Mint azt Mészáros Márton, a FISZ elnökségi tagja és a KRE egyetemi adjunktusa elmondta, a FISZ céljai között régóta kiemelkedő helyet foglal el az irodalom népszerűsítése. Ez a cél inspirálta a szintén a FISZ-hez köthető „Így laktok ti…” – a poétika terei című tematikus városnéző sétát is, amely 2013-as indulása óta ugyancsak a Palotanegyed helyszínein kalauzolja végig az érdeklődőket, olyan írók lakhelyeit kutatva fel, mint Krúdy Gyula, Szabó Lőrinc vagy Pilinszky János.

A program első állomásaként Jókai Dohány utcai lakását tekinthettük meg kívülről, amelyben 1847-től Petőfi Sándorral és Szendrey Júliával élt együtt az író. Hansági Ágnestől – aki Jókai-kutatóként és a séta főszervezőjeként vezette nagy létszámú csoportunkat – megtudhattuk, hogy Jókai és Petőfi kapcsolata megismerkedésük idején korántsem volt olyan felhőtlen, mint ahogyan azt a közös lakás bérlése alapján feltételezhettük volna. Kettejük barátsága az írásnak és egy szívességnek köszönhetően bontakozhatott ki: akkoriban az írók csak úgy küldhették be munkáikat a meghirdetett pályázatokra, ha nem a saját kézírásukkal készült darabot postázták. Mindebben nagy szerepet játszott, hogy Jókainak még nem állt rendelkezésére olyan médium, mint az írógép, amely a pályázathoz szükséges „személytelenséget” biztosíthatta volna számára. Ennek a médium-hiánynak az apropóján fordult segítségért Petőfihez, hogy drámáját a Nemzeti Színház pályázatára elküldhesse. A szervezők állomásról állomásra újra „láthatóvá” tették számunkra Jókai Mór életének és korának mára már elfeledett mozzanatait.

Hansági Ágnes olyan mediális vonatkozásokat is kiemelt Jókai irodalmi sikereit és népszerűségét illetően, mint az író rendkívüli „médiaérzékenysége”. A tárcaregény műfaja is ebből a megközelítésből nyer jelentőséget Jókai életművén belül: a napilapokban folytatásokban közölt regényrészletek egyrészt képesek voltak a lap olvasóinak érdeklődését hosszú távon is fenntartani, másrészt így sokkal több emberhez jutottak el a szövegek.

 

 

 

 

 

Az épületek gyakran egy-egy tematikus pontját képezték a sétának: az író által választott lakások sok esetben annak kifejezői voltak, hogy milyen anyagi körülmények között éltek feleségével. Többek között a Rákóczi úti lakás bírt ilyen reprezentatív funkcióval, hiszen odaköltözésükkor Jókai már „befutott” írónak számított. Választásukat azonban felesége munkája is befolyásolta, a régi Nemzeti Színházhoz közeli lakás a lehető legjobb döntésnek bizonyult a színésznő számára.

A folyamatos költözések azonban nem pusztán az anyagi körülmények változásait szimbolizálták, hanem az író magánéletében bekövetkező fordulatokat is, mint amilyen feleségének 1886-ban bekövetkező halála volt. A mai Nemzeti Múzeum és a mellette fekvő Pollack Mihály tér több szempontból is fontos helyszíne volt barangolásunknak. Ezen az állomáson az írónak a politikához és Kossuth Lajoshoz fűződő igencsak ambivalens viszonyáról tudhattunk meg többet. Itt hangzott el Jókai gyászbeszéde Kossuth Lajos temetésekor, majd tíz évvel később őt magát is itt ravatalozták fel. 1925-ben, születésének 100. évfordulóján pedig számos személyes tárgyát állították ki a Nemzeti Múzeumban.

A program címének - Hotel Jókai - jelentését az utolsó helyszínen fedték fel idegenvezetőink: a Magyar utcai ház volt az egyetlen, amelyet Jókaiék magukénak tudhattak és többször ki is adtak. A ház egyszerre jelképezte Jókai különös érzékét a közgazdaságtanhoz, hiszen a frissen épült ház jó befektetésnek számított, másrészt mutatta az írónak a házmesteri szerepben való hiányosságait is. A lakások kiadása után bérlőinek nagy része idővel nem fizette ki a bérleti díjat, sőt gyakran egészen komikus úton-módon hagyták ott a házat.

Jókai korábban említett médiaérzékenységéhez a szervezők is hűek maradtak: egy rövid, portréképekkel, karikatúrákkal, az épületekről készített fotókkal, számtalan szövegrészlettel teletűzdelt füzetet készítettek, amelynek utolsó lapján egy kisebb térképen lehetett végigkövetni a túra útvonalát. Az esemény Facebook oldalára egy videót is feltöltöttek, amelyet Szekeres Vanda, szintén a KRE hallgatója készített. Az oldalon az érdeklődők megtekinthetik a sajtótájékoztatón készült képeket, és itt regisztrálhatnak a következő sétára (amely június 11-én lesz). Az első nyilvános próba óta elkészült a Hotel Jókai honlapja is, ahol az állomásokon elhangzott információk olvashatók. Az oldal a meglátogatott helyszíneken kiragasztott QR-kódok segítségével érhető el (továbbá ezen a címen: http://jokaiseta.webnode.hu/).