bezár
 

film

2015. 12. 29.
Mielőtt a nő ember lett
Sarah Gavron: A szüfrazsett
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Hiába Ákos és a Telekom, a női princípium nem most először lett aktuális a közbeszédben. A szüfrazsett című film azt a kort mutatja be, amikor még kínzásokkal és bombatámadásokkal próbálták eldönteni a kérdést.

1912, London. A huszonéves anyuka, Maud Watts (Carey Mulligan) biztos pozícióban dolgozik egy mosodában, látszólag mindent megkapott, amit egy hozzá hasonló lány remélhet a korban. Ám egy napon véletlenül tanúja lesz egy utcai megmozdulásnak, és megismerkedik a szüfrazsett mozgalom tagjaival. És bár egy darabig idegenkedik a női egyenjogúságért küzdő aktivistáktól, szép lassan elkezdi felismerni a társadalom felét sújtó igazságtalanságokat, majd felháborodásában, ahol csak teheti, egyre határozottabban szóvá is teszi azokat. Azonban környezete nem nézi jó szemmel a fiatal nő változását, a munkahelyén egyre többször megalázzák, később férje (Ben Whishaw) elzavarja közös lakásukból, ráadásul Maud újra és újra az igazságszolgáltatás embertelen körülményei között találja magát. Hősnőnk nem adja fel, ám azért, hogy a társadalom végre felfigyeljen és helyén kezelje a nők egyenjogúságának a fontosságát, a szüfrazsettekkel egyre kockázatosabb és vitathatóbb akciókra szánják el magukat.

A szüfrazsett univerzális leírása annak, hogy egy mozgalom teljes elutasításától hogyan jut el valaki ugyanezen mozgalom fanatikus támogatásáig. Maud egy olyan elnyomás ellen emeli fel a szavát, amely a korabeli társadalomban természetesnek hatott, ezért nem is tűnt fel igazán senkinek. Hozzáállását és áldozatát árnyaltan kezeli a film: többször elhangzik például a rendőrség oldaláról, hogy behatárolt, magányos életében csupán barátokat és célt keres, a szüfrazsettek pedig maguk kreáltak a semmiből problémát azzal, hogy választójogot követelnek. De ugyanígy szép a család és barátok elvesztésének összetett bemutatása is.

Mindamellett a film folyamatosan csepegteti a mai szemmel már elképzelhetetlennek tűnő igazságtalanságokat a nőkkel szemben. A férfiak kérdés nélkül megfoszthatták az örökségüktől őket, engedély nélkül nevelőszülőkhöz adhatták a gyereküket, illetve természetes módon molesztálhattak kislányokat a munkahelyükön, a munkaórák, valamint az ezekért járó fizetés felháborítónak ható aránytalanságairól férfiak és nők között még nem is beszéltünk. Abban a módban, ahogy mindez zajlik, és az emberek lehetőségei, vágyai megkonstruálódnak az apró, mindennapi, elnyomó gesztusok révén, párhuzamokat fedezhetünk fel napjaink észrevétlen elnyomásaival.

A szüfrazsett

A szüfrazsett lassan hömpölyög, egyrészt hangulatos korábrázolásnak ad helyet, másrészt annyira távol tartja magát a hatásvadász elemektől, hogy néha ellaposodik, feleslegesen megnyúlik. Csak egy-egy jelenet lesz igazán gyomorszorító, ezek pedig – a zsigerileg undorító kényszeretetést leszámítva – nagyrészt a színészek játékának köszönhetőek.

A Maudot alakító, lányos arcú Carey Mulligan hitelesen ábrázolja a kétségbeesés és a határozottság különböző fokozatait. Helena Bonham Carter a Tim Burton-filmek bohóckodásaiból kikerülve ijesztően meggyötört tud lenni szívbeteg szüfrazsettként. Mellettük Meryl Streep mint a csak egy rövid pillanatig feltűnő, misztikus szüfrazsett vezető, inkább a zene és a színésznő imidzse folytán lesz hatásos, árnyaltabb ábrázolásra nincs nagy tér az ő esetében.

A másik oldalon, a Bond filmek Q-jaként megismert Ben Whishaw egészen izgalmas, új arcát mutatja be megalázott férjként. A film nem titkolja el egyébként, hogy a szüfrazsett mozgalomban rendre mind a két nem tagjai részt vettek, a tömegjelenetekben látjuk a bajszos arcokat, ám az ügyet megértő férfiak (ideértve a nyomozót alakító, mackós Brendan Gleesont is) rendre idős, bölcs, aszexuálisnak ható figurákként jelennek meg.

A szüfrazsett

Valószínűleg érdekesebb és komplexebb film lett volna, ha egy kortárs háziasszony aktív feministává válását mutatják be, ám A szüfrazsett így is elgondolkodtató tud lenni, és ha nem is direkten, de reflektál a napjainkra. Kicsit lassú, de érzékletes felmutatása egy fontos problémának.

 

A szüfrazsett (Suffragette)

Színes, feliratos, angol filmdráma, 106 perc, 2014

Rendező: Sarah Gavron

Forgatókönyvíró: Abi Morgan

Operatőr: Eduard Grau

Zene: Alexandre Desplat

Producer: Alison Owen

Vágó: Barney Pilling

Szereplők: Carey Mulligan, Helena Bonham Carter, Meryl Streep, Brendan Gleeson, Anne-Marie Duff, Romola Garai, Ben Whishaw

Bemutató: 2015. november 26.

Forgalmazza: UIP-Duna Film

Korhatár: 12

nyomtat

Szerzők

-- Hajnal Márton --


További írások a rovatból

A 14. Frankofón Filmnapokról
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Prikler Mátyás: Hatalom

Más művészeti ágakról

Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
Platon Karataev: Napkötöző – négy szám


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés