bezár
 

irodalom / könyv

Az otthontalanság otthona
Az M1/M7 kapcsán nehéz eldönteni, hogy egy elszigetelt, nosztalgikus próbálkozás, vagy épp egy olyan elmúlt költői nyelvnek és szerepnek ágyaz meg újra, ami megváltoztathatja az új évtized költészetét is. Hiszen a divatot általában azok formálják át, akik - látszólag legalábbis - fittyet hánynak rá.
Lehetséges a profán megváltás?
Sokan a kortárs francia filmek sajátos történetszövési stratégiájának "regényes" adaptációjaként jellemzik Anna Gavalda stílusát, mások éppen ellenkezően vélekednek, és egyszerűen vontatottnak, követhetetlennek érzik a cselekményt. "A Vigaszág olyan, akár egy lassan hömpölygő, ámde szeszélyes folyó, amelyen a hajós egy pillanatra sem veszítheti el az éberségét".
Szabadesés, hátborzongatás
Tóth Krisztina neve védjegy, 2009-es verseskötete rá is játszik erre. Hiszen a „magas labda” sem önmagában mint márkajelzés érdekes, hanem az általa generált mozgások, leütések vagy rájátszások az izgalmasak. Ezzel persze nem a kötet súlyát kenem el, csak jelzem, a versekből mintha vaktérkép rajzolódna ki, amin a költő tapogatózik. Ennek a látszólagos bizonytalanságnak is oka van, miközben „áll az idő és néz, a szeme se rebben” (Havak éve), holott Tóth Krisztina tudja, amit tud és tudja az olvasó is, a legpontosabb topográfusok egyike.
Ássuk ki vagy faljuk fel?
Ássuk ki vagy faljuk fel?
A Kreatúra az emberi szenvedés stációinak bemutatásán keresztül az irodalomhoz, a betűhöz, a (szöveg)korpuszhoz fűződő viszonyunk mélyére ásat. De vajon kezelhetünk-e irodalomtörténeti rejtvényként egy szöveget? Értünk-e egy művet a sokszor nehezen beazonosítható háttérinformációk nélkül? E sorok írója kimondottan élvezi a kutatómunkát, de Farkas Péter regényének befogadásában ez a munka éppen hogy megakasztotta, eltávolította a szövegtesttől.
A szőttesek csonkig égnek
A szőttesek csonkig égnek
Mindenki szereti a meséket – a családi titkokat pedig méginkább. Burns Katalin nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összefűzzön két teljesen különböző időt és világot egy fojtogató történet mentén. Nagyapa, a kulcsfigura körül – aki maga is fűz, méghozzá színes szőtteseket – bontakozik ki az unokák hevessége, és a hajdani öt fiútestvér szeleppel zárt érzelmi világa.
1989(–1990), te csillag! (II.)
1989(–1990), te csillag! (II.)
A rendszerváltozásra visszatekintő kiadványok közül a „külső szemlélő” tapasztalatait rögzítő dokumentumregény (Lieve Joris: A melankolikus forradalom, erről lásd: 1989[–1990], te csillag! [I.]) után most egy „belső megfigyelő”, a történésekben aktívan részt vevő Mile Lajos visszaemlékezéseit lapozzuk át.
A pinától a béna halálig
Ha valaki fiatal, és bele akar zúgni az irodalomba, annak bátran ajánlom Cserna-Szabó András Mérgezett hajtűk című esszégyűjteményét. Annak is, aki már szerelmes, hiszen a tüzet táplálni kell. Ám nem kizárt, hogy még a közönyöst is sikerülhet felturbózni e téren.
1989(–1990), te csillag! (I.)
1989(–1990), te csillag! (I.)
A rendszerváltozás huszadik évfordulója környékén jócskán felszaporodtak a témához szorosabban vagy lazábban kötődő publikációk, kiállítások és egyéb rendezvények. A könyvtermésből most egy „külső szemlélő” riportkötetét, a Holland Irodalmi Társaság által Henriette Roland Holst-díjjal jutalmazott A melankolikus forradalom című tényregényt (a szerző saját megfogalmazása szerint „nonfiction-regény”) vesszük szemügyre.
Paradigmaváltás elhalasztva
A magány, különös anya-gyerek kapcsolat, női gondok csendes tűzijátéka jól megfér Kiss Judit Ágnes új kötetében. Különösen szép versek gyűjteménye az Üdvtörténeti lexikon, még ha néhány kakukkfióka is feltűnik benne.
„Magamat nem ölelhetem”
„Magamat nem ölelhetem”
A legkönnyebb most nyilván az „akasztják a hóhért” közhelye lenne, hiszen az eddig elsősorban kritikusként és irodalomtudósként ismert, ám az utóbbi másfél-két évben számtalan verset publikáló Menyhért Anna első szépirodalmi kötetéről, a Szelence című verseskönyvéről van szó.
46   47   48   49   50   51   52   53   54 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés