Minden múzeum életében nagyon fontos pillanat, mikor új állandó kiállítása nyílik. Ehhez azonban mindig hosszú évek előkészítő munkája, emellett a BTM esetében a kultúráért felelős tárca és a főváros támogatása is szükséges volt - emlékeztetett a tárlat pénteki megnyitóján Bodó Sándor főigazgató.
   
Tarlós István főpolgármester kiemelte: olyan szép és szakszerű kiállítás nyílik meg, amely valóban méltó Budapest múltjának a teljesség igényével történő bemutatására. A BTM korábbi állandó tárlata csak a török hódoltság koráig tekintett vissza, a megújult kiállításba azonban bekerültek a "kezdetek" tárgyi emlékei is - jegyezte meg.
   
A tárlat kronologikus képet ad a város történetéről, ugyanakkor tematikus is, mert időszakonként egy-egy kiemelt téma köré csoportosítja a bemutatott korszakokat - hívta fel a figyelmet a kiállítás sajátosságára. Tarlós István elmondása szerint a kiállításon ezer esztendő metszete egyszerre látható tárgyakban, térképeken, maketteken, műkincsekben, fotókon és festményeken, megelevenítve egykori alkotóikat is.
   
Szende Katalin, a Közép-Európai Egyetem tanszékvezetője hozzátette, hogy a kiállítás egységeit a Duna-motívum fűzi össze: a tárlat a folyó stilizált hullámainak vonalát követve járható be. Mindennek tartalmi jelentése is van, hiszen a kiállításból "megláthatjuk és megérthetjük, hogy Budapestet a Duna telepítette le" - emlékeztetett.
   
Mint a történész rámutatott, a hidakkal jól ellátott Budapesten az átkelők, révek egykori alapvető szerepe már nem nyilvánvaló, de város kialakulásában ezek nagy fontossággal bírtak. A folyó más módon is jelen van a tárlaton: számos kiállítási tárgyat a Duna őrzött meg, hiszen ezek a folyó medréből kerültek elő - jegyezte meg.
   
A Perényi Roland és Végh András kurátorok által jegyzett kiállítás az épület első emeletének 900 négyzetméterén csaknem 1000 műtárgyon keresztül tekinti át a főváros történelmét. A tárlat alapkoncepcióját - amint erre a Fény és árnyék cím is utal - az évszázadok alatt többször lerombolt, majd mindig újjáépült főváros képe határozza meg.
   
Az interaktív kiállításon fontos szerep jut a technikai eszközöknek: a képernyők, digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is helyet kaptak, amelyek segítségével a látogatók kikereshetik például a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy az egykor ott állt épületek fotóit.