Austen népszerűsége mit sem hanyatlott, generációk olvassák újra és újra klasszikussá vált regényeit. 1817-ben, 41 éves korában bekövetkezett halála körülményeit ugyanakkor mindig is némi rejtély övezte: a szakértők nem tudták kideríteni, pontosan mi okozta korai halálát, bár elterjedt nézetek szerint rákban vagy Addison-kórban szenvedett. Ashford viszont azzal állt elő, hogy az írónő arzénmérgezésben hunyt el.

A The Guardian című brit napilap online kiadásában megjelent cikk szerint Ashford meglepő elméletét az Austen levelezésében talált utalásra alapozza.

A krimiszerző három éve Chawtonba, Austen falujába költözött, hogy ott dolgozzon új munkáján. A helyszínen Austen régi leveleit olvasgatva egy mondat gyanút keltett benne: "Határozottan jobban vagyok, látásom is javult kissé, ami eléggé megromlott, fekete és fehér és minden rossz színben". Mivel Ashford a krimijeihez elég sok kutatást végzett, a leírásból ráismert az arzénmérgezés tüneteire.

De ez még nem minden: az írónő kapcsolatba lépett az észak-amerikai Jane Austen Társasággal, amelynek elnökétől megtudta, hogy Austen egy másik múzeumban őrzött hajtincsét megvizsgálták, és az arzénteszt pozitívnak bizonyult. Ez persze még korántsem bizonyítja, hogy szándékos mérgezésről lett volna szó. Akkoriban ugyanis például gyógyszerként is alkalmazták az arzént.

"A kutatásaim alapján rendkívül valószínű, hogy arzént tartalmazó gyógyszert kapott. Ha az ember a tüneteit összehasonlítja az arzénmérgezés tüneteivel, bámulatos egyezést talál" - idézte Ashfordot a guardian.co.uk.

A krimiszerző azonban nem állt le a bizonyítékok gyűjtésénél. Egy olyan regényen dolgozik, amely arra az ötletre épül: mi van, ha Austent meggyilkolták.