bezár
 

irodalom / könyv

Elhallgatni, nem megbeszélni
Elhallgatni, nem megbeszélni
Huszonöt év – huszonöt történet. Tóth Krisztina első könyve pontosan 25 évvel ezelőtt jelent meg, és a szerző úgy gondolta, egy novelláskötettel ünnepli meg az évfordulót. A nemrégiben kiadott Pillanatragasztó a 2006 és 2014 közötti írásaiból válogat, ötször öt részre bontva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, illetve annak pillanatfelvételeit.
Levegőhöz jutni: egy ismert világ krónikája
Levegőhöz jutni: egy ismert világ krónikája
„A magyar próza – úgy általában – nagyon súlyos, enigmatikus és búvalbélelt. Ha az ember sokat fogyaszt belőle, el-elnehezül. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót” – olvashatjuk Darvasi Ferenc fülszövegében.
Kannibálkapitalizmus
Kannibálkapitalizmus
A 71 éves David Cronenberg több mint negyvenévnyi és húsz filmet számláló rendezői életművel a háta mögött regényíróként debütált. A Konzum című kötet, művészeti ágazatát leszámítva, jellegzetes Cronenberg-darab, míg azonban az ünnepelt direktor újabb filmjeinek népszerűsége egyre zuhan, első regényének színvonala felér pályája legjobb munkáihoz.
A délibábok hőse
A délibábok hőse
Grecsó Krisztián 2011-ben Aegon-díjat kapott Mellettem elférsz című regénye a családi sorsok átöröklődésével vetett számot, míg az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Megyek utánad című könyv az elvetélt és vakvágányra futott szerelmekkel. Mondhatni, a két regény laza kapcsolatot alkot egymással, hiszen mindkettő az individuumon nyomot hagyó, az individuumot felépítő múlt után nyomoz, és megkísérli megtalálni azokat a múltbeli arkhimédészi pontokat, hibákat, összetört sorsokat, kifordult életeket, embereket, amelyek állítása szerint az egyén személyiségét és lényegét alkotják.
Zsebében hordja Oroszországot
Zsebében hordja Oroszországot
Már az infótól elalélok, hogy jön. Jön az édes Szorokin fiú és az ő tellúrja. Akkor még nem tudom pontosan, mi az, de biztos vagyok benne, ki fog ütni rendesen. Nem lövök mellé, kiütött, nem úgy, mint reméltem. Borítón a neonnarancs-fekete kombó a Jegek után az otthonosság érzésével tölt el. Külön jót tett neki a kirillica. Semmi kecmec és tétova, hanyatt dobom magam Tellúriába.
A francia só
A francia só
„Kezdje azzal, hogy tökéletes gyomra van, és vértezze fel magát jó étvággyal. Ha nem vagyunk betegek, ennek nem vagyunk hiányában; kivéve, ha hibádzik táplálkozási önmegtartóztatásunk vagy testmozgásunk gyakorlása. Keljen fel korán, és induljon el éhgyomorral időben; lovagoljon vagy kocogjon. Azt kell feltételeznünk, hogy jó bőrben van, hiszen szakácskönyveket olvas.”
Te milyen jövőt szeretnél?
Te milyen jövőt szeretnél?
Daniel Kehlmann német-osztrák író neve ismerősen csenghet a magyar olvasóközönség számára: 2003-ban jelent meg magyarul Én és Kaminski (Ich und Kaminski) című regénye, ezt követte A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) 2006-ban, majd legsikeresebb regénye, A Beerholm-illúzió (Beerholms Vorstellung). A harminckilenc eves író eredetileg filozófusnak készült, ám disszertációírás közben rádöbbent arra, hogy jobban megy neki a szépirodalom. Azóta tizenkét kötete jelent meg, és több egyetemen tart vendégtanárként előadásokat.
Mitológia és delírium
Mitológia és delírium
Lanczkor Gábor A mindennapit ma című, 2010-ben megjelent kisregénye után, mely Néri  Fülöpről, Róma vidám, különc és szeretett szentjéről adott igen plasztikus és realista ábrázolást, egy nagyobb lélegzetvételű, több mint háromszáz oldalas regénnyel, a Folyamistennel jelentkezett.
Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Igényesen szerkesztett, megjelenésében tetszetős a PIM Studiolo című sorozat első darabjaként napvilágot látott „A próza az, amit kinyomtatnak” című kötet, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében megvalósult, azonos című konferencián elhangzott előadások bővített és szerkesztett szövegei alkotnak. 
Szórul szóra
Szórul szóra
Nincs könnyű dolga a költőnek, ha jobb verseskötetet akar létrehozni az előzőnél, pláne, ha az előző egyben az első is. Érzésem szerint, Izsó Zitának, a Színről színre című második verseskötetével ez sikerült. Tengerlakóból, úgyszólván „földlakóvá” lépett elő. Otthonosan, éretten mozog. Immáron „két lábbal jár a földön”. És mintha azt is tudná, hogy a járás: visszatartott, visszafojtott zuhanás. Bejárja, belakja a földet. Szinte szerelmes (de néha-néha úgy tűnik: reménytelenül) a természetbe, az emberbe, a fénybe. Ez tudásnál is több – hit. Félt, óv, vigyáz, őriz és ápol. A költők már csak ilyenek.
8   9   10   11   12   13   14   15   16 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés