irodalom / könyv
2015. 07. 27.
Nehéz Jonathan Franzenről nem elfogultan írni, főként a Könyvfesztiválon való sziporkázó szereplése után. A pódiumbeszélgetésen egy kiváló humorú, meglepően közvetlen és barátságos, és természetesen végtelenül művelt írót ismerhetett meg a közönség. A Diszkomfortzóna megjelenését tehát nem is időzíthették volna jobban, hiszen ez az első olyan műve magyarul, melyben közelebbről is megismerhetjük a ma élő egyik legnagyobb amerikai írót.
2015. 07. 11.
Nem Mark Whatney az első ember, aki eljutott a marsra, de könnyedén lehet az első, aki ott hal meg, miután társai halottnak hitték, és egy félrecsúszott expedíció során magára hagyták a vörös bolygón. Mark fel kéne, hogy adja, de túl sok képregényt olvasott, és túl zseniális ahhoz, hogy ne próbáljon meg mégis hazajutni.
2015. 06. 26.
Nic Pizzolatto neve már azelőtt sem volt ismeretlen, hogy világhírűvé vált volna az HBO True Detective (A törvény nevében) című sorozata alkotójaként. Galveston című első és máig egyetlen regénye nem ér ugyan a széria nyomába, de annak főpróbájaként is tételezhető. És nagy tehetségről árulkodik, nem csoda, hogy moziadaptáció is készül belőle.
2015. 06. 24.
Elsőre minden más eszembe jutna az öregekről csak a boldogság nem. Pedig ez a válogatás olyan meséket gyűjt egybe, amelyek arról tanúskodnak, milyen utakon-módokon érhető el a boldog öregkor. Felnőtteknek készült a válogatás, de gyerekeknek is felolvashatunk a könyvből, hiszen mesék ezek a javából.
2015. 03. 31.
- ezzel a mondattal kezdődik Elizabeth Wurtzel húsz évvel ezelőtt megjelent könyve, mely az Európa Könyvkiadónak köszönhetően sehol nem kerülheti el az olvasó figyelmét: a borítón hatalmas, piros-szürke tabletták sorakoznak fekete háttérrel. A Prozac-ország egy depressziós lány memoárja, aki véletlenül éppen amerikai, ennek ellenére csak hajszállal több, mint egy fiatal lány naplója, aki lehetne bárhol. Elizabeth Wurtzel élettörténete, aki szülei válásának kereszttüzében vészelte át gyerekkorát, folyamatosan rákényszerülve a kettejük közti választásra; ki a jobb szülő, ki ad több pénzt, ki volt mellette a legrosszabb időkben.
2015. 03. 09.
A viktoriánus Angliáról néhány dolog bizonyára mindenkinek eszébe jut. A szigorú erkölcsök, a füstölgő gyárkémények, a vidéki kúriák, a szegényházak, a klubjukban tereferélő úriemberek, és persze Darwin és az evolúció. Azt már talán kevesebben tudják, hogy mindezt heves tudományos viták övezték, melyek valójában nem pusztán tudományos kérdésekről folytak...
2015. 03. 04.
Úgy köti le az érdeklődésed, hogy közben elaltatja a figyelmed. Látszólag egy olyan világba kalauzol, amire könnyen mondhatod, hogy ezt ismered, erről már sok könyvet olvastál, s talán még annál is több filmet láttál, s közben elvárásaidat is ezekhez az előismeretekhez igazítod. Így aztán észre sem veszed, hogyan változik az ismerősnek vélt környezet egy rémálom díszleteivé, de már nyakig benne vagy, képtelen vagy letenni a közel 700 oldalas könyvet, egyszerűen végére kell járnod a történetnek.
2015. 02. 26.
Totth Benedek neve sokak számára ismerős lehet: neki köszönhetjük többet között Cormac McCarthy, Hunter S. Thompson, Aldous Huxley és Chuck Palahniuk regényeinek kiváló magyarra fordítását. A szerkesztőként is dolgozó Totthnak a Holtverseny az első regénye, amely még a vártnál is nagyobb siker lett: már készül a forgatókönyv a filmváltozathoz. Krimi, thriller vagy ifjúsági regény? A sodró lendületű, meghökkentő és szókimondó történet egy következmények nélküli világot mutat be, ahol elsőre úgy tűnik, bármit meg lehet úszni.
2015. 02. 11.
Rejtély, hogy Don DeLillo regényei közül miért épp a Cosmopolist nevezték megfilmesíthetetlennek, hisz David Cronenberg játszi könnyedséggel megoldotta a feladatot. Hű adaptációt készített, így aki látta a mozifilmet, annak sok újat nem mond az alapjául szolgáló könyv, DeLillo munkásságának tükrében viszont izgalmas fejezete életművének.
2015. 02. 02.
Dragomán Györgyöt évek óta a személyes emberi sors és a történelmi folyamatok között feszülő ellentétek és összefüggések foglalkoztatják. A nagy sikert megélt A fehér király után kilenc évvel megjelent új könyve, a Máglya már nem a diktatórikus rendszer embereket megalázó és személyes sorsokat eltörlő mechanizmusát, hanem az átmenetet ábrázolja. Azt a mágikus pillanatot ragadja meg, amikor egy történelmi változásból még bármi lehet, amikor a szabadság mámorából az emberek még bárhol felébredhetnek, és bárhova juthatnak, vagyis, amikor még minden lehetséges.
