irodalom / könyv
![Elhallgatni, nem megbeszélni](data/_cache/2015-01-05/toth_krisztina_pillanatragaszto_600_7945_220x220.jpg)
2015. 01. 05.
Huszonöt év – huszonöt történet. Tóth Krisztina első könyve pontosan 25 évvel ezelőtt jelent meg, és a szerző úgy gondolta, egy novelláskötettel ünnepli meg az évfordulót. A nemrégiben kiadott Pillanatragasztó a 2006 és 2014 közötti írásaiból válogat, ötször öt részre bontva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, illetve annak pillanatfelvételeit.
![Levegőhöz jutni: egy ismert világ krónikája](data/_cache/2014-12-18/nyga_7929_220x220.jpg)
2014. 12. 24.
„A magyar próza – úgy általában – nagyon súlyos, enigmatikus és búvalbélelt. Ha az ember sokat fogyaszt belőle, el-elnehezül. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót” – olvashatjuk Darvasi Ferenc fülszövegében.
![Kannibálkapitalizmus](data/_cache/2014-12-15/cronenberg_lead_7924_220x220.jpg)
2014. 12. 20.
A 71 éves David Cronenberg több mint negyvenévnyi és húsz filmet számláló rendezői életművel a háta mögött regényíróként debütált. A Konzum című kötet, művészeti ágazatát leszámítva, jellegzetes Cronenberg-darab, míg azonban az ünnepelt direktor újabb filmjeinek népszerűsége egyre zuhan, első regényének színvonala felér pályája legjobb munkáihoz.
![A délibábok hőse](data/_cache/2014-11-06/grex_7749_220x220.jpg)
2014. 12. 15.
Grecsó Krisztián 2011-ben Aegon-díjat kapott Mellettem elférsz című regénye a családi sorsok átöröklődésével vetett számot, míg az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Megyek utánad című könyv az elvetélt és vakvágányra futott szerelmekkel. Mondhatni, a két regény laza kapcsolatot alkot egymással, hiszen mindkettő az individuumon nyomot hagyó, az individuumot felépítő múlt után nyomoz, és megkísérli megtalálni azokat a múltbeli arkhimédészi pontokat, hibákat, összetört sorsokat, kifordult életeket, embereket, amelyek állítása szerint az egyén személyiségét és lényegét alkotják.
![Zsebében hordja Oroszországot](data/_cache/2014-11-28/telluria_1_7862_220x220.jpg)
2014. 11. 28.
Már az infótól elalélok, hogy jön. Jön az édes Szorokin fiú és az ő tellúrja. Akkor még nem tudom pontosan, mi az, de biztos vagyok benne, ki fog ütni rendesen. Nem lövök mellé, kiütött, nem úgy, mint reméltem. Borítón a neonnarancs-fekete kombó a Jegek után az otthonosság érzésével tölt el. Külön jót tett neki a kirillica. Semmi kecmec és tétova, hanyatt dobom magam Tellúriába.
![A francia só](data/_cache/2014-11-16/dumas_1_7848_220x220.jpg)
2014. 11. 16.
„Kezdje azzal, hogy tökéletes gyomra van, és vértezze fel magát jó étvággyal. Ha nem vagyunk betegek, ennek nem vagyunk hiányában; kivéve, ha hibádzik táplálkozási önmegtartóztatásunk vagy testmozgásunk gyakorlása. Keljen fel korán, és induljon el éhgyomorral időben; lovagoljon vagy kocogjon. Azt kell feltételeznünk, hogy jó bőrben van, hiszen szakácskönyveket olvas.”
![Te milyen jövőt szeretnél?](data/_cache/2014-11-10/f_220_7742_220x220.jpg)
2014. 11. 10.
Daniel Kehlmann német-osztrák író neve ismerősen csenghet a magyar olvasóközönség számára: 2003-ban jelent meg magyarul Én és Kaminski (Ich und Kaminski) című regénye, ezt követte A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) 2006-ban, majd legsikeresebb regénye, A Beerholm-illúzió (Beerholms Vorstellung). A harminckilenc eves író eredetileg filozófusnak készült, ám disszertációírás közben rádöbbent arra, hogy jobban megy neki a szépirodalom. Azóta tizenkét kötete jelent meg, és több egyetemen tart vendégtanárként előadásokat.
![Mitológia és delírium](data/_cache/2014-11-06/folyam_7818_220x220.jpg)
2014. 11. 07.
Lanczkor Gábor A mindennapit ma című, 2010-ben megjelent kisregénye után, mely Néri Fülöpről, Róma vidám, különc és szeretett szentjéről adott igen plasztikus és realista ábrázolást, egy nagyobb lélegzetvételű, több mint háromszáz oldalas regénnyel, a Folyamistennel jelentkezett.
![Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el](data/_cache/2014-10-21/ottlik_1_7690_220x220.jpg)
2014. 10. 21.
Igényesen szerkesztett, megjelenésében tetszetős a PIM Studiolo című sorozat első darabjaként napvilágot látott „A próza az, amit kinyomtatnak” című kötet, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében megvalósult, azonos című konferencián elhangzott előadások bővített és szerkesztett szövegei alkotnak.
![Szórul szóra](data/_cache/2014-10-20/cimlap_1_7762_220x220.jpg)
2014. 10. 20.
Nincs könnyű dolga a költőnek, ha jobb verseskötetet akar létrehozni az előzőnél, pláne, ha az előző egyben az első is. Érzésem szerint, Izsó Zitának, a Színről színre című második verseskötetével ez sikerült. Tengerlakóból, úgyszólván „földlakóvá” lépett elő. Otthonosan, éretten mozog. Immáron „két lábbal jár a földön”. És mintha azt is tudná, hogy a járás: visszatartott, visszafojtott zuhanás. Bejárja, belakja a földet. Szinte szerelmes (de néha-néha úgy tűnik: reménytelenül) a természetbe, az emberbe, a fénybe. Ez tudásnál is több – hit. Félt, óv, vigyáz, őriz és ápol. A költők már csak ilyenek.