bezár
 

irodalom / könyv

Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Az Ottlik-próza az, ami nem iszkol el
Igényesen szerkesztett, megjelenésében tetszetős a PIM Studiolo című sorozat első darabjaként napvilágot látott „A próza az, amit kinyomtatnak” című kötet, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében megvalósult, azonos című konferencián elhangzott előadások bővített és szerkesztett szövegei alkotnak. 
Szórul szóra
Szórul szóra
Nincs könnyű dolga a költőnek, ha jobb verseskötetet akar létrehozni az előzőnél, pláne, ha az előző egyben az első is. Érzésem szerint, Izsó Zitának, a Színről színre című második verseskötetével ez sikerült. Tengerlakóból, úgyszólván „földlakóvá” lépett elő. Otthonosan, éretten mozog. Immáron „két lábbal jár a földön”. És mintha azt is tudná, hogy a járás: visszatartott, visszafojtott zuhanás. Bejárja, belakja a földet. Szinte szerelmes (de néha-néha úgy tűnik: reménytelenül) a természetbe, az emberbe, a fénybe. Ez tudásnál is több – hit. Félt, óv, vigyáz, őriz és ápol. A költők már csak ilyenek.
A kötődés meddő vágya
A kötődés meddő vágya
A visszafogott, lefojtott hang ellenére is sűrű, sokrétű szöveg, a végig jelenlévő feszültséget pedig a szokatlan funkciójú ismétlődések és tükröződések tartják fenn. A 2014-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott francia író, Patrick Modiano A Kis Bizsu című regénye több szempontból is eltért attól, amit az emlékezésről szóló művek esetében megszokhattunk. 
Bridget Jones és a Twitter
Bridget Jones és a Twitter
A Mindjárt megőrülök! óta eltelt néhány év, és a Bolondulásig (2013) kezdetén hősnőnk éppen elmúlt ötven, egy kislány és egy iskoláskorú fiú édesanyja, és újra szingli. Merthogy – a rajongók legnagyobb döbbenetére – Marc Darcy egy emberi jogi küldetésen halálos balesetet szenvedett pár évvel korábban. Ezt az időszakot nagy vonalakban ismerjük meg, egy összefoglalás erejéig, hogy aztán a már megszokott napló formában együtt izgulhassuk és nevethessük végig Bridget hétköznapjait.
A világ csak hangulat
A világ csak hangulat
Vannak kocsmák, ahová be lehet csekkolni, ahonnét elvihető a Funzine, ahol a kijelölt dohányzókban pattintós szűrőjű vagy szegfűszeg illatú cigarettára gyújtanak. Vannak kocsmák, ahol a Wi-Fi egy ismeretlen betűszó, ahol kimért fröccsöt lehet fogyasztani a valaha fehér függöny mellett, melyet megrágott a nikotin. Ehhez jól passzol a zsíros kenyér, ami ötven forint szeletenként. Ezzel tisztában vannak a „helyi arcok”, akiket Czinki Ferenc környezetükkel együtt megfigyelt és lejegyzett. 
Kitörési.PONT(ok)
Kitörési.PONT(ok)
Adott egy jelenség (a slam poetry), ami körül a szűnni nem akaró hajcihő egyre inkább társadalmunk jelenkori működésére emlékeztet: folyamatos árokásás, ellenségképzés, sárdobálás, stb. Az efféle „szellemi” iszapbirkózástól idegenkedő elemzőben előbb-utóbb felmerül a kérdés: érdemes-e még ilyen körülmények között magával a műfajjal foglalkozni? Van-e értelme elméleti emberként a saját gondolatrendszere szerint komolyan végiggondolni például, hogy mit jelent nyomtatásban látni slam szövegeket? A Csider István Zoltán és Pion István által szerkesztett SLAM.PONT című kiadvány kapcsán most mégis erre teszek kísérletet.
Egymásba folyó élettörténetek
Egymásba folyó élettörténetek
A második világháború alatt bekövetkezett tragédiákkal legtöbbször azért sem tudunk mit kezdeni, mert még mindig csak alig-alig bukkannak fel azok a médiumok, amelyeken keresztül érintetté válthatnánk az eseményekben. Emlékművek, múzeumok, kiállítások születnek, melyek megpróbálják interpretálni az eseményeket, de a kevés kivételtől eltekintve ezek mind eltévesztik a céljukat, hiszen ahelyett, hogy a traumafeldolgozás lehetséges helyszíneiként működnének, pusztán a politikai propaganda eszközeiként szolgálnak. Ebben a kontextusban azonban rendkívül üdítően hat a kevés kivétel, jelen esetben Závada Pál legújabb regénye.
A lényeg elrepült, ők itt maradtak
A lényeg elrepült, ők itt maradtak
A novellák meghatározó tulajdonsága, hogy szereplői egyedül a múltjukkal, esetenként jelenükkel vannak tisztában, jövőjükkel, céljukkal pedig kevésbé. Kritika Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetéről.
Za-ka-to-ló ma-si-nák
Za-ka-to-ló ma-si-nák
Az All machine a működési elvek gyűjteménye, a legtágabb értelembe véve. Legyártja a világot. Leírja a gyártási folyamatokat. Azt, ahogy a gépek dolgoznak, húznak és vágnak, majd formába öntenek. Mindegy, élő vagy élettelen a nyersanyag. A gépek nem számon kérhetőek, nem vádolhatóak, a saját működési elvük szerint dolgoznak, előre programozott mozdulatsorokkal.
Az ember a porcelán mögött
Az ember a porcelán mögött
Olyan, mint a chardonnay: kissé száraz, de rá lehet érezni az ízére. Az érdekes tények közé fiktív elemek keverednek, amit én sajnálok, mert nekem pont azok a részek tetszettek, ahol az író szakszerű, pontos korrajzot ad az 1900-as évek elejének Pécséről.
22   23   24   25   26   27   28   29   30 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés