A történet eredetijét, amit Edith Nesbit angol írónő alkotott, a magyar gyermekközönség kevéssé ismeri. Életrajzírója az 1858-as születésű szerzőt az első modern gyerekirodalomi íróként aposztrofálta, akit méltán helyezett egy sorba Milne-nel. Sajnos a magyar könyvesboltok polcai nem bővelkednek Edith Nesbit könyveiben, így a történet itt nem közismert, és nem is olyan könnyed, mint a címe sugalmazza.

Ha mese, akkor számítunk a beszélő névhasználatra. Százszorszép, mert egy átok miatt a napról napra csúnyább lány vasárnaponként hétszer szebbé válik, mint előző vasárnap. De vajon miért Bóbiska? Nem álmatag, nyoma sincs a Csipkerózsika történetnek, nem százéves álommal átkozzák meg. De akkor miért? A Hangemberkék, akiknek az a munkájuk, hogy a királykisasszony születését harangszóval köszöntik, királylányok híján elköltöznek, és lakhelyüket – a kihasználatlan, pókhálós, koszos, büdös harangokat – nem derül ki miért, hat kicsi manó vagy ördögfióka veszi át, akik a hirtelen jött lárma miatt megátkozzák a kislányt.

Szász Ilona dramaturg adaptációja néhány kérdést nyitva hagy a történetben, de lendüljünk tovább! A valódi konfliktust az okozza, hogy az eladósorba került királylány a Képes Királyi Házassági Katalógusból Porcsin királyfit választja ki szerelmének, akit szintén átok sújt; ő csak vasárnaponként csúnya. Ez az összeegyeztethetetlenség lehetetleníti el az esküvő napjának kitűzését. De mint minden mesében, az átok alól van kibúvó. A Harangvirágok kertjének varázslója (nem lehet nem asszociálni Sarastro figurájára A varázsfuvolából) a segítségükre siet, és a szerelmesek is egymáséi lehetnek, ha kiállják közösen a próbát. Átkaik feloldása: öt perc a víz alatt az örökké néma harang belsejében. A búvárharang az egyetlen lehetőségük.

A fizika törvényeit jól ismerő írónő világában nincs lehetetlen, a kívánságok valóra válnak és a Harangemberkék is visszatérnek, és vidám harangszó hirdeti Százszorszép Bóbiska boldogságát.

Majoros Ági egyszemélyes bábszínháza 2006 óta működik. Az előadásban életnagyságban is előtűnik fehér ruhájában (jelmez: Fekete Dóra), fekete, szoros hajfonatában a két világ: nézőtér és mese közti kapocsként aktív szereplője a bábelőadásnak. Futárként szaladgál a levelekkel a királyságok között, bábaként szomorkodik a fiú újszülötteken, és kalapos kancellárként hirdeti ki a gyermekáldást. Sőt, az interaktivitás sem maradhat ki a műsorból: udvari fényképészként rajzos fotót ad át a közönség soraiból kiválasztott gyermeknek, valamint vízipisztollyal frissíti fel a nézőteret a csoportkép készítése közben. A jó tempóval és dinamikával felépített egyszemélyes bábszínház mögött komoly alkotócsapat van.

A díszlet funkcionalista és mágikus egyvelegét Mátravölgyi Ákos tervező álmodta színre. Egy összecsukható és asszociatív paraván, amely egyszerre emlékeztet a harangtoronyba zárt királylányok toposzára és tükrös fésülködőasztalra. A forgatható tükör behozza a gondolatiságba a szépség-csúnyaság ciklikusságát. A lukon olykor bekukucskál a narrátor, valamint a tükör hátoldalán az idő múlását érzékelteti a festett nappal, holddal és a mozgatható óramutatójával. De mindez pusztán időkitöltésként funkcionál, a magnóról bejátszott zene aláfestéseként szolgáló késleltetés. Dramaturgiai szerepe nincs, hiszen az idő egyébként is múlik, a gyerekek koncentrációja pedig sajnos lassanként szétesik.

Az előadásban szereplő bábok mind más-más technikával készültek: a manók kasírozott papírból, Bóbiska és Porcsin fából, a királyi szülők összenövése – amelynek gondolatisága liberális, haladó szellemű, az egyenrangú férfi-női egységet jelképezi – kétfejű kerámia keljfeljancsihoz hasonlatosak. Porcsin királyfi szülei pedig kereken guruló hintó-autó szerkezettel szintén egymásba oldódva közlekednek.

Majoros Ági játéka biztos kézzel és mosolygós szemmel vezeti a nézőt a mese és a valóság határán Bartal Kiss Rita rendezésében. Az előadás gyerekeknek szól, kimondottan kiscsoportos keretek között és csak intim térben működik, a bábok méretéből adódó láthatóság miatt. De vajon mi az üzenete (a felnőttek számára) a mesének? Nem minden a szépség? Szükséges a mélyrepülés a tudatalatti tengerébe? Keresztelőátkunktól csak egy másik ember szerelme által szabadulhatunk? A válaszokat a Királynők kertjének mélye rejti.

Majoros Ági Bábszínháza: Százszorszép Bóbiska

Játssza: Majoros Ági

Tervező: Mátravölgyi Ákos

Dramaturg: Szász Ilona

Zene: Nagy Szabolcs

Jelmez: Fekete Dóra

Rendező: Bartal Kiss Rita

Bajor Gizi Színészmúzeum

2017. augusztus 25.