bezár
 

irodalom

2011. 10. 26.
Mészöly Dezsőt november 4-én temetik
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mészöly Dezső Kossuth-díjas írót november 4-én, pénteken 14 óra 15 perckor kísérik utolsó útjára a Farkasréti temetőben - közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

prae.hu

Mészöly Dezső életének 94. évében rövid betegség után október 11-én hunyt el. A Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, műfordítót, a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium saját halottjának tekinti.

Mészöly Dezső 1918. augusztus 27-én született Budapesten. Elemi iskoláit a szegedi piaristáknál végezte, majd Sárospatakon lett gimnazista. 1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, 1940-től három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke is volt, közben Párizsban irodalmi és színházi tanulmányokat folytatott. 1942-ben Kolozsvárott avatták bölcsészdoktorrá, disszertációját Villonból írta.

Élete első szerződését 25 évesen a Nemzeti Színház igazgatójától az Antonius és Kleopátra című Shakespeare-darab fordítására kapta. 1946-48 között a Nemzeti Színházban segédszínészként, segédrendezőként és dramaturgként is dolgozott, ez utóbbi munkakört töltötte be 1958-ig a Madách Színházban is, közben 1951-től 1954-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia tanára volt.

1963-tól tizenöt éven keresztül dolgozott elsősorban fordítóként és dramaturgként a Magyar Televízióban, nevéhez fűződik több film - a Liliomfi, a Bánk bán vagy a Czillei és a Hunyadiak - forgatókönyve is. 1992 óta a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt.

Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adta.

Lefordította szinte a teljes életművet, mindent, amit Villonnak tulajdonítottak és azt is, amit írtak róla. De az ő fordításában játsszák ma Magyarországon a legtöbb Shakespeare-darabot, és átültette magyarra Moliére, Agatha Christie, Heine műveit, sőt egy névtelen flamand szerző mirákulumát is.

Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek meg, forgatókönyveit a Lyukasóráimban adta közre 1993-ban.

1987 óta a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 1953-ban József Attila-díjat, 1999-ben Kossuth-díjat kapott, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Bali Péter Már megadtuk magunkat annak, ami csak holnap fog bennünket elnyelni című könyvéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 34. számáról
Demeter Arnold Búzaköd című verseskötetéről

Más művészeti ágakról

színház

A kabuki (2. rész) haragos istenektől a popkultúráig
Beethoven Fidelioja a 2026-os Bajor Operafesztiválon
film

Közönség- és művészfilmek a Vertigo Filmhét műsorán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés