irodalom / könyv
2015. 01. 21.
Nehéz idők járnak… Nehéz szelek fújnak mostanában. Mindenkire. Ám a költőre – kiváltképp. A csupasz-idegű, nagy védtelenekre, bizonyára fájdalmas(abb)an hat: fülledt nyár-időben, egy-egy (szinte a semmiből) keletkező, vad, sirokkó-szerű (por)vihar. És, vajon mit érezhetnek télen: mikor Észak dermesztően rájuk lehel? Szél, csend. Szél, csend… Akár egy végtelen, szakaszos tizedes-tört.
2015. 01. 20.
Egy könyv fogyaszthatósága szempontjából kétségtelenül hasznos, ha olyan, minél szélesebb olvasói réteg számára is könnyen értelmezhető tanulságokba csomagoljuk, mint például, hogy mindig, minden sztori mögött keresd a nőt. Bizony, bizony, serséláfámm, bólogat az olvasó, miközben olvassa Cserna-Szabó András Veszett paradicsom című kötetének elbeszéléseit, melyeknek egytől egyig női nevek képezik a címeit. Véleményem szerint azonban vétek lenne itt megállni, és ezt a könyvet ilyen könnyen elintézni, mert van ott még más keresnivaló is bőven.
2015. 01. 05.
Huszonöt év – huszonöt történet. Tóth Krisztina első könyve pontosan 25 évvel ezelőtt jelent meg, és a szerző úgy gondolta, egy novelláskötettel ünnepli meg az évfordulót. A nemrégiben kiadott Pillanatragasztó a 2006 és 2014 közötti írásaiból válogat, ötször öt részre bontva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, illetve annak pillanatfelvételeit.
2014. 12. 24.
„A magyar próza – úgy általában – nagyon súlyos, enigmatikus és búvalbélelt. Ha az ember sokat fogyaszt belőle, el-elnehezül. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót” – olvashatjuk Darvasi Ferenc fülszövegében.
2014. 12. 20.
A 71 éves David Cronenberg több mint negyvenévnyi és húsz filmet számláló rendezői életművel a háta mögött regényíróként debütált. A Konzum című kötet, művészeti ágazatát leszámítva, jellegzetes Cronenberg-darab, míg azonban az ünnepelt direktor újabb filmjeinek népszerűsége egyre zuhan, első regényének színvonala felér pályája legjobb munkáihoz.
2014. 12. 15.
Grecsó Krisztián 2011-ben Aegon-díjat kapott Mellettem elférsz című regénye a családi sorsok átöröklődésével vetett számot, míg az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent Megyek utánad című könyv az elvetélt és vakvágányra futott szerelmekkel. Mondhatni, a két regény laza kapcsolatot alkot egymással, hiszen mindkettő az individuumon nyomot hagyó, az individuumot felépítő múlt után nyomoz, és megkísérli megtalálni azokat a múltbeli arkhimédészi pontokat, hibákat, összetört sorsokat, kifordult életeket, embereket, amelyek állítása szerint az egyén személyiségét és lényegét alkotják.
2014. 11. 28.
Már az infótól elalélok, hogy jön. Jön az édes Szorokin fiú és az ő tellúrja. Akkor még nem tudom pontosan, mi az, de biztos vagyok benne, ki fog ütni rendesen. Nem lövök mellé, kiütött, nem úgy, mint reméltem. Borítón a neonnarancs-fekete kombó a Jegek után az otthonosság érzésével tölt el. Külön jót tett neki a kirillica. Semmi kecmec és tétova, hanyatt dobom magam Tellúriába.
2014. 11. 16.
„Kezdje azzal, hogy tökéletes gyomra van, és vértezze fel magát jó étvággyal. Ha nem vagyunk betegek, ennek nem vagyunk hiányában; kivéve, ha hibádzik táplálkozási önmegtartóztatásunk vagy testmozgásunk gyakorlása. Keljen fel korán, és induljon el éhgyomorral időben; lovagoljon vagy kocogjon. Azt kell feltételeznünk, hogy jó bőrben van, hiszen szakácskönyveket olvas.”
2014. 11. 10.
Daniel Kehlmann német-osztrák író neve ismerősen csenghet a magyar olvasóközönség számára: 2003-ban jelent meg magyarul Én és Kaminski (Ich und Kaminski) című regénye, ezt követte A világ fölmérése (Die Vermessung der Welt) 2006-ban, majd legsikeresebb regénye, A Beerholm-illúzió (Beerholms Vorstellung). A harminckilenc eves író eredetileg filozófusnak készült, ám disszertációírás közben rádöbbent arra, hogy jobban megy neki a szépirodalom. Azóta tizenkét kötete jelent meg, és több egyetemen tart vendégtanárként előadásokat.
2014. 11. 07.
Lanczkor Gábor A mindennapit ma című, 2010-ben megjelent kisregénye után, mely Néri Fülöpről, Róma vidám, különc és szeretett szentjéről adott igen plasztikus és realista ábrázolást, egy nagyobb lélegzetvételű, több mint háromszáz oldalas regénnyel, a Folyamistennel jelentkezett.
