bezár
 

irodalom / könyv

Egy hét alatt a világ fog sarkából kidőlni
Darius Kopp, Terézia Mora regényének főszereplője az ezredforduló (anti)hőse, keletnémet szocializáció után egy számítástechnikai világcég egyetlen, a kontinensen élő és működő alkalmazottja — dacosan hedonista, megszállottan technofil, már-már szentimentálisan, de gyakran hanyag és egoista módon szerelmes is. Majdhogynem magunkra ismerünk benne.
Öregasszony nem vén asszony
Dubravka Ugresicnek van humora, nem is kevés. És nemcsak szórakoztatja az olvasót, hanem szórakozik is vele – már a Stefica Cvek az élet sűrűjében olvasásakor is úgy éreztem, az a könyv egy textuális blöff, játék a narratívákkal és a narráció metódusaival, a tündérmese kiforgatása, a Banyatanyával kapcsolatban meg azt szűrtem le: feleslegesen értelmezem a szöveget, ha az megteszi helyettem.
Budapest, zárt osztály
Mély figyelem, nyers, elemi kötődés saját világa iránt. Ebbe a sorba illeszthető a Másik halál főhősének Budapest-képe is, ami nem tiszteleg a város előtt, nem megírja azt, hanem – az ismerősség erotikáján túl – arra használja a tereit, hogy képes legyen élni benne. Ez nem az első randik egyike. Ezek egy örökké nehézkes házasság mindennapjai.
Fikciós olvasat
A hosszú időn át méltatlanul lappangó Rubin-életmű kezd a helyére kerülni. Újrafölfedezésének fontos állomása, hogy idén végre megjelent torzóként ránk maradt regénye, az Aprószentek, melyen a hatvanas évek végétől halála napjáig reménytelen szorgalommal dolgozott.
Stephen King és Paulo Coelho véletlen találkozása a boncasztalon
A sötétre hangolt borító a vérpiros betűkkel és az Erdélyi rémtörténetek alcímmel arra figyelmezteti az olvasót, hogy itt bizony sok jóra nem számíthat, már ami a novellák végkifejletét illeti. Szabó Róbert Csaba negyedik kötete azonban inkább borzongat, mint rémít, de ezt nagyon olvasmányosan teszi. Lehet, hogy ez a műfaj, a feleleveníteni szándékozott gótikus rémtörténet keményebb vonalát kedvelőknek csalódás, a rémülgetni mérsékelten szerető recenzensnek nem az, sőt.
Borból jó a kannás?
Jasná Horka – a Nova elbeszéléseinek helyszínéül szolgáló kis képzeletbeli falu közösségét autentikus véglények alkotják. A falu krónikása, az elsőkönyves és friss Bródy-díjas Kálmán Gábor pedig tobzódik a kifordított kolbászhoz hasonlatos süket-vak-béna öregasszonyok, a lábuk közt nyúlkáló, arcpirítóan kéjenc boszorkányüldőző lelkésznők, és a szélütött, nyálukat csorgató csámpás iveták leírásában.
Egy teremtéstörténet függelékére
A kötet egy megtalált, (egyelőre még) befejezhetetlen teremtéstörténet kiegészítésének, magyarázatának, vagyis függelékének lett "keresztelve". Egy apokrifmonstrum teljességéhez ez a kis függelék hiányzott; az, amelyik megkérdőjelez elsőt és utolsót, elsőt, hatodik és hetedik napot, elnevezéseket és nevekre hallgatókat, az ént, az őt, s természetesen a létezést, s vele téged is.
Embercsöndben madárbeszéd
Finy Petra regénye csupa szótlanság, emberi csönd. Itt csak a madár beszél. Pontosabban egy ismeretlen növény- és állatvilág igyekszik bebizonyítani igazságát a mesék felett, életet lehelni határozókba és zsebkönyvekbe.
A szem élete
A kötetben működő reflexió éppen a mindennapi élményanyag és a teoretizáló vagy elvontabb szakaszok közötti csereviszonyban rejlik: a két réteg kölcsönösen értelmezi egymást. Ennyiben a kötet önmaga folyamatos kommentárjaként is olvasható.
Zsába*
Egy fiatal lány, aki a nagyvárosból hazalátogat vidékre. Poros kisváros, rejtélyes, elhagyatott kastéllyal a közelében. A házak öreg falaiban lapuló szeszélyes halottak és hazajáró szellemek. Álomvilágban élő anya, féltékeny és gonosz nővér, egy születendő gyermek. Szerelem. Árulás. Titkok. Hazugság. Viharsarki intrikák.
29   30   31   32   33   34   35   36   37 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés