bezár
 

színház / előadás

Csapó kettő
Csapó kettő
Csalóka kép a színpadi vagy a filmbéli. Csalóka, mert mindkét esetben kívülről nézünk valakit vagy valamit. Ilyenkor megvan az az érzésünk, hogy a látottakon bármikor tudunk változni. Csak rajtunk áll. Egy instrukció, és máris más érzelem tükröződik az arcon, máshogyan állnak a fények, erőteljesebbek a gesztusok. De vajon az életben rajtunk múlik-e ez teljes mértékben? Kemény Lili költő és filmrendező márciusi ősbemutatója a Színművészetin, a B monitor elgondolkodtató tematikájú, egyszerűen kivitelezett, beszédes tulajdonnevű szereplőket felsorakoztató előadása erről is szól.
Hősök, árulók, bohócok: Coriolanus és a művészet egyesítő ereje
Hősök, árulók, bohócok: Coriolanus és a művészet egyesítő ereje
Shakespeare Coriolanusa nem kellemes ember, a róla szóló tragédia sosem ígér könnyű színházi sikert. Az ukrán nemzeti színház alkotóinak kezében azonban e véres, kegyetlen és – sokszor bizony szövegében is száraz – mű felfénylik, sötét és véres valóságában is költői és filozofikus színeket nyer, igazi katartikus élménnyel ajándékozza meg a nézőt. Egyszerre szól az ókori Rómáról, a mai Ukrajnáról, egyben bármely politikai rendszer és háború embertelenségéről.
Játék a szemétdombon
Játék a szemétdombon
Illegális szemétlerakó melletti szuterénlakásban négy ember játszmázik. Szemét kis játékok ezek, ahogy szemét minden, ami körülveszi őket. Az angol drámairodalom fenegyerekének, Joe Ortonnak a kamaradarabját Guelmino Sándor rendezésében láthattuk a Jurányi Házban.
Hazudjunk, hisz mire jó az igazság?
Hazudjunk, hisz mire jó az igazság?
Makszim Gorkij 1902-ben írta drámáját a társadalom számkivetettjeiről, akik legalul, a mélyben élnek, mégsem érződik sem porosnak, sem idejétmúltnak a mű. Ascher Tamás egyszerre maira és kortalanra hangolt rendezésében, Radnai Annamária friss és pontos fordításában az előadás élő tanúság arról, amit nap mint nap látunk magunk körül, ha van szemünk rá. A mélyben című előadás felmutatja a sokszor láthatatlant: az otthonukat, családjukat, munkájukat, hitüket vesztettek világát, és bennük az emberit: jót, rosszat, igazságot, hazugságot egyaránt.
Etűdök illékonyságra
Etűdök illékonyságra
Az 1981-ben született Yoann Bourgeois-t a francia újcirkusz egyik legjelentősebb alkotójaként szokták felkonferálni. Munkáiban főleg a felfüggesztési pontok és a gravitációval való játék érdekli, ilyen mozgáskísérleteiből fűzött össze néhányat Éjféltájt című előadásában is, amelyet a Budapesti Tavaszi Fesztiválon láthattunk a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
Szőröstül-bőröstül becsomagolva
Szőröstül-bőröstül becsomagolva
Beavató szertartás részesei lehettünk az Ódry Színpadhoz tartozó Hevesi Teremben. Ott fogad minket pár, a Színművészetin tanuló diák, hangszerrel a kezében. Felcsendül a jólismert Ha az életben című, Kispál és a Borz együttes slágere. A játszótér jobb oldalán pedig ott várja a közönséget mosolyogva az asztal mögött ülő Karsai György tanár úr. Ő a szertartás „sámánja”, aki összeköt minket Arisztophanésszal, mai világunkat a Lüszisztraté című dráma világával.
Újra felizzott egymás iránt a szívünk…
Újra felizzott egymás iránt a szívünk…
„Újra felizzott egymás iránt a szívünk…” Münchenben hangzott el ez a mondat, 2019 áprilisának első napjaiban, a Krone Cirkusz Mandana – Cirkuszművészet újra álmodva című új műsorának premierje előtt nem sokkal. Martin Lacey és társa, Jana Mandana Lacey-Krone mondta Vági Bence rendezőnek. Ha léteznek a cirkuszművészet történetében legendás mondatok, akkor ez már azelőtt közéjük került, hogy Vági Bence válaszolhatott volna.
Kik írják a történelmet?
Kik írják a történelmet?
Székely Csaba Vitéz Mihály című történelmi vígjátékát mutatta be a Katona József Színházban a marosvásárhelyi 3G Színház társulata. Jelen és jövő feszül össze egy keserűen kacagtató és fájdalmasan aktuális darabban a hatalom természetéről.
Csoszogó gondnok
Csoszogó gondnok
Csöpögő csapok, óriási csövek. Lomok, kacatok, elhasznált bútorok borítják a Radnóti Színház színpadát Harold Pinter A gondnok című előadásában. Kálmán Eszter díszlete tulajdonképpen egy rossz, dohos szuterénszerűségre emlékeztet. Alföldi Róbert újabb rendezésében e hétköznapi tér eseményeinek és három lakójának  ̶  egy különös testvérpárnak és egy hisztis, mindent kifogásoló, befogadott idegennek  ̶  lehetünk tanúi és megfigyelői.
A mi Platonovunk, avagy az ígért nagy boldogság
A mi Platonovunk, avagy az ígért nagy boldogság
Csehov e korai darabja olyan, mint Büchner Woyzeckje, egyszerre túl sok és túl kevés, túlburjánzik a szöveg, és valahogy mégsem elég. Olyan, mint az életünk: intenzíven, nagyon él, de nem segít értelmezni önmagát. A Kamrában viszont Radnai Annamária élő és nagyon pontos fordításának köszönhetően, Székely Kriszta rendező és Szabó-Székely Ármin dramaturg kezében egy este alatt A Platonov képes arra, hogy fordítson picit a mi világunkon is – nézzük, és közben ráérzünk arra, hol rontjuk el mi is magunkat, emberi kapcsolatainkat.
20   21   22   23   24   25   26   27   28 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés