bezár
 

irodalom / könyv

Felségterülete a szégyen és a szorongás
Felségterülete a szégyen és a szorongás
Jonathan Franzen ötödik regénye idén ősszel jelent meg Amerikában Purity, vagyis Tisztaság címmel. A neves író a 2010-es Szabadság (Freedom) óta egy önéletrajzi kötetet (Farther AwayF, 2012) és egy fordítást (The Kraus Project, 2013) adott ki keze alól, így legújabb könyvét hatalmas várakozás előzte meg. A rendkívül művelt, közvetlen és jó humorú Franzennel idén tavasszal a magyar közönségnek is lehetősége volt találkozni a XXII. Könyvfesztivál díszvendégeként, ahol sok más mellett a nemrég magyarul is megjelent Diszkomfortzóna (Európa Könyvkiadó, 2015) című, 2006-os memoárjáról mesélt, de új műve is szóba került.
Filmkockákból kirajzolódó szerelmi történet
Filmkockákból kirajzolódó szerelmi történet
Gárdos Péter Hajnali láz című levélregénye szülei szerelmének igaz történetét meséli el: a történeten előrehaladva szépen, lassan kibontakozik két ember sorsa, egyéni életútja, ami egy bizonyos ponton és egy véletlennek köszönhetően összetalálkozik és örökre egybeforr.
Franzen és a 21. század démonjai
Franzen és a 21. század démonjai
Jonathan Franzen Purity című regénye szeptember elsején debütált az Egyesült Államokban, nagy port kavarva a szókimondó író körül. A Purity az amerikai szerző ötödik könyve, és elődeihez hasonlóan vegyes, ám mindenképpen intenzív fogadtatásra számíthat a rajongói és a kritikusi berkekben egyaránt. Franzen ezúttal sem vetkőzte le nyers, szókimondó stílusát, de úgy tűnik, ez inkább hasznára, mintsem kárára válik; egyesek lenyűgözve olvassák, mások megbotránkoznak; egy szóval: HAT.  
Az ördöggel cimborálni
Az ördöggel cimborálni
Stephen King fia, Joe Hill meggyőző cáfolat a mondásra, mely szerint a tehetség átugrik egy nemzedéket. Szarvak című második regényéből Alexandre Aja rendezésében és Daniel Radcliffe főszereplésével készült mozifilm, és okkal: Hill munkája a fantasy, a horror és a fekete komédia olajozottan működő ötvözete. Elolvastuk a regényt és megnéztük a filmet, először lássuk a könyvet.  
Egy (könyv)test, egy lélek
Egy (könyv)test, egy lélek
Nagy Zopán az idei Könyvhét alkalmából két könyvvel is meglepte, akarom mondani: megajándékozta az olvasóközönséget. Nem is akármilyenekkel, és nem is akárhogyan. A két könyv ugyanis egy kötet, úgymond: két oldala az éremnek – egymáson át-elforgatva, tükörszerűen. A kötet (bocsánat, kötetek) egyébiránt a Magyar Műhely Kiadó gondozásában jelent(ek) meg.
A birodalmi furgon
A birodalmi furgon
1980 nyarán autóstoppal mentünk nyaralni, és felvett bennünket egy orosz / szovjet katonai furgon. Hajmeresztő ötlet volt a sofőrtől – reméljük, nem került bajba miattunk. Akkoriban a hatalom inkább nem demonstrálta a megszállást, tehát kerülte a katonák és a magyar lakosság érintkezését, gondolom, nem akarták idegesíteni a népet, és nem akarták, hogy a katonáik Európához közelebbi mintákat lássanak. Amúgy az autón nem történt semmi különös; beszálltunk az ablaktalan hátsó raktérbe hat-nyolc viharvert kiskatonához – azt hiszem, egyik fél sem tudott uralkodni a döbbenetén, bámultuk egymást; mi a nagy birodalmat, ők pedig ’68 és Woodstock kis késéssel ideérkezett szellemét. Rövidgatyában, tornacipőben voltunk, és vadkempingezni mentünk valami bányatóhoz; a pajtásom haja hosszú volt, sötét és göndör (Brian May), az enyém pedig zsíros, sárgás-ritkás csimbókokban lógott a fülemre (Brian Jones).
Nekik is csak a Balaton a Riviéra
Nekik is csak a Balaton a Riviéra
Ez nem Amerika. Nem is Nyugat-Európa. Nem csupán pár ezer kilométerre, hanem egyenesen fényévekre van New Yorktól, Londontól, Párizstól vagy Berlintől. Itt, megint a mi megszokott kis közép-európaiságunkról van szó, arról a valamiről, amit újra és újra  legjobban a közhellyé rögzült filmjelenettel lehet érzékeltetni: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Így vagyunk mi a felső középosztályunkkal is, melyről Kötter Tamás második, Dögkeselyűk című kötete ad egyedi látleletet.  
Komfortzónán innen és túl
Komfortzónán innen és túl
Nehéz Jonathan Franzenről nem elfogultan írni, főként a Könyvfesztiválon való sziporkázó szereplése után. A pódiumbeszélgetésen egy kiváló humorú, meglepően közvetlen és barátságos, és természetesen végtelenül művelt írót ismerhetett meg a közönség. A Diszkomfortzóna megjelenését tehát nem is időzíthették volna jobban, hiszen ez az első olyan műve magyarul, melyben közelebbről is megismerhetjük a ma élő egyik legnagyobb amerikai írót.
Semmi keresnivalónk az űrben
Semmi keresnivalónk az űrben
Nem Mark Whatney az első ember, aki eljutott a marsra, de könnyedén lehet az első, aki ott hal meg, miután társai halottnak hitték, és egy félrecsúszott expedíció során magára hagyták a vörös bolygón. Mark fel kéne, hogy adja, de túl sok képregényt olvasott, és túl zseniális ahhoz, hogy ne próbáljon meg mégis hazajutni.
Texas gyilkos földjén
Texas gyilkos földjén
Nic Pizzolatto neve már azelőtt sem volt ismeretlen, hogy világhírűvé vált volna az HBO True Detective (A törvény nevében) című sorozata alkotójaként. Galveston című első és máig egyetlen regénye nem ér ugyan a széria nyomába, de annak főpróbájaként is tételezhető. És nagy tehetségről árulkodik, nem csoda, hogy moziadaptáció is készül belőle.
13   14   15   16   17   18   19   20   21 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés