bezár
 

építészet

2012. 08. 21.
Tetőt kaphatnak Szícilia ókori színházai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Tetővel fedné be Szicília ókori színházait a sziget új kulturális tanácsosa. Az elképzelést fenntartás kísérte az olasz műemlékvédők és a sajtó részéről is.

prae.hu

 Nemzetközi építészeti pályázat meghirdetését tervezi Amleto Trigilio, Szicília tartomány alig két hete kinevezett kulturális tanácsosa.

    Trigilio szerint "a nyertes ötlettel két legyet ütnének egy csapásra". Védőszerkezettel borítanák be a télen-nyáron a szabad ég alatt pusztuló műkincseket. Másrészt a világ legnevesebb építészei versenyezhetnek a szicíliai kőszínházakért: "melyik építész ne akarná alkotását a taorminai vagy a siracusai színházban látni?" – kérdezte a La Sicilia napilapnak nyilatkozva.

    A Corriere della Sera milánói napilap "politikai shownak" nevezte a tanácsosi kinevezéséig munkaközvetítőként dolgozó Trigilio kezdeményezését.

    Az újság emlékeztetett, hogy nem akármilyen műemlékekről van szó: többek között a Krisztus előtti 5. századi siracusai színházról, amely a legnagyobb ókori színház Szicíliában, a Krisztus előtti 3. századi taorminai színházról, a Krisztus előtti 4. századi, Dionüszosznak szentelt morgantinai színházról.

    Az olasz műemlékvédők szerint a súlyos anyagi gondokkal küzdő szicíliai tartománynak fantasztikus ötletek helyett a világörökség részét képző és pusztuló kincseit kellene sürgősen megmentenie: a barokk székesegyházat Notóban, a 11. századi Maniace-erődöt Siracusában vagy a Mazara del Vallo tengeréből kihalászott Táncoló Szatír ókori bronzszobrát.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Balázs Mihály: Az építészet egy című könyvéről
építészet

A lakozási válságról
építészet

Hiány és emlékezet című Breuer Marcell emlékkiállítás Pécsett

Más művészeti ágakról

A Hogyan lesz a műfordítóból könyvkiadó? című kerekasztal-beszélgetésről
A Literatura 51. évfolyamának negyedik lapszámáról
art&design

Pál Csaba: Transzparens körforgás című kiállítása nyomán.
Interjú Kang Dzsijonggal, a Sim asszony, a bérgyilkos szerzőjével


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés