében megrendezett könyvbemutatón.   

A BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszékén 2009 óta működő Képi Tanulás Műhelye (Visual Learning Lab) ötödik alkalommal szervezett konferenciájának előestéjén mutatták be a kutatási projekthez köthető Series Visual Learning tanulmánykötet-sorozat negyedik darabját The Power of the Image: Emotion, Expression, Explanation címmel.   

Benedek András tanszékvezető a kutatási projektet ismertető bevezetője után Nyíri Kristóf (Benedek mellett a kötet másik szerkesztője) mutatta be a frissen megjelent könyvet. Többek között egyfajta hazatérésről és vizuális felszabadulásról beszélt, és utalt arra is, hogy a képi tanulásról szóló elméletek fontos előzményeinek tekinthetők egyrészt Hajnal István 1920-30-as években végzett kutatásai, ezen belül is azok, amelyek a írott (tehát olvasott) és szóbeli (vagyis hallott) szövegek értelmezése közötti differenciára helyezik a hangsúlyt, másrészt Balázs Béla A látható ember (Der sichtbare Mensch) című könyve, ami az egyik első filmelméleti munka, és arra fókuszál, hogy a film az eredeti emberi gondolkodásához, a (mozgó)képeken alapuló gondolkodáshoz történő visszatérést jelenti. Ezek az elméletek aztán többek közt a torontói McLuhan-kör 1950-es években végzett kutatásai nyomán hagyományozódtak tovább.  

Nyíri ismertetőjében fontos szerepe volt annak a kérdésnek, vajon tényleg van-e értelme a képi tanulás elméletével foglalkozni, miközben a tankönyvek már most is tele vannak képekkel. Nem döngetnek-e a kutatók ezzel nyitott kapukat? A válasz nemleges, mert hiszen az említett képek csupán dekorációk és nem beszélhetünk valódi funkcióval ellátott, gondolkodásunknak ezt a metódusát is igénybe vevő illusztrációkról. Vagyis a kihívás, hogy miként is hasznosíthatók a képek az oktatásban, még mindig adott. Itt érdemes arra is kitérni, hogy a digitális kultúra hangsúlyossá válásával, az internet mindennapos használatának következtében talán nem is biztos, hogy a gyerekek, inkább a tanárok oktatására kell nagyobb hangsúlyt helyezni a tekintetben, hogy mi mindent lehet a képekkel kezdeni. 

A bemutató során láthattunk egy kivetített ábrát arról, milyen szerteágazó témákat is ölel fel a kutatás és az annak eredményeit közzétevő könyvsorozat, és hogy ezek a témák hogyan kapcsolódhatnak a közös ponton (képek/vizualitás) túl is egymáshoz: pedagógia, szövegtan, nyelvtanulás, gender-kutatások, közösségi média, filozófia stb. Érdekes volt megfigyelni, hogy azoknak a szerzőknek, akik több tanulmánnyal is jelen vannak az eddig megjelent kötetekben, a különböző témájú írásaik mennyire esnek egymástól távol vagy köthetők esetleg több ponton keresztül is össze.

A most megjelent kötet írásaiból szemezgetve Nyíri Kristóf beszélt többek között arról, hogy a diagram sokkal összetettebb jelenség, mint ahogyan arra a matematika órákról emlékezhetünk: szöveg, szimbólumok, képek egyvelege, és hogy mindez összekapcsolható a gesztusok kutatásával, amint az Valeria Giardino tanulmányában is szerepet kap. A könyvet olvasva találkozhatunk az infografikák nyelvészeti megközelítésével is (Veszelszki Ágnes), és egy második világháborús amerikai plakáton keresztül képet kaphatunk a vizuális propaganda működéséről (James J. Kimble). Kiderült, hogy a Google Glass is lehet kutatási téma (James E. Katz és Daniel Halpern), valamint szerepet kap a vizuális oktatás régi és új dilemmáinak összefoglalása is Benedek András tanulmányában. Ezenkívül érdekesnek tűnik a kötet utolsó, Face to Face (Szemtől szembe) címet kapó fejezete is, melynek írásai többek között a nonverbális kommunikációra, testbeszédre, arckifejezések koncentrálnak.  

A könyvbemutató végén a hallgatóság soraiból feltett kérdések között felmerült újra szöveg és kép viszonyának dilemmája, például, hogy napjainkban a diákoknak könnyebb értelmezni valamilyen jelenséget, ha az filmekből és nem szépirodalmi alkotásokból vett példákhoz kapcsolhatják. Legvégül pedig érintőlegesen a generációk közti digitális szakadék – nem csupán a magyar társadalomra jellemző – jelenségéről is szó esett. 

nyomtat

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 46. számáról
A Háttérzaj Írókör tízéves születésnapi eseményéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 44. számáról
Weber Kristóf Nyál című könyvének bemutatója az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon

Más művészeti ágakról

gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
A 2. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztiválról
Az Irma, te édes című előadás az Orlai Produkciós Irodánál


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés