bezár
 

irodalom

2016. 04. 24.
Párhuzamos történetek: Chaja Polak és Gárdos Péter
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Park és a Libri kiadó két „párhuzamos története” Chaja Polak, holland írónő és Gárdos Péter regényeinek megjelentetése. Két könyv, ami holokauszt-túlélő anyák történetét, a túlélés és az újrakezdés útjait meséli el. Mihez kezd  a szülők történetével az a fiú, aki addig eltitkolt részletekre bukkan, hogyan képes megrajzolni anyja fiatalkori portréját az, aki a háború éveit csecsemőként, majd a kisgyerekkorát egy új család körében élte meg?  

Büchler András kérdése időben még nagyobb távot fog át: a szédereste szokásos történetmondáshoz kapcsolódva, a két szerző vajon miért érezte fontosnak, hogy a szülők/ősök történetét mesélje el, mi számukra a legfőbb üzenet? Mindkét szerző érintettnek vallja magát, a személyes trauma, a szülők szenvedéstörténete adta a két regény - Chaja Polak: Salka és Gárdos Péter: Hajnali láz című regénye - megírásához az alapot: emléket állítani és megmutatni, hogy mindenhonnan fel lehet állni, tovább lehet lépni.

Chaja Polak 1941-ben született és csak egy szerencsés véletlennek, valamint néhány bátor embernek köszönhető, hogy maga nem került koncentrációs táborba. Anyját a háború után látta újra, apja viszont sosem tért vissza. Két testvére született „második apjától”, akit anyja a háború után ismert meg. A regény megírására az anya halála után mert csak vállalkozni, ekkorra állt össze benne a kép, egy extrém erős nő története. Gárdos Péter kötetét, ahogy egy korábbi interjúnkból is kiderül, az indította el, amikor apja halála után megtalálta a szülei levelezését. Gárdos filmrendezőként ettől kezdve aprólékos gonddal igyekezett minél pontosabban összeilleszteni a mozaikokat. Anyját kérdezte, kutatott, túlélők és szakértők könyveit olvasta ahhoz, hogy minél valószerűbben rekonstruálja a koncentrációs tábor és a táborból kikerült két ember új életének háttérképeit, „díszleteit”. De nemcsak a hátteret, hanem saját korábbi apaképét is újra kellett alkotnia. Akkor jött rá, hogy teljesen más embert ismert a levelekből kirajzolódó helyett, mikor elolvasta, hogy apja a táborban egy rövid időre a Sonderkommando tagja lett, de erről korábban nem mesélt Gárdosnak. Arra is magyarázatot akart kapni, miért kezdtek el a szülők vadul hinni a kommunizmusban, annyira, hogy Gárdos édesanyja a tábor után a kitérésről próbálta meggyőzni apját. Éppen ez volt az a mozzanat, amire az egyébként mindent pontosan felidéző asszony egyáltalán nem  emlékezett.  Gárdos végül a saját leveleit olvasta fel neki, és anyja csak akkor hitte el, hogy mindezt ő maga írta le. Ezzel a karakterrel viszont nem szeretett volna azonosulni, és arra kérte a fiát, nevezze át a történetben: ekkor lett Ágnesből Lili, egy fiktív szereplő a történet főhőse. Chaja Polak számára nem volt kérdés, hogy anyja nem a valóságos nevén fog szerepelni. Bizonyos részleteket inkább elképzelt, így próbálta tisztázni a homályos részleteket, és így tudott szabad lenni, ami számára a hitelesség feltétele. Polak festőként indult, ez a festőiség érezhetően jelen van a szövegben, szavakkal is portrét rajzol, hasonlót ahhoz, mint amit egy festő készít az anyjáról a bujkálás során. További párhuzam a Salka és a Hajnali láz szereplői között, hogy a háborút és a koncentrációs tábort átvészelve mind hinni kezdtek a kommunizmus eszméjében. A Salkában például nagyon hangsúlyos a Sztálin halálakor játszódó jelenet, de ugyanígy fontos a Hajnali láz Lilije és Miklósa számára is az elvi, idealista baloldaliság. Gárdos szerint, s ezzel Polak is egyetért, ez nem a gyakorlati szocializmus, hanem annak idealizált változata volt. A korábban mélyen vallásos családból származó emberek a húszas-harmincas évek baloldali eszméiben hittek, másrészt a tábor után egy olyan világban akartak élni, ahol nincs jelen semmilyen, embereket elválasztó különbség, egyenlőtlenség, kirekesztés, rasszizmus. A valóságos kommunizmusban, illetve szocializmusban azután mindezt már nem találták meg.

Lezárás vagy új korszak kezdete a múltbeli történetek felidézése? Chaja Polak számára a gyerekkora visszatérő téma a könyveiben. Nemcsak anyja alakja, hanem például a koncentrációs táborban vele együtt fogva tartott más szereplők is rendre felbukkannak a szövegekben. Ezért a Salka számára nem lezárás, noha ez az egyetlen olyan könyv, amelyben az anya alakját állította a középpontba. Gárdos Péter számára az első pillanatban úgy tűnt, a koh-i-noor gyémántra talált rá, amikor elolvashatta a leveleket. Aztán ahogy próbálta mindezt történetté formálni, úgy lett egyre nehezebb a feladat. A regény megszületéséhez végül hét évre volt szükség, de hogy lezárult-e egy korszak, azt még nem lehet megmondani.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

irodalom

Elveszett fiúk Elveszett fiúk
Ben Lerner: Az iskola Topekában - 21. Század Kiadó
irodalom

47° 47′ 40″N 19° 02′ 05″E 47° 47′ 40″N 19° 02′ 05″E
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 6. nap
irodalom

Értékelés, felolvasás, lazulás Értékelés, felolvasás, lazulás
SZÍN Szépírónők Évadzáró Buli
irodalom

Egy szó megtisztítása Egy szó megtisztítása
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap

Más művészeti ágakról

színház

Shakespeare, amikor magyar és abszurd Shakespeare, amikor magyar és abszurd
Hamlear a Gyulai Várszínházban
Rómeó-misszió avagy Rómeó és Júlia a Kaposvári Egyetem harmadéves színész osztálya előadásában Gyulán
Gyerekkönyvek a koronavírusról
Bakony Alexa: Tobi színei


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés