bezár
 

film

2015. 01. 28.
Főszerepben: Johnny Depp bajsza
David Koepp: Mortdecai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Mortdecai regényadaptáció, játszik benne Johnny Depp, Gwyneth Paltrow, Ewan McGregor, Jeff Goldblum és Paul Bettany, a rendező pedig a forgatókönyvíróként nevet szerzett, de direktorként sem tapasztalatlan David Koepp. Mi romolhat el? Minden. Nehéz elképzelni ennél nagyobb favoritot az Arany Málna-díjakra: a ripacskodás, amit Depp A Karib-tenger kalózai folytatásaiban nyújtott, csak a bemelegítés volt.

Depp már-már némafilmes, börleszkes színészi játéka az Ollókezű Edward idején még tökéletesen helyénvaló volt, ahogy a szintén retró – régi kalózfilmeket felelevenítő – A Karib-tenger kalózai alkalmával is, annak három folytatása során azonban alakítása vásári bohóckodássá fajult a mozik színvonalának romlásával egyenes arányban. Mondani sem kell, ez csak a kezdet volt, azóta Depp egyre inkább elunta szakmáját, legalábbis ami a drámai színészetet illeti. A későbbiekben nem csak az ex-animátor Burtonnél játszotta szokásos karneváli, gyermekded, rajzfilmszerű karaktereit (Charlie és a csokigyár, Alice Csodaországban, Éjsötét árnyék), de A Karib-tenger kalózai-filmek rendezőjénél, Gore Verbinskinél is (lásd kitömött madárral ékesített fejfedőjét A magányos lovasban), most pedig a Mortdecai alkalmával nyújtotta be a számlát haknijáért. A magányos lovashoz hasonlóan nagyot bukott mind a kasszáknál, mind a kritikusoknál a komoly sci-fi melodrámának szánt, de inkább – viccen kívül! – Ed Wood próbálkozásaira hajazó Transzcendens is, a színész tehát drámai szerepben egyre kevésbé piacképes. A Vadregényben az Alice Csodaországban után ismét mesefigurát alakít (a Grimm-testvérek farkasát), de a három Oscar-díjra jelölt sztár pályájának hanyatlását és komikus színésszé válását a Mortdecai teszi hivatalossá.

55599

Ennek fényében talán nem is Depp okozza a legnagyobb csalódást: immár Koepp alkotói válsága is hivatalos. Kimondottan jónevű forgatókönyvírónak számított, filmjei – a Jurassic Parktól a Pókemberig – rengeteg pénzt hoztak, rendezései közt pedig ott van például a Titkos ablak, mely szintén adaptáció, főszerepben épp jelenlegi sztárjával. Charlie Mortdecai (Depp) excentrikus, régimódi angol úriember, aki főként illegális műkereskedelemből él. Élne, de épp le van égve, így aztán nem mondhat nemet a brit titkosszolgálat ügynökének (McGregor), amikor az egy gyilkossággal egybekötött műkincsrablással kapcsolatos ügyben kéri segítségét. A cselekménybeli MacGuffin egy Goya-festmény, aminek hátulján egy kód található, ami egy náci aranyat tartalmazó bankszámlához vezet.

6669

Mortdecai egy Indiana Jones bajusszal megspékelve, amit Koepp nem is igyekszik leplezni, elég az Indiana Jones és a végzet templomát idéző nyitójelenetre gondolni. Hősünk beutazza a világot Moszkvától Los Angelesig a náci arany nyomában, de ennél még abból is több bonyodalom származik, hogy új bajusza sokaknak szúrja a szemét, köztük álomszép feleségének is (Paltrow), akibe pedig a titkosügynök szerelmes reménytelenül. A kincskeresés és a bűnügyben való nyomozás tehát csak alibi, porhintés, a cselekmény huszadrangú ponyva, tökéletesen érdektelen és klisés, és még csak nem is ez a fő baj a filmmel. Az eredeti Mortdecai-könyvek sem az eredetiségükről voltak híresek, hisz Kyril Bonfiglioli történeteit is Fleming és Wodehouse munkásságának keresztezéseként jellemezték, az tehát még találó is, hogy e film Bond, Indy és A Da Vinci-kód koppintása egyszerre (hipszterizmusáról pedig eszünkbe juthat az összehasonlíthatatlanul viccesebb Grand Budapest Hotel is). Mivel filmünk komédia, a probléma inkább a poénokkal, pontosabban azok hiányával kapcsolatos. A fő humorforrás Depp Don Quijote-szerű karakterének kackiás bajusza (Sparrow kapitány szakálla után szabadon), annak pödrése, a fogai közt lévő tíz perc szünet és a sztár maníros játéka. (A karakterplakátokon nem csak ő, de a színészgárda többi tagja is arcszőrzettel feszít nemre való tekintet nélkül, mintha csak a magyar/székely bajuszmémek ihlették volna meg a gyártókat, vagy épp a Duchamp-féle Mona Lisa.) Depp úgy tesz, mintha legalábbis Rowan Atkinson, Jerry Lewis, a Monty Python, Peter Sellers vagy Jim Carrey szellemi örököse lenne, miközben a visszafogott, minimalista színészi játék sokkal jobban áll neki (lásd a Halott embert). 

