bezár
 

építészet

2012. 06. 27.
Titkos Budapest
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Titkos Budapest A 20. századi diktatúrák árnyékban meghúzódó titkos budapesti helyeket akarja megvilágítani és megjelölni Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor frissen megjelent könyve. Árnyékok és árnyaik, rémtettek és rémhelyek, már keresni sem kell, elég megnézni a térképen.
A könyvbemutató helyszínét a budai vár alatt húzódó sziklakórházban találták meg a szerzők, ami valóban megfelelő keretet és felvezetést nyújtott a könyvhöz. A sziklakórház sorsa és jelenlegi misztikussá maszkírozott – viaszt, művért, idejétmúlt műszerek tömkelegét nem sajnálva – imázsa jól mutatja a városlakók, jelesül Budapest polgárainak viszonyát a ránk maradt múlthoz, a diktatúráink nyomaihoz. Ezt, a diktatúrákkal és terrorral átszőtt múltat a szerzők a falakba zárt történetekkel kívánják bemutatni, jelen esetben a falakat, házakat előtérbe helyezve, történeteik rövid felvillantásával. A szerzők célja, hogy a városlakók szembesüljenek a saját és városuk múltjával, vegyék észre, tudják, hogy az a ház, ami mellett nap mint nap elhaladnak, miféle sötét dolgok vagy titkos ügyködések helyszíne volt a nem is olyan távoli múltban.

A könyv időrendben taglalja a helyszíneket: az 1918–20-as forradalom és terror kedvenc helyeit, az SS, a Gestapo és a nyilasok Budapestjét, az ostrom egyes helyszíneit, a szovjetek és Rákosi megkapaszkodását a budai lejtőkön vagy a pesti belvárosban, az 1956-os forradalom fontosabb helyeit és a Kádár-rendszer öröknek tűnő, máig ható pontjait a városban.

A szimbolikus helyek mellett az elnyomó apparátus hivatalait, az irányító és vezető személyek lakhelyeit és paranoiáikat agyatlanul kielégítő szigorúan titkos rejtekhelyeit veszi sorba – összesen 185 szócikkben, 13 térképpel és bőséges illusztrációval.

A könyv néhol izgalmas mellékszálakkal visz tovább utcáról utcára, házról házra, néhol hátborzongató kegyetlenkedésekkel sokkol, mára mit sem sejtő vagy éppen mindent jól tudó lakók otthonaiban, pincéiben, néhol pedig bulvárízű szimatolásokkal elégíti ki kíváncsiságunkat a letűnt párt letűnt vezetőinek lakhelyét bemutatva.


A szerzők: Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián (fotó: Árvai András)

Az épületek tervezőit, ahol ismert volt, minden esetben feltüntették a szerzők – általában jó nevű, ismert építészek beazonosítható stílusjegyekkel. Viszont nem kapunk képet arról, hogy a lefoglalt villákat mi alapján választották ki az ismertté vált házfoglalók. Kérdésként megmarad, vajon a választásuk az ízlésüket tükrözte, ha egy Bauhaus villát, romantikus, szecessziós vagy éppen neoreneszánsz épületet választottak? Vagy egy életérzést akartak maguknak, mint Rákosi esetében Muráti Lili színésznő egykori otthona vagy Eichmann esetében a világhírű Tungsram alapítójának az otthona? Vagy így alakult, közel voltak a cimborák, jó volt a kilátás? Ezekre választ nem kapunk, ahogy az egyes helyek felsorolásán kívül nem jutunk közelebb az ott lakókhoz, világukhoz sem.


Gesztenyefa Eichmann
volt villája előtt (fotó: Árvai András)

A szerzők az épületeken kívül köztereket és köztéren álló, a korra jellemző szobrokat, emlékműveket is sorba vesznek: például érdekességként a Felvonulási téren álló Lenin-szobor egy momentumát, ami előtt a munkásőrök hajnalonként felfújt gumibelsővel gyakoroltak. 1989. április 22-én még megkoszorúzták, de egy héttel később levágták a talapzatáról, felújításra hivatkozva – valójában elővigyázatosságból, Nagy Imre és társai újratemetése előtt.

Megtudható, hogy Prónay Pálról, aki az ostrom alatt vált a különítményei révén hírhedté, található egy köztéri szobor a Városmajorban. Az 1941-ben felavatott Tábori vadászok első világháborús emlékműve egyik alakjához ugyanis Prónay állt modellt. 1949-ben kisebb átalakításon ment keresztül, a csendőrsapkát lecserélték egy számukra elfogadhatóbbra, de az alak maradt, mivel nem tudták kit ábrázol.

Egy újabb emlékműeset a Magyar fájdalom szobra, amit eredetileg a Nemzeti Bank épülete előtt állítottak fel 1932-ben a magyar revizionzmus pártfogója, Lord Rothermere ajándékaként. Később, 1948-ban a Margit-szigeti Palatinus fürdő bejáratánál helyezték el, ahol új értelmet nyert, és "napfürdőző nőként" áll ma is.

A könyvből kiderül, hogy mennyire vonzódtak a történelem szereplői a szállodákhoz: Kun Bélák a Hungáriában és a Ritzben rendezkedtek be, de Horthy is egy szállodát választott első budapesti beszédéhez, a Gellértet. Később a Gestapo budai garniszállókat nézett ki szálláshelyül és irodák részére. A már említett Prónay-különítmény a Béke Hotelben székelt a Teréz körúton, egy másik különítmény a Royal Szállóban.

Aki a könyvet végiglapozta, átolvasta, már nem menekül attól, hogy ha éppen egy olyan környéken jár, ne nézzen fel és ne álljon meg egy pillanatra felidézve a frissen szerzett tudását, remélhetőleg azzal a konklúzióval zárva, hogy rémségek ide, rémségek oda, ez mégiscsak a múlt, ez a város él és túlélt, akármilyen otthontalan gazemberek is érezték magukénak vagy próbálták a saját képükre formálni.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Árvai András --


További írások a rovatból

építészet

A modernizmus és a múlt illúziója A modernizmus és a múlt illúziója
Építészeti körtúra az ezerarcú Barcelonában
építészet

Koncepció, kontextus, térbeliség Koncepció, kontextus, térbeliség
3h_3ház a Fugában
építészet

Pécs rejtett metafizikája Pécs rejtett metafizikája
Bojár Iván András – Darabos György: Nagy Pécs Könyv. Ivon Kiadó, 2017. 444 oldal, 22000 Ft.

Más művészeti ágakról

Oliver Scherz: Mentsük meg Matildát! Pozsonyi Pagony, 2019.
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
színház

Megtisztulás elvitelre Megtisztulás elvitelre
Ábel Stella Psyché-interpretációja. Monodráma, ami szó szerint a székhez szegez
Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés