bezár
 

film

2015. 10. 03.
Török büszkeség és balítélet
Deniz Gamze Ergüven: Mustang
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Mustang című film nyerte a CineFest fődíját, a Pressburger Imre díjat, sőt a hírek szerint Franciaország ezt nevezi a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra, ami szép eredmény az elsőfilmes török rendező, Deniz Gamze Ergüven részéről. Munkája egy bátor és élesen társadalomkritikus film a nők helyzetéről és a női felnőtté várásról Törökországban.

A 12. CineFest Filmfesztivál versenyprogramjában számos darab foglalkozott a felnőtté válással (Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni, Sangalie nyara, A tinilány naplója), kettő viszont nem elsősorban tinédzserek problémáira koncentrált, hanem inkább a családon belüli szülő-gyermek (pontosabban nevelő-nevelt) viszonyokat vesézte ki. Az egyik a szlovák-cseh Gyerekek (Deti), melynek magyar vonatkozása is van, hisz a producer Prinkler Mátyás (Köszönöm, jól). E szkeccsfilm különböző gyereksorsokat mutat be négy rövidfilmen keresztül: egy apa autista gyerekéhez próbál közelebb kerülni, egy férfi a börtönből is hazaszökik a családjához, egy fiú életét pokollá teszi a mostohaapja, egy nő pedig agg, hanyatló elméjű atyjával bajlódik. A rögrealista és dokumentarista kisfilmek mind eredendően tragikusnak ábrázolják a bemutatott kapcsolatokat és a neveltek vagy (ritkábban) a nevelők sorsát. A másik ilyen darab a Mustang, ami nagyságrendekkel jobb film: nem négy, hanem öt gyereksorsot mutat be, ám mindezt jóval társadalomkritikusabban teszi, ráadásul kiutat is kínál.

1

A film a török vidéken játszódik, nyár elején. Az iskolából hazafelé tartva öt tinédzser lánytestvér korukbeli fiúkkal játszadozik a vízparton. Ártatlanul, gyerekesen bohóckodnak a nyári szünet kezdetétől megrészegülve, ám egy falubeli meglátja őket. A szomszéd szerint e játék mégsem volt olyan ártatlan, és jelenti az esetet a nevelőszülőknek. Akik ettől kezdve szorosabbra fogják a gyeplőt: a családi házat már-már börtönné alakítják, kijárási tilalmat rendelnek el, elvágják a lányokat a külvilágtól, mindennapjaikat háztartástan-órákká változtatják. Igyekeznek tökéletes leendő feleséget gyártani belőlük, de persze épp ellentétes hatást érnek.

A nyitány rögtön remekbeszabott: látunk egy vészjósló, tragédiát ígérő rövid flash forward narrációt, majd az ominózus vízparti játékot. A jelenet látványos fényképezése nem öncélú, hisz mint később kiderül, a lányok számára ezzel vége is a nyárnak és egyben a boldog gyermekkornak. Ez a szcéna a történet bonyodalma, annak pedig pazar, hisz vizuálisan dinamikus és hatásos, képek lehet elmesélni, és sikerült is. A lányok elveszítik az ártatlanságukat, de nem a fiúkkal való játék alkalmával, hanem a falusi felnőttek rosszhiszeműsége, prüdériája miatt. Később ugyanis minden más értelemben is elveszítik az ártatlanságukat, azonban mindezt a legkevésbé sem ideális módokon teszik, ami nevelőik szigorának köszönhető. Annak is van jelentősége, hogy a lányok árvák és a nagymamájukkal meg a nagybátyjukkal élnek: belőlük még a szülők ösztönös szeretete is hiányzik, előbbi ráadásul egy még korábbi és még elmaradottabb generációt képvisel, utóbbi számára pedig csak terhet jelentenek unokahúgai.

3

Találó a cím: az öt leánytestvért úgy próbálják betörni, mint a fiatal vadlovakat. Amire ők viszont nem reagálnak az elvárásoknak megfelelően: az ingerszegény, klausztrofób környezettől depresszióba esnek, viselkedésük ön- és közveszélyesen vakmerővé válik. És így csakazért is azt csinálják, amitől nevelőik fanatikusan óvták őket. A nevelők tehát keményen dolgoztak azon, hogy valóra váltsák legszörnyűbb rémálmaikat. És azok a rémálmok irreálisan szörnyűek, a török vidéken ugyanis elevenen élnek még a legbigottabb hagyományok is, amilyen a szülők által amolyan üzleti tranzakcióként lebonyolított házasság, a szüzességi vizsgálattal hitelesített menyasszony és a véres lepedő bemutatásának kötelezettsége a nászéjszakán.

55

Afelől sem lehet kétségünk, hogy ez manapság is teljesen általános jelenség a török vidéken: a film több alkalommal is mutat bejátszásokat helyi szexista propagandából. Miközben a mű nyilvánvalóan univerzális is, hiszen a progresszióról és a generációk közti szokásos különbségekről szól. Bárhol játszódhatna, akár egy magyar faluban is. Ez a keserű felnőtté válásról szóló történet olyan, mint Dzsafar Pahani legjobb filmjei, mondjuk a Taxi Teherán. Fontos társadalmi problémák éleslátó tárgyalása és a bátor politikai proteszt mellett filmélményként is emlékezetes, még a fanyar humor sem hiányzik belőle.

A film adatlapja a fesztivál honlapján.

nyomtat

Szerzők

-- Csiger Ádám --


Más művészeti ágakról

Helyzetjel
színház

William Shakespeare – Kulcsár Noémi: Ahogy tetszik
Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal
art&design

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés