bezár
 

zene / előadás

Iron Maiden a Fradi-pályán
Iron Maiden a Fradi-pályán
Június 7-én az Iron Maiden fellépett a Fradi-stadionban. Ismerek jó pár darabot, de amolyan csendes megfigyelő vagyok, aki viszont a Carmageddonon nőtt fel, azon az  autós játékon, amelyben bármerre is jártam, Iron Maiden szólt a rádióban. 
Úgy kéne csinálni mindent, ahogy a Tool zenél
Úgy kéne csinálni mindent, ahogy a Tool zenél
Ha a Tool Army elkötelezett harcosa lennék, egész biztosan haragvó üzenetet írnék Virágh Szabolcsnak, hogy milyen jogon ír koncertbeszámolót éppen ő, aki a legutolsó lemezig egy legfeljebb érdekes, közepesen elvont zenekarnak tartotta a Toolt. Olyannak, amit felvilágosultabb metálkörökben tisztelni illik, de közben mit sem tud(ott) jungiánus áthallásokról, dalokba rejtett Fibonacci-sorozatról vagy a lemezborítók szakrális geometriájáról. Szerzőként pedig azt válaszolnám, hogy nem is hiányzott ez a tudás, a koncert rendkívüli élményszerűsége ugyanis feleslegessé tett minden intellektualizálást, a komplex audiovizuális hatás pogózás nélkül is a zsigerekig hatolt, és tisztelettudó érdeklődésem végképp átszellemült lelkesedéssé vált.
Euripidész'22 koncert
Euripidész'22 koncert
Remek tradíció látszik újra kialakulni Magyarországon: a különféle tudományos konferenciákon megjelenik a párhuzamos művészet is, hol kiállítás, koncert, színházi előadás formájában. Pécsen a helyi egyetem bölcsészkarának Klasszika-Filológia Tanszéke rendezett egy Euripidész-konferenciát, melynek keretében egy kapcsolódó koncerten mutatták be két fiatal zeneszerző műveit: Balogh Máté: Antiopé-töredékek, és Tornyai Péter: Amphión és Zéthosz című munkáit.
Zeneesztétika a mai Magyarországon
Zeneesztétika a mai Magyarországon
2022 május 11-én mutatták be a Kis Présházban Pintér Tibor zeneesztéta és oktató új könyvét, a Hangok és szavak erdejét. A szerzőnek korábban regénye jelent meg a Prae Kiadónál, A harmónia tébolya címmel, ez a kötet azonban tanulmányokat és kritikákat tartalmaz. A könyv kapcsán Pintér Tibor a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, előadó és pedagógus Bali Jánossal beszélgetett arról, hogy mi is a zeneesztétika, hogyan jelent meg és jelenik meg a piac a zenében, és milyen szerepet tölt be ma a kritikus.
Lully 390
Lully 390
A Müpában megrendezett Régizene Fesztivál keretében adták elő A kénytelen házasság című comédie ballet-t. Zenéjét Jean-Baptiste Lully szerezte, a darab szövegét Molière írta. Közreműködött a Le Concert Spirituel, a Les Malins Plaisirs Színtársulat, a L’Eventail Tánctársulat, a szólisták pedig Lucie Edel és Yannis François voltak. A háromfelvonásos mű a barokk kor kedvelt műfajában készült a Napkirály megrendelésére. Zene, tánc és színház vidám egyvelegét láthatta a közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Torkunkon akadt a fekete fém
Torkunkon akadt a fekete fém
A black metal műfaj élő klasszikusa, az 1984 óta működő norvég Mayhem zenekar öt év után tette ismét tiszteletét Magyarországon. A Csihar Attila (ének), Necrobutcher (basszusgitár), Hellhammer (dob), valamint Teloch (gitár) és Ghul (gitár) alkotta banda a zenei extremitásra fogékony hallgatóság számára megkerülhetetlen etalon, amit egy életben legalább egyszer feltétlen meg kell nézni élőben. De talán nem azzal a hangosítással és színpadi fénytechnikával, amivel a Northern Ritual MMXXII Touron láthattuk őket.
Másodlagos frissesség
Másodlagos frissesség
„Nagyon érdekes és új. Csak tegnapelőtt olvastam.” Almási-Tóth András új Parsifal-rendezésének első felvonását nézve óhatatlanul is eszembe jut az Egy magyar nábobból Szentirmay Rudolf maró bon motja, mellyel a párizsi aranyifjakat legújabb pletykájával szórakoztatni kívánó Debry márki történetét teszi tönkre. Az én déjà vu élményem nem tegnapelőtti ugyan, hanem tavalyi: Kirill Szerebrennyikov a Bécsi Állami Operaházban rendezett Parsifalja (melyért nem kell a távoli császárvárosig elmenni, az Arte jóvoltából online is megtekinthető volt).
Ingres hegedűje
Ingres hegedűje
Tatai Nóra dalestjén voltam a minap, és elcsodálkoztam. Alapvetően dalest, ám mivel a zongorakísérő mellérendelt szerepet játszott, inkább kamaraest a helyes műfaji meghatározás.  Már írtam korábban Szabó Ferenc Jánosról, aki az est zongorakísérője, és aki ezen a koncertsorozaton zenei mindenes: menedzser, road, konferanszié. Amit ketten csinálnak, több mint figyelemreméltó. Klasszikus dalestet népszerűsítenek olyan koncepcióval, mely növeli az érdeklődést, segíti ezeknek a daloknak a jobb megértését.
Ez a nap is érthető
Ez a nap is érthető
Persze az alcím kötőjellel volna korrekt: Pátkai Rozina Minka-koncertje, hiszen az este tematikáját adó Czóbel Minka költőt oly mértékben tudta az énekesnő megjeleníteni, hogy egy olvasatban akár a nevét is fölveheti. Énekesnőt mondok, jóllehet a tevékenység csak részben fedi Pátkai Rozina intermédia művész és szuperperformer foglalkozását. A Czóbel Minka projekt néven is futó koncertsorozat áprilisban indul, előtte két vidéki városban – Debrecenben és Pécsen volt előbemutató – én a pécsi Szabadkikötőben hallgattam a sorozat főpróba-koncertjét.
Ami a megújulás garanciája lehet
Ami a megújulás garanciája lehet
Az egyik legszerethetőbb jelenség Magyarországon és Kelet-Európában az underground, mint művészeti színtér. Különbözik a nyugati undergroundtól abban, hogy nem ideológiák mentén elkülönül és kirekesztő egy művészeti réteg, hanem financiális okok miatt összetart, befogad.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés