A kutatásban egy 600 szót tartalmazó kérdőívet használtak, az első kötetben ebből 250 szó és annak alakváltozatai szerepelnek. A nyelvi atlasz második kötetében dolgozzák fel a többi 350 szót - mondta el Brenner Koloman, az atlasz egyik szerkesztője, az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének docense.

A kérdőíves módszert a néhai Hutterer Miklós professzor dolgozta ki a '60-as években, míg az atlaszban látható színező módszert a kötet egyik szerkesztője, Erb Maria, a Magyarországi Németek Kutatási Központjának vezetője találta ki négy évvel ezelőtt. Annak idején fonetikai jelekkel, majd magnóval, később laptoppal rögzítették egy-egy szó ejtését a németek lakta 134 dél-magyarországi faluban.

Brenner Koloman példaként említette, hogy az Eiche (tölgyfa) szót egy színnel, míg ennek szóalak-változatait négy színárnyalattal jelölték. Ha rátekint valaki erre a nyelvi térképre, a kiegészítő oldal segítségével azonnal beazonosíthatja, hogy az adott településen melyik kiejtési forma él. 

Az össznémet dialektológia és a magyar nyelvtudomány szempontjából igen fontos mű született - tette hozzá a docens.

Tervezik Nyugat-Magyarország és a Dunántúli-középhegység német nyelvi atlaszának megjelenését is két kötetben. A nyugat-magyarországi kötet EU-projekt keretében az Osztrák Tudományos Akadémiával közösen készül majd. A Hutterer Miklós-féle kérdőív 600 szavának alakváltozatait Ausztriában, a mai Burgenland területén és nyugat-magyarországi városokban, falvakban fogják megkérdezni.

Az atlasz az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének gondozásában jelent meg.