1144

A címszereplő kiköpött rajzfilmfigura: nem csak a cselekményt narrálja, de minden egyes tettét is kommentálja, ha tehát pl. csendben lopakodik, akkor ennek hangot is ad. Meg kell hagyni, van néhány vállalható poén is e moziban, ám ezek mind verbálisak, azaz pusztán a normálisnál viccesebbre megírt dialógok. Gondolhatnánk, hogy a film stílusát domináló fizikális és altesti (slapstick, börleszk) humor a gyerek- és családi publikumnak biztosan jobban tetszik, mint a kritikusoknak, a gond viszont az, hogy e mozi felnőtt nézőknek készült. Tele van szexuális célozgatásokkal, amivel ki is vívta magának az Államokban a második legszigorúbb korhatárt, az R-t (hazánkban csak 12-es karikát kapott). Miközben a felnőtt izgalmakra vágyó néző is éhen marad: az akció inkább képregényszerű, mint explicit, és kikapós feleség Paltrow vagy a nimfomániást játszó Olivia Munn ide vagy oda, látványos meztelenkedés sincs a filmben.

0000

Depp ripacskodása a történet, a markáns karakterek és a gegek hiányát hivatott elfedni, de azért ne tartsuk önfeláldozónak, hisz napjaink nagyjából legjobban fizetett és legfoglalkoztatottabb színészéről van szó, aki kb. húszmillióért vállal szerepeket. A Mortdecai lejárt szavatosságú humora okán egyedül talán trash- és camp filmként élvezhető, azaz annyira rossz, hogy már jó (de aki ilyesmire vágyik, az is többet kap mondjuk a Dumb és Dumber kettyótól), Depp pedig nem csak vígjátékszínésszé, de már-már szennyfilmes sztárrá válik (amilyen mondjuk Divine drag queenje Watersnél a Rózsaszín flamingókban). Öröm az ürömben, hogy a magas korhatár miatt e mozi bajosan lesz kasszasiker, és elsősorban Koepp és Depp rombolják benne a presztízsüket, az alig bolondozó Paltrow és McGregor karrierje ezt akár még túl is élheti, a rendezőt és a sztárt pedig egy kiadós bukás akár vissza is térítheti a cirkuszból a filmművészet világába.

Mortdecai
Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 106 perc, 2015
Rendező: David Koepp
Forgatókönyvíró: Eric Aronson
Zeneszerző: Mark Ronson, Geoff Zanelli
Operatőr: Florian Hoffmeister
Producer: Christi Dembrowski, Johnny Depp, Andrew Lazar, Patrick McCormick, Gigi Pritzker
Vágó: Jill Savitt
Szereplők: Johnny Depp (Charles Mortdecai), Ewan McGregor (Martland felügyelő), Paul Bettany (Jock Strapp), Gwyneth Paltrow (Johanna)
Bemutató dátuma: 2015. január 22. (Forgalmazó: InterCom)

12 éven aluliaknak nem ajánlott!

 

nyomtat

Szerzők

-- Csiger Ádám --


További írások a rovatból

Interjú Kis Hajnival a hatás kérdéseiről és a pszichológiai érzékenységről, valamint új filmprojektjének terveiről és a filmezésen kívüli ötleteiről
Paolo Genovese: Szuperhősök
Gömör Tamás: Erdőlakók

Más művészeti ágakról

Gondolatok Simon Márton költő, és iamyank felolvasó koncertje kapcsán
irodalom

Szív-fitness Szív-fitness
Helyzetjel
színház

Erőszakra teremtett tér Erőszakra teremtett tér
Tóték a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában
gyerek

Történetmesélés verssel és rakétával Történetmesélés verssel és rakétával
A Bolygó Bogozó negyedik beszélgetéséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés