gyerek / alkotás
2018. 07. 28.
A firka a szabad önkifejezés eszköze, az iskola nézőpontjából tehát a deviancia melegágya. A firkáló gyerek azt sugallja, hogy energiái nincsenek kellőképpen lekötve, s így azok veszélyes módon csaponganak: figyelme elkalandozik, kilép a „feladathelyzetből”. Alig van ez másképp a felnőtteknél, a firkáló felnőtt a koncentrált és hatékony munkaerő ellentéte, esztelen és haszontalan tevékenysége nyílt lázadás a hétköznapok rendje ellen. A firka tehát a csendes lázadás nyelve, tüntetően nem tart sehova, nem ábrázol semmit, nem komponált és nem befejezett.
2018. 07. 21.
Az interaktív könyv elméletébe és gyakorlatába bevezető A könyvek életre kelnek című kötet rávilágít arra, hogy az irodalmi művek hatékonyabb befogadása érdekében azokat a gyerekeket, akik beleszületnek a digitális korszakba, a saját terepükön érdemes megszólítani, olyan eszközökön keresztül, melyeket – egy bizonyos kor felett, de már nagyon fiatalon – le sem tesznek.
2018. 07. 07.
Kicsik és nagyok várták évek óta kitartóan a Hihetetlen család című animációs szuperhősfilm folytatását, amely annak ellenére rabul ejti a gyerekeket, hogy nem elsősorban számukra fogalmazza meg a kérdéseit és úgy vonz ellenállhatatlanul a moziba, hogy már régen csömörünk van a szuperhősökből.
2018. 06. 09.
A Kolibri Kiadó műhelyével együttműködő Bookline Könyvek gondozásában a 89. Ünnepi Könyvhétre megjelenő, 50 elszánt magyar nő című könyvben olyan lebilincselő női életutakról olvashatunk, melyeket eddig csak felületesen vagy egyáltalán nem ismertünk, holott korszakalkotó változások köthetőek hozzájuk. A kötetben bemutatott nők élete, foglalkozása nagyon sokféle, ám abban megegyeznek, hogy mindannyian úttörőnek számítottak valamiben; nem tétlenkedtek, mertek változtatni, amikor kellett, és kiálltak amellett, amiben hittek.
2018. 06. 06.
Greg Berlanti filmjét, a Kszi, Simont megváltóként ünnepli a közönség, pedig számos korábbi példa bizonyította már, hogy lehetséges komoly témát tinifilmes csomagolásban bemutatni.
2018. 03. 26.
Amikor először hallottam a rókás-csillagászos könyvről, látatlanban a kötet rajongója lettem. Eszembe jutott egy csomó unalmas fizikaóra, amikor összevissza repkedő méhekről meg banánokról volt szó, esetleg egy rugóra erősített golyó és az abból kiálló nyilak illusztráltak játékosan valamit, amit állítólag a fizika vizsgál. Kijelenthetem, hogy a középiskolás fizikaórák rajtam nem sok nyomot hagytak. Egyetlen alkalom volt, ami megmaradt, egy csillagász jött az osztályba, egyébként a tanárunk meghívására – szóval utólag azt gondolom, ha nem a tankönyv alapján haladunk, hanem a tanárunk fantáziájára bízva, még jól is elsülhetett volna a dolog.
2018. 03. 13.
A következőkben az a helyzet áll elő, hogy nyíltan mondom el a benyomásaimat egy előadásról, amiben ismerőseim, barátaim is szerepeltek. Amit írok, nekik is a szemükbe mondanám, de talán így gyűjteményesítve érthetőbb. Egy olyan gyerekműsorról beszélek, ami a kategória történetében sokmilliomodszor a művészi előkészületekbe, rendezésbe, a zenekar működésébe akar belátást engedni, az előadók minden igyekezete ellenére sajnos nélkülözve minden spontanitást, forszírozott színészkedés és félresikerült humorizálás közepette. A szerelmes királynő címet viselő Dido és Aeneas délutáni előadásán jártam a MÜPA Fesztiválszínházában.
2018. 01. 12.
Szex, halál és politika. A gyerekirodalom három nagy tabujáról beszélni sem egyszerű, hát még képekben megmutatni. Félő ugyanis, hogy a képek konkrét, leleplező ereje felfedi, amit leplezni szeretnénk: testi vágyat, elmúlást vagy a hatalom természetét. Míg az előbbi két témában vannak sikeres kezdeményezések a hazai gyerekkönyves kínálatban, a politikai témákat úgy kerülgetjük mint a véres rongyot.
2018. 01. 08.
Pöttöm világba csöppenek, egy igazi mikrokozmoszba, köröttem csak gyerekek, ráadásul mind engem néz – néző vagyok én is. Négy kíváncsi ember végigszalad az élet fő állomásain, gonddal kiválogatott hazai kortárs gyerekversekkel és Bartók zenéjével kísérve. Tartalmas, színvonalas, szórakoztató gyerekelőadás a Mikrokozmosz a fiatal színész, Csadi Zoltán rendezésében, a dunaújvárosi Bartók Színházban.
2017. 12. 23.
Könnyed kis könyv, kedves, mulatságos történetek – még az oldalszámokat is léggömbbe zárva találjuk a lapok oldalán. Az írónő, aki számos mesét, színdarabot, regényt írt már gyerekeknek, ebben a – szám szerint százhuszonhatodik – kötetében a mindennapjainkat érintő témákat dolgoz fel kilenc novellában.
