bezár
 

színház / kulissza

Independent aroma (peace-time) Budapesten
Independent aroma (peace-time) Budapesten
Szökőévben egyszer jár az ember ilyen különleges helyszínen, mint a Füszi. A házigazda Független Színház (Füszi) Budapest kilencedik kerületében, a Páva utca 30-as szám alatt, a Trafótól egy sarokra található, áthallatszik a zeneszó és/vagy az embertömeg nyüzsgése. Kezdés előtt még rágyújt a közönség nagyobbik része, ez kicsit beszáll az színházterembe is. Horváth Kristóf, vagyis Színész Bob önálló estjén lassan szeletelhetővé válnak a tabutémák, mert a magyarországi rasszizmus buborékját ideje szétfeszíteni. Méghozzá a humor elementáris erejével. 
Örökös megváltás és a beszélő bögre
Örökös megváltás és a beszélő bögre
Szakonyi Károly két korszakos remekműve, az Adáshiba és a Kutyabaj is újra hallható volt a közrádión hetek óta futó Archívumi válogatásban (visszahallgatható adás: 07.31. 06:04 és 07:04, illetve 08.09. 17:04), amelynek kulturális hátteréről a szerző egy elfeledett, 1974-es interjú kapcsán mesél. A beszélgetésből felsejlik a hazai rádiódramaturgia aranykora, a szocioriportok ihlette alkotói munka, valamint az a különleges korszak, amikor a Magyar Rádió stúdiói még a színházi élet legfontosabb tehetségkutató műhelyeként működtek.
Az NKA „nevezési díja”, azaz az L. Simon adó eltörlésének szükségességéről
Az NKA „nevezési díja”, azaz az L. Simon adó eltörlésének szükségességéről
Rengeteg fájdalmat okozott az elmúlt időszakban az NKA kiszámíthatatlan döntési mechanizmusa, ami sokszor minden szakmaiságot nélkülözve – például Orbán János Dénes és Takaró Mihály kurátori jelenlétében – ideológiai vagy személyes bosszú miatt volt elutasító. A közpénzekből történő szakmai kultúrafinanszírozás hiányát tetézte az általam ebben az időszakban megírt, kereken 100 pályázat esetében az NKA kasszájába befizetett, és soha viszont nem látott 4.478.211 forintnyi „nevezési díj” – amit nyugodtan nevezhetünk a bevezetőjéről L. Simon László adónak, amivel a kulturális szférát sújtotta.
Közeledés a japán színház zárt világához - 3.
Közeledés a japán színház zárt világához - 3.
A színész a közönségtől egy karnyújtásnyira vonul be a színpadra, megáll, faütők csattogó hangjaira pózba vágja magát, szemét kimerevítve eltorzítja arcát. Nagyszabású csatajelenetek, öngyilkos szerelmesek, alakváltó táncok – mi ihlette meg ebből Pintér Bélát, és miért lett a Kokuho című film az eddigi legnagyobb japán kasszasiker a mozikban? Cikksorozatunk harmadik részében a hagyományos japán színház leglátványosabb műfaja, a pompás díszleteket, jelmezeket és színpadi trükköket felvonultató kabuki világába nyújtunk betekintést két részletben.
Saját test, saját lélek
Saját test, saját lélek
„Nyitottabbnak kéne lennie a társadalomnak azzal kapcsolatban, hogy egy pár vagy egy egyedülálló nő hogyan dönt a saját életéről, a saját testéről, és arról, hogy mitől érzi magát teljesnek.” – hangzik el az egyértelmű kijelentés Zeck Juliannától, a Hosszú virágzás című dráma írójától. Az előadás rendezője (Szakács Hajnalka) és szerzője (Zeck Julianna) mesélt az alkotói folyamatról, meddőségről, női témákról, univerzális színházi nyelvezetről és társadalmi elvárásokról a március 7-én a Jurányiban bemutatott darab kapcsán.
In memoriam Nyakó Julianna (1963–2026)
In memoriam Nyakó Julianna (1963–2026)
Nyakó Julianna 2026. június 20-án, életének 64. évében váratlanul és tragikus hirtelenséggel elhunyt. Nemcsak az elmúlás, a hír is tragikus hirtelenséggel érkezett. Bár az elmúlt években már súlyos egészségügyi problémákkal nézett szembe, mégis úgy tűnt, ismét sikerült visszaküzdenie magát a munkához, amely számára létforma volt. Életútja egy egész nemzedék történetét sűríti magába, azét a generációét, amely a Kádár-rendszer konszolidált éveiben nőtt fel, fiatal felnőttként élte meg a rendszerváltást, majd érett művészként az Orbán-rendszer kulturális-politikai átrendeződését. Három rendszer, három alkalmazkodási kényszer, három különböző ígéret és három különböző csalódás.  
Itt az idő, hogy kacagjunk magunkon
Itt az idő, hogy kacagjunk magunkon
„Itt az idő, hogy lépjünk túl a cigányvicceken és vegyük vissza a humor fegyverét!” hirdette a VIII. Roma Hősök Színházi Fesztivál. 2026. május 5-9. között be is váltották az ígéretet, Balogh Rodrigó az Independent Theater Hungary alkotói gondolatiságáról, a Roma Hősök fesztiválról és a hatás erejéről mesélt. 
Stabil középerő
Stabil középerő
A magyar színházi életben számos rendező hangos belépővel érkezett, érkezik: programot hirdetnek, esztétikai forradalmat ígérnek, nyilatkozatokkal bélelik ki premierjeiket. És vannak olyanok, akik csöndesebben jönnek, de berendezkednek a szakmában. Czeizel Gábor az utóbbiak közül való. Nem a harsány önmitológia embere, hanem a munkáé. A neve nem botránycímként terjed, hanem szakmai beszélgetésekben: „vele jó dolgozni”, „figyel a színészre.” Ezek a mondatok a színházban többet érnek sok önfényező interjúnál. A rendező idén tölti be hatvanötödik életévét, ennek apropóján pályaösszegző beszélgetésbe vágtunk bele.   
A szenvedély és a megszokás sem takarhatja el a nehézségeket
A szenvedély és a megszokás sem takarhatja el a nehézségeket
A Katona József Színház Behívó közösségi színházi projektjének keretén belül megvalósuló FókuszOn című beszélgetés-sorozat második alkalmára április 18-án, Védőháló nélkül címmel került sor.
„Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…”
„Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…”
Május 6-án pár perccel tíz óra előtt érkeztem meg a Katona József Színház épületéhez. A teraszon és a Kantin asztalainál már sok izgatott érdeklődő várta az Életvárók szakmai nap kezdetét. Régi ismerősök köszöntötték egymást, új ismeretségek formálódtak – számos területről érkeztek résztvevők, köztük a színház, a drámapedagógia, a gyermekvédelem, a szociális munka, a közoktatás vagy akár a sport világából. Ennek a sokféle nézőpontnak a találkozása szakmailag hasznos és emberileg is inspiráló programsorozatot eredményezett.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés