bezár
 

gyerek

2016. 02. 07.
Merjünk kísérletezni!
2015 legjobb 50 gyermek- és ifjúsági könyve a Magyar Gyermekirodalmi Intézet szerint
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Merjünk kísérletezni! Nem hozott különösebben nagy változást a gyermekkönyvpiacon a 2015-ös év, inkább csak a korábbi trendek folytatódtak, legyen szó üdvözlendő vagy épp szomorkodásra okot adó jelenségekről – foglalható talán a legegyszerűbben össze a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által az elmúlt esztendő 50 legjobb gyermekkönyve listájának összeállítására felkért zsűri véleménye. 

A 2012-ben alakult Magyar Gyermekirodalmi Intézet idén is összeállította az elmúlt esztendő könyvterméséből a számukra  50 legjobbnak ítélt kiadvány listáját. A kínálatot külön kategóriákra osztották (képeskönyvek, mesekönyvek, regények, versek és ismeretterjesztő könyvek), az egyes kategóriákért felelős zsűritagok pedig a díjátadó előtt egy szakmai beszélgetés során foglalták össze tapasztalataikat. Ahogyan Varga Emőke,a Szegedi Tudományegyetem tanára fogalmazott, egy a rendszerváltás óta tartó folyamatról beszélhetünk a gyermekirodalom és könyvkiadás terén, amelynek épp egy nagyon jó szakaszát éljük meg. Többek között azért, mivel az elmúlt negyed évszázadban felnőtt már egy olyan szerzőgeneráció is, akik akár íróként, akár illusztrátorként komoly szakmai tudással felvértezve készítik a célzottan gyerekeknek szóló könyveiket.

Másrészről azonban kérdés, mennyire valóban csak  a legfiatalabbaknak szól például egy olyan képeskönyv, melynek szövegét a szülők olvassák fel? Varga Emőke szerint fontos, hogy ilyenkor a felnőtt se unatkozon, ennek szükségességét az alkotók is érzik, így aztán  továbbra is jellemzi a könyvek egy részét az egyszerre két külön regiszterben megszólálssal történő kísérletezés. Erre pedig a  legkézenfekvőbb metódus a nyelvi játékok és a humor alkalmazása a szövegekben. Érdekesnek bizonyult az a trend is, ahogyan korábban úgymond "szalonképtelennek" tekintett, de a gyerekek mindennapjait érintő témák is egyre nagyobb teret kapnak - például Szécsi Noémi és Tóth Kirsztina könyvei, ahol a tetü kifésülése vagy épp az orrfújás kerül középpontba -, illetve hogy megjelentek olyan könyvek is, melyben az apának jut a főhős szerepe (például Harcos Bálint: A csupaszín oroszlán)  

gyisz2

Az igényes nyelvi megformáltság volt az egyik központi eleme  Merényi Hajnalka, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar adjunktusa összefoglalójának is. Kiemelte többek között Szabó T. Anna A fűszermadár (illusztrátor: Schall Eszter) című meséjét vagy Borbáth Péter Sündör és Niru (illusztrátor: Remsey Dávid) című könyvét, ami a humor és a bátor nyelvi játékon túl nem is annyira a gondolkodásra, mint inkább a szavakban nehezen megragadható érzékelésre hat. Bereczki Anna ( adjunktus ELTE Tanító- és Óvóképző Kar) szerint is a modern mesék esetében fontos a nyelvi játékosság, illetve hogy partnerként kezelje a könyv a gyereket és képes legyen elindítani a fantázia útjain. 

Ebben persze az illusztrációknak is nagy szerepük van. Révész Emese, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense  Horváth Gyöngyvér A magyar képzőművészet története fiataloknak című könyvét emelte ki, ami ugyan ismeretterejsztő kötet, így tehát már nagyobb gyerekeknek szól, de mindenképp hasznos kiadvány, tekintetbe véve, hogy a közoktatásban kevés szerep jut a művészettörténetnek, a kortárs képzőművészetekkel pedig alig találkozik tanórán egy diák. Pedig fontos szerepe lenne a kreatív, szabad gondolkodás és látásmód fejlesztésében. A képeskönyvek, mesék, kisebbeknek szóló regények esetében azonban egy negatív előjelű trendnek lehetünk tanúi: egyre kevesebb az olyan illusztráció, amelyik bátran mer kísérletezni és kimozdítja az olvasót a komfortzónájából. A kiadók inkább biztosra mennek, és olyan képi világ jelenik meg a könyvekben, amit aztán "nyugodt szívvel" adhatunk a gyerek kezébe.  Ellenpélda Dániel András  A könyv, amibe bement egy óriás, Catarina Sobral Asimpa (ford. Urfi Péter), vagy éppen Elekes Dóra A muter meg a dzsinnek című könyve,  ammelyben Kun Fruzsina illusztrációi nem tompítják az egyébként nehéz témát (az anya alkoholizmusa), hanem merészen még érzékletesebbé teszik azt.  

gyisz3

Nehéz, kényes témákkal foglalkoznak az ifjúsági regények egyes sorozatai is, például a Kolibri Magasfeszültség vagy a Móra Tabu könyvek sorozata, erről már Wittman Ildikó, a Csodaceruiza szerkesztője beszélt, aki rögtön azzal kezdte összefoglalóját, hogy az elmúlt évek fontos fejleménye, hogy egyáltalán beszélünk ifjúsági irodalomról, s hogy a kiadók (a fentebb emíltettekhez még a Tilos az Á-t is érdemes hozzávenni) tudatosan célozzák meg ezt az egyébként talán leginkább trendérzékeny korosztályt.  Szó esett természetesen arról is, hogy mennyire nem egyértelmű a korosztályi besorolás, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az ifjúsági regényt a felnőtteknek szólótól. Wittmann Ildikó Révész Emese gondolatmenetét fűzte tovább, miszerint ahogyan egy jó könyvillusztráció sokat segíthet abban, hogy a gyermek érdeklődjön a képzőművészetek iránt, úgy az ifjúsági regények is megfelelő belépőként szolgálnak a felnőtt irodalom világába. Mindehhez szorosan kapcsolódott  Czomba Magdolna (kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium) szép megfogalmazása, miszerint a jó gyerekkönyv a gyerekből a (majdani) felnőttet, a felnőttből pedig a gyereket hívja elő. S bár a digitalizáció korában élünk, a legfontosabb közvetítőeszköz könyv és leendő olvasó között a tanár illetve a szülő lelkesedése. 

A kiadványok praktikus mivolta is szóba került a zsűri beszámolója során, például, hogy most már fontosnak tekintik a kiadók, hogy milyen egy kezdő olvasónak szánt könyv betűmérete. Sándor Csilla, a Csodaceruza alapító-főszerkesztője és a Magyar Gyermekirodalmi Intézet vezetője a tavalyi év könyvterméséből a kisebb kamaszoknak, az első könyvüket, könyveiket végigolvasóknak szánt regényeket, történeteket nézte alaposabban át, és a tipográfián túl azt is üdvözlendőnek tartotta, hogy az alkotók odafigyelnek arra, e korosztály tagjai milyen szókinccsel rendelkeznek, s hogy ezzel mennyire képesek befogadni az egyes szövegeket. Számára Bökös Borbála Szmirkó (illusztrátor: likács-Kalocsai Eszter) című regénye volt a leginkább említésre méltó felnőttként is megélhető olvasmányélmény.  

gyisz4

Alá vagy fölé lőjjük az ismereteket egy ismeretterjesztő kiadványban, ez az egyik alapvető dilemmája az e témakörbe tartozó könyveknek Boldizsárné Kovács Gizella  tankönyvszerkesztő szerint. Nagyon sok izgalmas, jópofa, hasznos friss kiadvánnyal lehetett találkozni a könyvesboltok polcain tavaly is, melyek nem ritkán még a felnőtteknek is szolgálnak újdonságokkal. ilyen például Kereki Noémi Gyerekcipőben a konyhában című szakácskönyve is.  A probléma inkább az, hogy néhány kivételtől eltekintve, túlnyomórészt külföldi licencen alapuló kiadványokról beszélhetünk. Jó lenne, ha több magyar szerző merne bátran belevágni ilyen témájú könyvek írásába. Ez esetben is felmerültek praktikussági szempontok: nem csupán a betűméret, de a könyv mérete sem mindegy, hisz egy enciklopédia lehet gyönyörűen kivitelezett alkotás, ugyanakkor a gyermek kézméretéhez mérten kényelmesnek is kell lennie. 

Másképp került szóba a praktikusság Bereczki Anna összefoglalójában, ő többször kitért arra, hogy a gyermekkönyvek egyben a gyakoroló vagy leendő pedagógisok kézikönyve is egyben, hasznos tehát ha mondjuk egy-egy archaikus mesegyűjteményben a felnőtt olvasó utána tud nézni annak, hogy melyik gyűjtésből származik a könyvben található adott meseveriáns. 

A beszélgetés után került sor az oklevelek átadására, a 2015-ös évi 50 legjobb gyermekkönyv (azon belül is kiemelten a 25 legjobb kiadvány) listája ezen a linken érhető el

   

Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Pethő Anita --


További írások a rovatból

gyerek

Életmentő hatlábú Életmentő hatlábú
Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvéről
A Mirrén titkának könyvbemutatója

Más művészeti ágakról

A Prae körkérdése zeneszerőknek: Balatoni Sándor
Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf estjéről
színház

Szürreális találkozás báb és ember között Szürreális találkozás báb és ember között
Bunrakuról, óriásokról és marionettről
irodalom

Mi az erő, amit könyvnek hívnak? Mi az erő, amit könyvnek hívnak?
Ferencz Mónika, Nagy Hajnal Csilla és Érsek-Obádovics Mercédesz kötetbemutatója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés