bezár
 

irodalom / könyv

Útikalauz privát poklokba
Útikalauz privát poklokba
"El kellett érnem, hogy érezze magát szarul az olvasó" – mondta Jászberényi Sándor a vs.hu-nak adott interjújában. Hát sikerült. Nagyon is. Annak ellenére, hogy a vékony kis könyv kairói eseményeinek valahol én is részese voltam. De ki is érezné jól magát az "ostoba halálról" olvasva oldalakon át, tudva, hogy másoknak ezek nemcsak szavak, hanem a kőkemény valóság. "Gondolj arra, hogy ők halottak, mi meg milyen jót eszünk." Így van vele az ember, ha úgy véli, neki van más választása. De akármilyen szarul is éreztem magam, mégsem tudtam letenni a könyvet.
Cogito. Ergo?
Cogito. Ergo?
Ma már ezrével jelennek meg azok a tudományos írások, tanulmányok, kötetek, amik arra keresik a választ, hogy az internet miként befolyásolta az emberi gondolkodást. Ezek a szövegek az esetek többségében releváns problémákat vázolnak ugyan, viszont ezt a lehető legáltalánosabb módon és mindenféle személyességet kiiktatva teszik, amitől meglehetősen szárazzá válnak. A világhálóba keveredett ember című esszékötet azonban egészen máshogyan közelít a problémához...
A novella nem pusztán valami, amivel eljátszadozik az ember addig, amíg regényt ír
A novella nem pusztán valami, amivel eljátszadozik az ember addig, amíg regényt ír
Először fordult elő a Nobel-díj történetében, hogy olyan írónak ítélték oda a rangos elismerést, aki szinte kizárólag novellákat alkot. Ráadásul az illető nő is, ami szintén ritkaság a díjazottak sorában. A címadó, Munrotól származó idézet igazságát többen vitatják, de kétségtelen, hogy Munro Nobel-díja új megvilágításba helyezheti a novella műfajának kérdését.
Sznob-ficsúrok levelei
Sznob-ficsúrok levelei
"A modern irodalom trónusába egy kiállhatatlan és üres poseurt ültettek: Ady Endrét s nem mások, kedves barátom, mint azon szintén modern szellemű fiatal emberek, kik arra aspirálnak, hogy rossz, modoros és affektáltan zűrzavaros verseiket a B.N. tárcarovatában közöljék." - A Kosztolányi Dezső kritikai kiadás következő darabja pár hete jelent meg a Kalligram Kiadónál, és a Kosztolányi Dezső Levelezése címet viseli.
A családért mindent megtennél, ugye?
A családért mindent megtennél, ugye?
"A gyerekedért bármit megtennél, ugye?" – szúr szemet azonnal a könyv borítóján lévő mondat. Aztán kíváncsi leszel, elkezded olvasni, és nem tudod letenni – szó szerint képtelen vagy rá. Adott az alaphelyzet. Két házaspár találkozik egy amszterdami luxusétteremben, hogy gyermekeik jövőjéről döntsenek. Herman Koch hatodik regénye, A vacsora (Het diner, 2009) igazi ínyencfalat. A Hollandiában nagy hírnévnek örvendő szerzőnek ez a könyv hozta meg a nemzetközi sikert; eddig 21 nyelvre fordították le.
Miért lenne más, ha lehet boldog?
Miért lenne más, ha lehet boldog?
Nem akartam kutyát, eszembe se jutott. Megnéztünk a moziban egy filmet, volt benne kutya meg gyerek, akkor valahogy beugrott. Másnap indultam volna az Illatos útra, amikor megkérdezték otthon, ilyen sunyi pofával, hova megyek, pasi? Mondtam, csak körülnézni, és elétoltam egy könyvet, amit vagy fél éve rendeltem direkt neki, Die Jagdgebrauchshunde. Kicsit félgyerekek mellé egy ki tudja, miféle jószágot, inkább nézzünk körül a neten. Ellenvetés nélkül belemenni a játékba, el se tudtam képzelni, hogy ennyire sima ügy lesz.
Erős kritika, kevesebb sírás
Erős kritika, kevesebb sírás
Jonathan Franzen nevét itthon elsőként 2012-ben hallhattuk, amikor megjelent Javítások (The Corrections, 2001), majd az év végén a hatalmas sikert hozó Szabadság (Freedom, 2011) című műve az Európa Kiadó gondozásában. Az Erős rengés (Strong Motion, 1992) majdnem tíz évvel a Javítások előtt íródott, aminek nem feltétlenül kellene befolyásolnia az olvasót. Én azonban mégis végig úgy éreztem, ezúttal elmaradt a megváltás, amit a szerzőtől várunk.
Megélt emlékek
Megélt emlékek
Borbély Szilárd első regénye összetett mű, amely a megjelenése óta eltelt rövid idő alatt máris számos értelmezést kapott. Nevezték szocioregénynek, életrajzi fikciónak, de beszélnek vele kapcsolatban a realitást poétikai eszközökkel feldolgozó, elemelt szövegről is. Két dolog azonban bizonyosnak látszik: nem könnyű regény, és nem hatás nélküli.
Magyar regény szlovákból
Magyar regény szlovákból
Pozsonyban a Palisády fölötti dombok utcáin ritkás a forgalom, mert ez villanegyed – olyasmi, mint Budapesten a Rózsadomb vagy a Hegyvidék. És amikor mégis jött szembe pár ember, és hallottam a beszédüket, mindig felkaptam a fejem az idegen nyelvre: jé, ez másik ország? Mászkálás közben mindenfélén gondolkodtam, kiestem az aktuális időből, és nem érzékeltem a külföldet – Rómában, Londonban ez elképzelhetetlen, de már Bécs sem engedett volna ilyen kilazulást –; máshogy kanyarodik a házfalon a borostyán, mások az emberek gesztusai, máshogy rozsdásodik a kerítés drótja, más a járdán a repedés.
Látszólag tökéletes
Jonathan Franzen Javítások című regényének egyik érdekessége, hogy néhány kritikus szerint már besorolható a 911 utáni szuburbán regény kategóriába, illetve hogy magában foglalja annak jellegzetes vonásait. Ez azért lehet meglepő, mert a könyv pontosan a 2001. szeptember 11-i tragédiák hetében jelent meg, és még így is – vagy pont ezért – hatalmas siker lett.
22   23   24   25   26   27   28   29   30 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés