bezár
 

art&design / alkotás

A mutánsok visszatérnek
A mutánsok visszatérnek
Magyarországon a 90-es évek közepéig jelentek meg a Chris Claremont nevével fémjelzett klasszikus X-Men történetek, majd pár évvel ezelőtt a Fumax kísérelte meg felvenni a fonalat Grant Morrison New X-Menjével. Az E, mint eltörölni azonban hiába jelentett tökéletes bekapcsolódási pontot az új olvasók számára, Frank Quitely rajzstílusa annyira szokatlan volt a maskarás zsáner szerelmesei számára, hogy a mutáns közösséget újraértelmező Morrison-érának csupán ez az egyetlen fejezete jutott el a könyvesboltokig. Az Astonishing X-Men ennek az érának az egyenes folytatása, s egyben újabb remek belépési lehetőség az X-Men szerteágazó világába – nem mellékesen pedig a Bosszúállók rendezéséért is felelős Joss Whedon írta.
Pókember maszk nélkül
Pókember maszk nélkül
Mióta Peter Parker felfedte kettős identitását, az élete csak még nehezebbé vált, ezt már legutóbbi is tapasztaltuk, amikor egyik ellensége a munkahelyén érte utol. A nyilvánosság azonban nem csak a bűnözőket, hanem a kollégákat és a barátokat is új kérdések elé állítja. Miközben a fősorozatot jelentő Amazing cím a "nagy dolgokkal" foglalkozik, addig a Friendly Neighborhood és a Sensational hétköznapibb szemszögből ragadják meg az új szituációt.
Extravagancia, dekadencia, tradíció
Extravagancia, dekadencia, tradíció
Sokszínűség igazán elegáns díszletek között – ez volt a Budapest Fashion Week az előző hétvégén. Szerettem, igazán szerettem, hogy hiába a Gundel Erzsébet királyné bálterme, hiába a divatvilág iránt vonzódó, jól fésült, jól öltözött közönség, mégsem a néha vonzó, máskor taszító sznobság jellemezte ezt a két napot. Kenguruék korábban is gondosan válogatták meg a helyszíneket – az Akvárium Klubtól a VAM Design Centerig és az Ybl Palotáig. A mostani helyválasztás pedig rámutatott a divat mint művészeti ág és önkifejezési forma aktuális szerepére a kulturális életben, egyben pedig az esemény rangjára is.
Rejtő és a többi abnormális
Rejtő és a többi abnormális
A Szegedi Képregényfesztivál ötéves. Túl a felfutás lázas időszakán és az újdonság varázserején, mára kialakult a redukált számú, ám annál masszívabb közönsége. Ennek köszönhetően maga a rendezvény is mindinkább rutinszerű és érezhetően egyre kisebb hullámokat vet a kultúra helyi vizein. De van.
Az Art Market idén a tartalmi bővítésre koncentrál
Az Art Market idén a tartalmi bővítésre koncentrál
Küszöbön az Art Market Budapest: Magyarország egyetlen és Kelet-Európa legjelentősebb kortárs képzőművészeti vására november 28-án nyitja meg kapuit a Millenáris csarnokaiban. A vásár négy napja alatt Budapest Európa kiemelt kulturális központjává válik: az eseményen mintegy 20 ország 500-nál is több művészének munkáival lesz jelen a fővárosban.
A tekintet, és aki mögötte van – Marina Abramović
A tekintet, és aki mögötte van – Marina Abramović
Marina Abramović művészetével sokan nyilván csak a neten találkoztak, de, legalább találkoztak. A szerb-horvát származású, már évtizedek óta az USA-ban élő performer hosszú pályafutást tudhat magáénak. A hétvégi, kétnapos rendezvényen személyét az ARTplacc (őket többnyire Tihanyból ismerjük) és a MONO Projekt emelte középpontba – jól tette. Nem árt egy művésznek, ha karizmatikus, és például tud nézni. The Artist is Present, vagyis A művész jelen van a dokumentumfilm címe, amelyet kétszer vetítettek le – eköré építették fel a hétvégét a placcosok és az indások.
A Szabadság tér szivárgó lelkiismerete
Még ha kínálkozik is néhány analógia, más ez, mint az egykori Moszkva tér vagy a Felvonulási tér esete. A pozsonyi Szabadság tér (Námestie slobody) a csehszlovák állam szocialista múltjának emblematikus helye, egy fura, magára hagyottságában is impozáns heg a város testén. A tér, amely annak idején Klement Gottwald kommunista párttitkár nevét viselte, a bársonyos forradalom előtt nagyszabású felvonulások, pártrendezvények, sportünnepélyek színtere volt – nyolcvankilencig a névadó politikus monumentális szobra is ezen a helyen díszelgett...
Egy nem egészen szürrealista művész rekanonizációja
Rozsda Endre képzőművészeti kánonba való visszakerülése egy több évtizede tartó, folyamatos és következetes munka eredménye: a rekanonizáció a 90-es években kezdődött el, és úgy tűnik, mostanra érett be a Várfok Galéria és a Magyar Nemzeti Galéria retrospektív kiállításaival és a centenárium alkalmából megjelenő, Rozsda munkásságát feldolgozó kötettel.
Sokféleképpen a múzeumról
A magyar muzeológia szakirodalmi megalapozottsága meglehetősen hiányos: csak néhány olyan kötet jelent meg az elmúlt évtizedben – például Frazon Zsófia Múzeum és kiállítás című könyve vagy a György Péter muzeológiai írásait tartalmazó Múzeum, a tanuló-ház –, amelyek teoretikusan közelítenek a múzeumhoz. A Palkó Gábor által szerkesztett Múzeumelmélet e hiány pótlására vállalkozik.
Innovatív szellemiség és frissesség a magyar designban
Innovatív szellemiség és frissesség a magyar designban
A Design Hét keretében ebben az évben is elismerésben részesítették a legjobb magyar formatervezőket és az innovatív cégeket: a Magyar Formatervezési és Design Management Díjakat a Műcsarnokban adták át, ahol kiállítás is nyílt a legjobb munkákból.
3   4   5   6   7   8   9   10   11 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés