irodalom / könyv
2018. 11. 11.
A Cser Kiadó gondozásában megjelent és boldogan éltek?-antológia hangnemében egy egészen szerteágazó válogatás. Ezen tulajdonságát leginkább annak köszönheti, hogy a kötetbe felkért szerzők rendkívül sokféleképpen gondolkodtak a folytatás fogalmáról.
2018. 11. 11.
A szerzők lefújják a romantikus-szentimentális púdert és a csillámport a Disney-mesevilág vernyogó, törött zenedobozáról. Amint kitisztul a levegő, láthatjuk, hogy a balerina lába térdből hiányzik, mögötte a tükör bezúzva, a ládika aljában pedig egy köpet tuttifrutti-illatot árasztó Hubba Bubbába kövesülve fél pár Barbie-cipő. Herceg legyen a talpán, aki arra vállalkozik, hogy kivakarja a mocsokból.
2018. 10. 27.
Nagyon nehéz Térey János új, „rendes” regényéről beszélnem. Vívódik bennem a magánszemély és a kritikus (vagy mi). Az okokról azonban majd később.
2018. 10. 25.
Nyerges Gábor Ádám harmadik, Berendezkedés című verseskötetének fülszövegét Kántor Péter a következő sorokkal zárja: „Telik az idő, egyre érettebb bizonytalanságokat görgetnek a napok, ő pedig figyel, csak figyel lankadatlanul. (...) Elsősorban magát figyeli, gyanakvóan, kíméletlenül és odaadóan." A kötetcím nem árul zsákbamacskát, a versek valóban az önmonitorozás (azon belül sokszor önmarcangolásba is átcsapó) rekurzív és ironikus vonalával dolgoznak.
2018. 10. 08.
A kötet Dávid Ádám által írt előszava érdekes kérdésfelvetéssel indul, hiszen az ifjúsági- és gyermekirodalom novellaformátumára kérdez rá. Ha az ifjúsági irodalom mellőzött, vagy legalábbis az intézményi elismerések szempontjából némiképpen hátrányos helyzetű jelenségnek tekinthető, ez elmondható a novella műfajáról is. Az ifjúsági novellagyűjtemény tehát halmozottan hátrányos helyzetű pozícióból indul, s mivel az olvasás, kiváltképpen a papírkönyvek olvasása egyre „cikibb“, vagy jobb esetben „geek“ dolog lesz, főképpen a fiatalabb nemzedékek számára, felmerülhet a kérdés: kik fogják olvasni a Móra kiadó 2050 című ifjúsági novelláskötetét?
2018. 10. 07.
Krusovszky Dénes öt kiváló verses- és egy novelláskötet után most egy nagyregénnyel jelentkezett, mely a könyv fülszövege alapján egy „kontinenseken átívelő regény”, középpontjában a személyes- és társadalmi emlékezettel. A könyv olvasása közben azonban egyre inkább az volt az érzésem, hogy ennél többről van itt szó.
2018. 09. 27.
Mezei Márk méltán nagy feltűnést keltett első regénye rendkívül autonóm módon birkózik meg a Soá-irodalom alapvető esztétikai-ontológiai problémájával: miképpen lehet kulturális jelrendszer segítségével megjeleníteni egy olyan eseménysort, amely kultúratörlésként határozta és szervezte meg önmagát.
2018. 08. 08.
A Salgó blues című kötetben kötetben a szerző néhol mint szorgos és kíváncsi, háttérbe húzódó riporter jelenik meg, türelmesen gyűjtve megírni való anyagait forrásaitól, akik jórészt kisemmizett, kiégett, perspektívátlan salgótarjániak, néhol pedig egészen expliciten tárja fel magát és disszonanciáit – ez legkonkrétabban a kötetzáró novellában jelenik meg, ahol maga az írás aktusa is megrázó önreflexió tárgyává válik.
2018. 08. 06.
„Apuka, vegyél nekem tűzoltókocsit, igazit. / Hogy beszél ez a gyerek, pedig nem jár kocsmába.” Bada Tibike
2018. 08. 02.
Nyár van, mindenki fürdik. A Balatonban, a tengerben, a folyóban vagy medencében. Az is, aki a szabadság érzésére, függetlenségre vágyik, és az is, aki a fürdés állandó (rituális) ismétlésével szeretné magát a megszokás biztonságába ringatni. Együtt fürödnek, akik még jobban akarnak egymáshoz kötődni, és fürdenek, akik elválásra, magányra vágynak. A rejtélyes olasz sikerszerző, Elena Ferrante Nő a sötétben című regényének narrátora mindkettőt szeretné: a szoros összetartozást és az erős, mindenkitől független női létet is. Nagy dilemma.
