film / gondolat
2022. 03. 16.
Első rendezésében Maggie Gyllenhaal az utóbbi években világhírűvé vált, Elena Ferrante álnéven publikáló olasz szerző regényét dolgozta fel. A forgatókönyvet is jegyző rendező egy kellemetlen főszereplő lélekrajzán keresztül világítja meg az önfeláldozó anya toposzának árnyoldalait, tükröt tartva az ideálhoz ragaszkodó és az attól való eltérést mély megvetéssel büntető társadalom számára.
2022. 01. 02.
Az 1999-es legelső Mátrix több szempontból is forradalmi film volt, és világa, témája ma aktuálisabb, mint valaha. Emiatt volt értelme folytatni a történetet, de Lana Wachowski nem a legjobb módját választotta ennek a Mátrix feltámadásokban.
2021. 12. 08.
A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén minden eddiginél több dokumentumfilmet hozott el a magyar közönségnek. Az alkotások sokszínű palettáját áttekintve, a különböző tematikus szekciók kínálatából válogatva számos eltérő valóságba nyerhettünk betekintést. Vajon a valóság megközelítésmódjának és ábrázolási lehetőségének milyen közös és kortárs motívumait választották a fesztivál 2021-es nemzetközi versenyprogramjának filmjei?
2021. 11. 12.
Korszerűtlen vállalkozásnak tűnhet a Me Too-mozgalom után egy múlt századi házassági történetet megfilmesíteni, amely ráadásul vállaltan a férfi nézőpontja felől közelít a kiismerhetetlen nőalakhoz. Enyedi Ildikó azonban Füst Milán prózájához hűen mélyre ásott a főszereplő érzelmeiben, ugyanakkor jó érzékkel helyezte át az eredeti történet hangsúlyait, így a klasszikus férfialak körvonalaiból egy árnyalt személyiség portréját rajzolta meg.
2021. 06. 29.
A következőkben a filmtörténet egyik legszebb enteriőrjét mutatom be. Ingmar Bergman 1982-es történelmi drámája a rendező pályájának záródarabja, ezzel együtt az egyik legkiforrottabb díszlettel rendelkező film Bergman munkáinak sorában.
2021. 02. 01.
Alig emlékszem az internet különböző vívmányaival való első találkozásaimra. Nem tudom felidézni, mikor láttam életem első Youtube-videóját, vagy, mikor böngésztem először blogok között. Két dologra viszont élénken emlékszem. Az egyik a Facebook-regisztrációm, a másik az a pillanat, amikortól rendszeresen elkezdtem podcastadásokat hallgatni. A tech-óriástól idővel kissé elidegenedtem, sőt, éppen Facebook és Messenger „böjtbe” kezdtem, az utóbbi viszont meglehetősen a szívemhez nőtt. Ezért is vállalkoztam a podcasttörténelem rövid összefoglalására, és azt is kifejtem, miért jó podcastokat hallgatni, milyen hazai, kulturális csatornákat érdemes követni – és egyáltalán milyen mértékben fedik le a kulturális életet.
2020. 12. 17.
Nem kell indokokat keresgélni, miért nézd újra a 12 majmot: itt a vírus, hol a vírus, szándékosan vagy véletlenül jutott ki a laboratóriumból, elpusztulunk tőle, vagy nem, megment bennünket a vadnyugati hősök deviáns rokona, az időben fel-alá cikázó Cole (Bruce Willis), vagy nem. Mielőtt újranéztem, azzal áltattam magam, hogy biztos van benne valami, ami előjelként utal arra, amit most átélünk.
2020. 10. 29.
Sidney Lumet 1957-es nagyjátékfilmje, a Tizenkét dühös ember – ami Reginald Rose azonos című tévéjátékán alapul – méltán került be az egyetemes filmművészet maradandó remekművei közé. A siker nemcsak a minimalista, kamaradrámai közegnek és a lehengerlő színészi alakításoknak köszönhető, hanem azoknak a zseniális párbeszédeknek is, amelyek sokszor tűpontos képet adnak az emberi lélek működéséről és a társadalmi mechanizmusokról, így a legendás alkotás még több mint hatvan év múltán is aktuális és friss tud maradni esszenciális, és talán örökzöld üzenetével.
2020. 09. 25.
Ridley Scott széleslátókörűségét nehéz volna vitatni filmográfiája alapján, ám már pályája kezdetén feltűnt egy problémakör, amelyhez még ma is szívesen nyúl vissza, most például az Aaron Guzikowski neve mellett éppen Scottéval fémjelzett A farkas gyermekei című sorozatban. Az androidok vagy replikánsok önazonosság-keresése olyan vezérfonal a rendezőnek, amely segítségével még a nem túl emlékezetes Prometheus és az Alien: Covenant című filmekben is tudott újat mondani az emberről és teremtményeiről.
2020. 06. 12.
A vonal nem egyszerűen a címben bukkan föl, hanem meghatározó vizuális elemként szerepel a lengyel-magyar származású Tomek Ducki 2006-ban, a MOME-n készített diplomafilmjében. Az Életvonal számos nemzetközi díjat kapott, és elindította rendezőjét a nemzetközi karrier felé.
