bezár
 

irodalom / tudósítás

Elkövető és áldozat, teremtett apa és irodalmi figura
Elkövető és áldozat, teremtett apa és irodalmi figura
2022-ben új kiadása jelent meg Mészöly Miklós és Szigeti László Párbeszédkísérlet című beszélgetőkönyvének, mely ezúttal újabb nézőpontokkal is kiegészült: az eredeti szöveg mellett Németh Gábor előszava, Szolláth Dávid tanulmánya, valamint Bencsik Orsolya, Gerőcs Péter, Láng Orsolya és Sipos Balázs széljegyzetei is olvashatók a kötetben. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvet március 21-én mutatták be a Nyitott Műhelyben. Az est első felében Szolláth és Szigeti beszélgetett Mészölyről, háborúról, bűnösökről és áldozatokról, majd a „marginalisták” vették át a színpadot, és folytattak feszültségtől sem mentes eszmecserét arról, hogy hogyan konstruálják meg a mai fiatalok Mészöly Miklós alakját.
Ami a megújulás garanciája lehet
Ami a megújulás garanciája lehet
Az egyik legszerethetőbb jelenség Magyarországon és Kelet-Európában az underground, mint művészeti színtér. Különbözik a nyugati undergroundtól abban, hogy nem ideológiák mentén elkülönül és kirekesztő egy művészeti réteg, hanem financiális okok miatt összetart, befogad.
Üvegplafon és család, dinoszauruszok és társadalom
Üvegplafon és család, dinoszauruszok és társadalom
Március 6-án folytatódott Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi Ms. Columbo Live! elnevezésű sorozata, mely minden alkalommal három női generációt szerepeltet a Jedermann Kávézó színpadán. A szervezők ezúttal Papp-Zakor Ilkát látták vendégül, aki Hidas Juditot választotta maga mellé beszélgetőtársnak, közösen pedig Kaffka Margit alakját is megidézték, mint előttük járó példaképet. A két írónőt Gáspár-Singer Anna kérdezte a könyveikben megjelenő emberi kapcsolatokról, illetve társadalmi miliőről, és szó esett arról is, hogy igaza van-e Tolsztojnak, amikor azt írja az Anna Kareninában, hogy „minden boldogtalan család a maga módján az”.
Bűnös, bűnrészes vagy az események áldozata?
Bűnös, bűnrészes vagy az események áldozata?
A Hogyan Történt? Munkácsi Ernő visszaemlékezése, melyben a magyar holokauszt alatt megosztó szerepet betöltő Zsidó Tanács tevékenységét tárja fel, 1947-ben jelent meg. Sikeres, 2018-as, angol nyelvű kiadását követően idén ismét kiadják magyarul, azonban új formában válik elérhetővé az olvasók számára. Ezért szervezett az ELTE RC2S2 kutatócsoportban működő Digital Lens projekt csapata találkozót a könyv áprilisi megjelenése előtt. Ennek keretében Laczó Ferenc történésszel zajlott online beszélgetés, akit kutatói pályájáról, az általa írt bevezetőről, annotálási munkájáról és magáról a könyvről kérdeztek. 
Háború(k) árnyékában
Háború(k) árnyékában
Két, nemrég megjelent könyvét is bemutatta a Műút folyóirat március 7-én este a Kelet Kávézóban. Zelei Dávidnak a 20-21. századi spanyol-amerikai irodalomról szóló esszéi és kritikái (Post)Boom címmel jelentek meg, erről mesélt a szerző, Károlyi Csaba és Urbán Bálint társaságában. Az este második felében Nagy Hilda kérdezte Hegedüs Verát Ostoba című könyvéről. Ott jártunk.
Geometria, tűzijáték, evangélium és világvége
Geometria, tűzijáték, evangélium és világvége
Február 28-án mutatták be a Műút frissen megjelent lapszámát a Három Hollóban. A szervezők kritika-kerekasztallal, szépirodalmi felolvasással és képzőművészeti vetítéssel is készültek, betekintést nyújtva ezáltal a folyóirat rovataiba. Az est során lehetőségünk nyílt „geometrikus eseményként” vagy éppen az „otthonos függés” tereként rátekinteni kortárs verseskötetekre, hallhattunk a „tandoriság” fogalmáról, és még ahhoz is kaphattunk tippeket, hogy mely szavakat érdemes kerülni, ha az ember református lelkipásztorként prédikációt készül mondani. A lapszámban szereplő szerzőkkel Nagy Hilda, majd Kőrizs Imre beszélgetett.
Ha az ember ír, kötelessége csodát tenni
Ha az ember ír, kötelessége csodát tenni
A Kötetlenül sorozat 10. estjén Székely Zoárd mesélt készülő regényéről, amely a Nem akárkinek munkacímet viseli. Szó volt az irodalmi kánonról, a slam poetry és az a szépirodalmi indulás fontosságáról, ösztöndíjakról, családról, regényírásról. Az estet Horváth Florencia, a Kötetlenül állandó moderátora vezette.
A jereváni rádió nem egy vicc
A jereváni rádió nem egy vicc
Deczki Sarolta A jereváni rádió című kötetét mutatták be február 21-én a Kelet Kávézóban. Szándékos a műfajmegjelölés hiánya, hiszen a könyvben kritikák, tanulmányok és recenziók is olvashatóak, nyomaként az utóbbi évek irodalmi diskurzusainak. A nyomok pedig keresztül-kasul vezetnek a környező országokon, lírán, prózán át, az ügynökirodalomtól kezdve a szlovák irodalmon keresztül a hazai szerzőkig. Ezek alapján igazán érdekes bemutatóra számítottam és nem csalódtam. A szerzővel Visy Beatrix irodalomtörténész beszélgetett.
Nyomozás az ember után
Nyomozás az ember után
Nyerges Gábor Ádám hatodik, idén tavasszal megjelenő verseskötetéből kaphattak ízelítőt az érdeklődők február 18-án a Kis Présházban. A Nincs itt semmi látnivaló szövegei nyomozásra hívják majd az olvasót, és a bűntény körülményeitől a helyszínelésen át a szembesítésig vezetik, miközben olyan kérdések is előkerülnek, mint hogy mennyi egy ember piaci vagy éppen eszmei értéke. A szerzőt a kötet szerkesztője, Benedek Anna kérdezte.
Fiktív kultúratudományos graffiti a járvány időszakáról
Fiktív kultúratudományos graffiti a járvány időszakáról
Február 11-én a Kis Présházban mutatták be H. Nagy Péter Karanténkultúra: A folytatás című kötetét, melyben a 2020 őszén megjelent Karanténkultúra és járványvilág után ismét a pandémia tudományos, művészeti és irodalmi hatásai kerülnek előtérbe. A szerzővel Ureczky Eszter kultúrakutató, a Debreceni Egyetem oktatója, valamint L. Varga Péter, a kötet szerkesztője beszélgetett. A járvány kulturális következményein túl szóba került többek között a közösségi média szerepe a mindennapjainkban, és az a kérdés is felmerült, hogy milyen következményekkel jár majd a koronavírus a jövőt tekintve.
15   16   17   18   19   20   21   22   23 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés