Az 1930-as évek Kaliforniájának vándormunkásai között játszódó történet nyomorult emberekről szól, mindenki vesztes, a körülmények elég szomorúak, mint a nagy gazdasági világválság idején vagy ma - mondta az egyik próbát követően a rendező az MTI-nek.

    Megítélése szerint a mű szikár, kemény, kegyetlen világa Móricz Zsigmond Barbárok című novellájával rokon. A nyomorban nem az a legszörnyűbb, hogy nincs pénze az embernek, hanem hogy megnyomorodik a lelke, a kilátástalanságban elvész a humánum - fogalmazott, hozzátéve, hogy az egymást rendkívül sűrűn követő események között vallási, világnézeti példázatok jelennek meg a kegyelemről, a becsületről, arról, hogy a hülyék vagy a gonoszok a világ bajainak okozói.

    Sűrű és kemény hathetes próbafolyamat áll a színészek mögött, mivel a darab a hagyományos magyar szövegközpontú játéktól eltérő munkát igényel tőlük. A puritán, szinte üres térben felnagyítódnak az emberi tartalmak, a színészek gesztusai, mozdulatai, és ezt tovább fokozza a színpad filmszerű képi világa, valamint a zene. A jeleneteket egy balladisztikus dal, Lorne Greene kanadai színész-énekes Ringo című számának részletei kötik össze.

    A darab két főszerepét, Lennie-t, a lomha, szellemileg visszamaradott óriást Borovics Tamás, illetve alacsony és fürge észjárású társát, George-ot Pataki Ferenc játssza.