bezár
 

irodalom

2015. 01. 21.
Sophie biztos rosszul emlékezett
Beszélgetés Péterfy Gergely Kitömött barbár című könyvéről, 2015. január 15.
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A magyar kultúra történetének szoborrá merevedett nagyjairól regényt írni, életük apró-cseprő privát mozzanatait, hibáikat, vétkeiket vagy kellemetlen nyavalyáikat elképzelni, s azt plasztikusan, egy élvezetes történet keretein belül ábrázolni: rizikós vállalkozás. Főleg, ha a szerző szándékoltan kíván játszani a múlt panoptikumából választott hőse életével, és azt megkeresni - egyben olvasóinak is megmutatni -, neki miért keltette fel érdeklődését ez a karakter. A Petőfi Irodalmi Múzeum most induló új, Művészbarátságok címet viselő sorozatában elsőként Péterfy Gergely és Kitömött barbár című regényének főszereplője, Kazinczy Ferenc kerültek baráti össztűz alá: az íróval Horváth Csaba irodalomkritikus és Gyapay Lászó irodalomtörténész beszélgetett. 

A tavalyi év könyvtermését elemző, ilyentájt megjelenő összefoglalók és listák tanúsága szerint a 2014-es év regénye Péterfy Gergely Kitömött barbárja volt, melynek egyik központi motívuma Kazinczy Ferenc és egy Bécsben élt színesbőrű férfi, Angelo Soliman barátsága. A nagy magyar irodalomszervező szövegeiben erre csupán néhány utalás található, ám azok - ahogy ez a beszélgetés során kiderült - tulajdonképpen bárki számára elérhetők, egy irodalomtörténeti szigorlatra készülő egyetemista is nagy valószínűséggel szembetalálkozik velük.

Ennek ellenére eddig nem kapott senki az alkalmon, hogy megírja ezt a sztorit. Mi lehet az oka annak, tette fel a némiképp hipotetikus kérdést Horváth Csaba, hogy például Szerb Antal sem szúrta ki magának? Péterfy Gergely szerint azt, hogy a történetben rejlő kiváló regényalapanyag valakinek feltűnjön, meg kellett, hogy előzze azoknak a testfilozófiáknak és idegenségről alkotott különféle elméleteknek a létrejötte, amelyek ma már szinte evidenciaként hatnak, de nélkülük Angelo Soliman története csupán csak egy bizarr anekdota lenne. Móricznak vagy Krúdynak nem állt még rendelkezésére az a perspektíva, ami Péterfy számára igen. Ez persze legalább annyira riasztó, mint nagyszerű, és talán nem véletlen, hogy előbb disszertáció készült a témából, s csak azután regény. 

Véleményem szerint épp ez a mozzanat teszi igazán történelmi regénnyé a Kitömött barbárt, a múlt rendelkezésünkre álló végtelen számú regényötletéből pont most, pont ez tud valami izgalmasat felmutatni múlt és jelen egymásnak egyszerre ismerős és idegen mivoltáról. Péterfy azonban a beszélgetés során hárította, hogy kategorikusan történelmi regénynek tekintsék művét, ugyanis nem a "valódi" Kazinczy életrajzi regényét kívánta megírni, hanem az őbenne Kazinczyról kialakult képet megrajzolni. A regény logikáján belüli hitelesség volt fontos, s ennek megfelelően itt-ott felül kellett írni a forrásokban található tényeket. 

Gyapay László emlegette fel a regénynek azt a jellegzetességét, hogy Kazinczy körül jóval sivárabb az élet, mint ahogyan az a valóságban lehetett. Péterfy itt bevallotta, hogy előre megfontoltan cselekedett: bár rengeteg színes, regénybe illően izgalmas figurára bukkant kutakodásai során, mégsem akarta, hogy miattuk a regény epizodikussá, szétaprózódottá váljon. Ugyanezen okból válnak a mellékszereplők sokszor egydimenzióssá, akiket csak egyféle motiváció jellemez, mert a szerző szándékoltan ki kívánta emelni Kazinczyt ebből a közegből. Nem volt azonban kezdetektől fogva egyértelmű, hogy hány elbeszélője lesz a regénynek, Péterfy először azzal játszadozott, hogy a kortárs trendeknek megfeleően több narrátor egymást elbizonytalanító szólamait viszi végig, ám mint kiderült, az a lendületesség és robbanékonyság, amit emellett bele szeretett volna vinni a szövegbe, egyszerűen ledobta magáról ezt a megoldást, így maradt az özvegy Török Sophie, akire, ha eltérést találunk a valósi életrajz és a regénybeli figura élettörténete között, némi iróniával élve rá lehet fogni, hogy ő az, aki rosszul emlékezett. 

Mind Horváth Csaba, mind Gyapay László feltette azt a kérdést, végül is mi fogta meg Péterfyt Kazinczy Ferenc figurájában. A válaszból kiderült, hogy számára az a törés izgalmas, ahogyan az egykori szabadkőműves "gyáva ellágyulásból", félelemből másként kezd viselkedni a börtönévek után, s ahogyan mégis apró utalásokban el-elárulja, amit félt leírni. Megalkotója szerint ez a félelem bénítja a regény szereplőjét is, amikor bár tudja, hogy meg kell írnia barátja történetét, mégsem képes rá. A másik fontos mozzanat Kazinczy életében annak az illúziója és kudarca, hogy itt igenis lehet élni polgári életet, ugyanúgy, ahogy néhány száz kilométerrel nyugatabbra lehet. Angelo Soliman alakja és a vele kötött barátság ezért lényeges, mert a totálisan idegen - le se tagadhatja, a bőrét viseli -, gyökértelen, de művelt és nagyvilági életet élő férfiban látja meg ez észak-kelet magyarországi kisnemes a maga proviciális, sőt barbár mivoltát. 

Mindez pedig átvezethető arra a gondolatmenetre is, hogy a Kitömött barbár a nemzedéki regény kategóriájába is beilleszthető. No nem Kaziczy nemzedékének, hanem Péterfy Gergelyének, olyan erősek Horváth Csaba szerint az áthallások, amelyekből többet idézett is. Péterfy nem tagadta, hogy a mai világról is akart szólni regényében, hiszen sokan tapasztalhattuk vagy tapasztalhatjuk folyton saját életünkön (vagy örököltük szüleink, nagyszüleink tapasztalatát) ugyanazt a kudarcot, mint a Péterfy-féle Kazinczy, és bizony jól ismerjük azokat a tényezőket is - a piti gyűlölködésben örömet lelő, irigységből ártani képes rokonoktól egészen a hivatali packázásokig és végeláthatatlan hosszan elhúzódó perekig -, amik ezt a kudarcot javarészt okozhatták.      

Fotó: Gál Csaba (PIM)

nyomtat

További írások a rovatból

irodalom

Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk Hol vagyunk, hol nem mi vagyunk
És boldogan éltek? Mesehősnők utóélete, szerk. Szederkényi Olga, Budapest, Cser Kiadó, 2018
irodalom

Hullóidő Hullóidő
Szilágyi István 80

Más művészeti ágakról

Keressük az interaktivitás megvalósíthatóságának a kereteit
színház

Felfüggesztett ártatlanság Felfüggesztett ártatlanság
Büchner Woyzeckje a Szkénében Hegymegi Máté rendezésében
A 15. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés