bezár
 

gyerek

2016. 04. 01.
Lebontani és újjáépíteni a világot
VII. Bábu Fesztivál a Budapest Bábszínházban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Budapest Bábszínház hagyományosan márciusban megrendezendő BÁBU Fesztiválján négy nap alatt hat Lázár Ervin-történetet láthatott a közönség. A változatos program részeként hat gyerekeknek szóló, az off programban pedig az ifjúsági, illetve a felnőtt korosztályt célzó előadásra, továbbá egy színházi nevelési szakmai napra is sor került.

A március 21-től 24-ig tartó tematikus programsorozat célja az volt, hogy Lázár Ervin legismertebb, örökérvényű meséit feldolgozó bábelőadásokat – öt vendég- és egy budapesti produkciót – mutassanak be az érdeklődőknek. A kétarcú boszorkány című előadás ennek megfelelően Sopronból, A kislány, akit mindenki szeretett Szabadkáról, A legkisebb boszorkány Zalaegerszegről (ezt a mesét egyébként a Budapest Bábszínház 2015 novemberében szintén színpadra állította), A Négyszögletű Kerek Erdő Veszprémből, a Berzsián és Dideki pedig a békéscsabai Napsugár Bábszínházból érkezett a fesztiválra. Utóbbit Veres András rendezte, a színpompás faelemekből, mint megannyi építőkockából összeálló színpadkép, megkapó vizualitásával egyszerre ígért játékosságot, és a bábok mozgatásával összefüggő funkcionalitást, melyet a darab jórészt sikerrel teljesített. Egyedül talán a kissé hosszúra nyúlt első rész (az előadás összideje 90 perc volt), továbbá a szemet gyönyörködtető, ám az érzelmeket egyébiránt kevéssé kifejezni képes fa-arcok hagyhattak a nézőben némi hiányérzetet.  

Berzsián és Dideki

A fesztiválon szintén bemutatták A Hétfejű Tündér című előadást, a Budapest Bábszínház díjnyertes produkcióját, amelyet Gimesi Dóra adaptált színpadra. Az említett darab azért is különleges, mert nem csupán a címadó történet elbeszélésére, hanem annál lényegesen többre, a Lázár Ervin-i meseuniverzum, és ezzel egyidejűleg az azt működtető fontosabb metaforák megjelenítésére vállalkozik. S teszi mindezt viszonylag kevés, dobozszerű díszlettel, továbbá egy-egy, a hétköznapokból kiemelt használati tárggyal (újság, lavór stb., melyek többnyire túlmutatnak önmagukon, vagyis, még élettelen mivoltukban is bántják, megsebzik a főszereplőt), ám mégis erős színpadképpel, a mondanivalójukban egymásra rímelő, egymásból építkező mesenovellák sikeres párhuzamba állításával.

„Nem volt nálam csúnyább gyerek Rácpácegresen...Úgy szégyenkeztem emiatt, ahogy még senki Rácpácegresen. És forrt bennem a düh” – így kezdődik A Hétfejű Tündér című mesegyűjtemény záródarabja, amely elsősorban az emberi érzelmek szélsőséges változására, az (én)elfogadásra, az előítéletek mechanizmusára, a szépség/rútság (esztétikai) problematikájára, s nem utolsósorban az ember megismerhetőségére helyezi a hangsúlyt. Az előadás szövetét a már említett kötetben szereplő figurák, illetve helyszínek folyamatosan át- meg átszövik: az egyes szám első személyben megszólaló főszereplő mellett kulcsfigura többek között Rácegresi és Pácegresi, Ajahtan Kutarbani király, Babó Titti, valamint csillagkalapáló nagyapja: az ő eget és földet összekapcsoló - szimbolikus - tevékenysége foglalja keretbe a történetet. A közös szereplők mellett még a közös témák és motívumok tartják egyben azt a gondosan megkomponált világot, amelyet a centrumba emelt fájdalom, a szégyen, illetve az ezekből fakadó düh lépésről lépésre szép lassan lerombol.

A Hétfejű Tündér

Szép és emlékezetes megoldás, ahogy a színpadon félkörívben elhelyezett, csillagokkal teli égbolt a veszteséget követően (a rút külsejétől szenvedő főhős dühében levágja a tündér hat fejét) összedől, s darabjaira hullik. A világot egyben tartó erő ezáltal megszűnni látszik, a díszletek összetörnek, nincs többé művészet, nincs szépség. Az újjáépítéshez identitásváltozásra és feltétel nélküli elfogadásra van szükség, mely végül megvalósul, ám radikális önfeladással (is) jár, amely szintén fájdalmas, mint minden nagyobb változás. A darabban a ritmus és a zene, illetve a különféle zajok is kiemelt szerephez jutnak (maguk a színészek is játszanak egy-egy hangszeren): meglétük, a látvánnyal kiegészülve, éppen azt az izgalmas kísérletezést, folyamatos újdonságkeresést teremtik meg, mely a fesztivál egyik legfontosabb célkitűzése is egyben.

 

Berzsián és Dideki (90 perc)

Zeneszerző: Gyulai Csaba

Tervező: Rumi Zsófi

Rendező: Veres András

Játsszák: Bíró Gyula, Balázs Csongor, Csortán Zsóka, Czipott Gábor, Czumbil Örs, Köböl Lilla m.v. / Nagy Petra m.v., Szőts Orsolya

 

A Hétfejű Tündér (50 perc)

Színpadi adaptáció: Gimesi Dóra

Látvány: Mátravölgyi Ákos

Zene: Sáry László

Koreográfia: Fosztó András

Asszisztens: Rigó Anna

Rendező: Kuthy Ágnes

Játsszák: Hoffer Károly, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba

50 perc

 

VII. BÁBU Fesztivál

Budapest Bábszínház

2016. március 21-24.

A Hétfejű Tündér című előadásról készült fotókat Éder Vera készítette.

A képek forrása: www.budapest-babszinhaz.hu

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gáspár-Singer Anna --


További írások a rovatból

gyerek

Zseblámpás könyvek: új könyvsorozat a Pagonytól
Első egyedül olvasós könyvek 7-10 éves gyerekeknek
gyerek

Középpontban a képregény
Képregénypályázatot hirdet a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma

Más művészeti ágakról

Gondolatok a Cirkuszi Világnap délutánján
Interjú Réti Iringóval, aki bábszínész szakon végzett a Színművészetin, most Berlinben él, de játszott már Debrecenben, Grazban, sőt Palermóban is


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés