irodalom / könyv
2020. 06. 05.
Az Unorthodox című regény Deborah Feldman memoárját takarja, amelyben az írónő beszámol a New York-i szatmár haszid közösségből való kiszakadásának folyamatáról, és egyúttal a sötét tónussal megfestett vallásos zsidó közösség és életmód felett is ítéletet mond. A memoár szövegétől erősen elvonatkoztatva, ahhoz újabb történetszálakat csatolva a Netflix minisorozatot is készített a közelmúltban, amely nagy népszerűségre tett szert, ugyanakkor a mindkét alkotásban meglehetősen egyoldalúan bemutatott haszid zsidó közösség miatt sok vita is alakult ki az egyébként szinte mindenki számára ismeretlen haszid világ megítélése kapcsán.
2020. 06. 03.
Koronavírus-karanténból írok, immár két heti önkéntes otthoni fogságból, és bezártságérzésem, passzolva ennek az írásnak a tárgyához, némiképp a kommunizmus világát idézi. Elolvastam Kukorelly Endre regényét: Cé cé cé pé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé.
2020. 05. 27.
Negyven éve, 1980. május 18-án a Koreai Köztársaság Kvangdzsu tartományában felkelés robbant ki. Hogy erről mi magyarok nem is hallottunk, érthető. Az azonban furcsa, hogy maguk a koreaiak sem beszéltek sokáig az akkor történtekről. Han Kang Nemes teremtmények című regénye évtizedes sebeket tép fel, hogy segítsen feldolgozni a traumákat.
2020. 05. 16.
„[A]z irodalomelmélet nem szükségképpen élvezhetetlen, savanyú, nehezen fogyasztható. Hogy ez igazolódik-e, azt döntse el az olvasó” – írja Kálmán C. György „Dehogyis terem citromfán” című irodalomelméleti kötetének bevezetőjében. Ha az irodalomelmélet esetleg valóban „élvezhetetlen, savanyú, nehezen fogyasztható” lenne, Kálmán C. könnyed és szórakoztató stílusa egészen biztosan megédesíti azt. A szerző olyan élvezettel játszik az elméletekkel, mint macska a gombolyaggal. Nem terheli az olvasót idegenszavak és teoretikus fejtegetések sokaságával: lényegre törően és közérthetően magyaráz nagy súllyal bíró irodalom- és olvasáselméleti kérdéseket is.
2020. 05. 14.
Gráf Dóra 2019-ben megjelent Környezetismeret című első verseskötete fogta magát, kezembe nyomott pár jegyet és felültetett a leghamarabb jövő vonatra. (A karantén idején különösen jólesik, ha az ember utazhat.) Az utazás elsődleges fókusza azonban nem feltétlenül az A pontból B pontba való eljutás, a valahová helyett a kötet a valahogyanra helyezi a hangsúlyt.
2020. 05. 11.
A történelemben nincs „ha“ - szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa „ha“: fikció, képzelgés, játék. A trianoni békeszerződés 100. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői arra kértek tizenegy szerzőt (nemzeti 11!), hogy rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben a trianoni döntés valahogy másként alakul. Írják meg a másik Trianont! Mi lett volna, ha…?
2020. 05. 10.
Gellért szemlélete következetesen groteszk. Legjobban megformált alakjait, a mai percemberkéket bizarrul, torzan láttatja, s ugyan a szereplői zöménél főként a beszéd és a tettek jellemeznek a külső megjelenés helyett, mégis olyan világba csöppenünk a Csőgörényben, melyet mintha középkori bestiáriumok képzelt lényei és szörnyetegei, másfelől pedig az anyanyelvet redukált/retardált, gyakran vakkantásszerű tőmondatokká silányító véglények népesítenének be.
2020. 05. 01.
Milbacher Róbert azt szeretné az olvasóval elhitetni, hogy második publikált regénye, a Léleknyavalyák, talált mű, nem a saját tollából származik. Erre hívja fel az olvasó figyelmét a fülszöveg és maga a regény utószava is, melyben a szerző azt hangsúlyozza, hogy az olvasó egy irodalomtörténeti kísérlet résztvevője volt. Ezek szerint a Léleknyavalyák a Kisfaludy Társaság 1867-ben kiírt pályázatára született, jó húsz évvel az első Sherlock Holmes-regények előtt. A pályázat – Milbacher szerint – részben az 1866-ban született Bűn és bűnhődés sikerét vette alapul, amikor a korban még nem elterjedt műfaj, a krimi, vagyis akkori megfogalmazás szerint „bűnregény”, írására buzdított.
2020. 04. 29.
Végre megjelent magyarul is a fiatal ír író, Sally Rooney első könyve, a Baráti beszélgetések (második könyve, a Normális emberek már tavaly eljutott a magyar olvasókhoz). A könyv 2017-ben jelent meg Írországban, és azonnal sikert hozott a szerzőnek, az akkor csupán huszonöt éves, angol szakos egyetemista Rooney-nak.
2020. 04. 24.
A három éve működő Személyes Történelem könyvkiadó első fordítása egy olyan kötet, mely a náci Németország megértését céljául kitűző utazóvisszaemlékezéséknek repertoárját tárja elénk. A kötet eredeti címe angolról fordítva Utazók a harmadik birodalomban, a magyar nyelvű kiadás viszont szimbolizálva a szerző tézisét Szörnyeteg vagy Példakép? címen jelent meg tavaly.
