Balog József, a darab rendezője a főpróba előtt az MTI-nek felidézte, hogy Hajnóczy Péter író érdeklődése utolsó korszakában a színház felé fordult. Megírta Dinamit című egyfelvonásosát, amelyet a már korábban elhunyt Latinovits Zoltánnak ajánlott, és megszületett A herceg című monodráma is. A két darabot - amelyet sokan nem tartanak igazán színpadra alkalmasnak - a Szépirodalmi Kiadó már csak a szerző halála után, 1982-ben jelentette meg.

    Hajnóczy Péter egyszer megemlítette, hogy Paál István, a Szegedi Egyetemi Színpad legendás rendezője lenne talán az, aki színpadra tudná állítani A herceget, és előkerült egy levél is, amelyben a művész méltatta a drámát - mondta Balog József.

    A "hitvitázó" monodrámában megjelenik Ábrahám és Izsák bibliai története, de felbukkannak benne a Hajnóczy Péter betegségéről fölállított orvosi diagnózis részletei is. A szerző szembeállítja az Isten létezésébe vetett hitet azzal a bizonyossággal, hogy valaki tudja, Isten létezik - fogalmazott a rendező. Hozzátette: az író szerint hinni kevesebb, mint a bizonyosságot tudni Isten létezéséről.

    A dráma szövege puritán és szigorú váz, amelyet filmrészletekkel, hangokkal és színpadi jelenetekkel "öltöztettek föl". Az előadás kevésbé a harminc éve elhunyt szerzőről, mint inkább az alkotók kétségeiről - hisznek vagy tudnak - szól - mutatott rá Balog József.

    A rendező szerint természetesen adódott, hogy a monodrámát a szegedi közönség által szeretett Harsányi Attila adja elő, aki mindenre rálátó színészi attitűdjével egyenrangú alkotótárs volt az előadás születése során.

    A szegedi MASZK Egyesület produkciójában színpadra állított mű - amelynek létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta - ősbemutatóját kedden tartják a Régi Zsinagógában.