A fertődi kastélyfelújítás első ütemében elkészült részt 2011 májusában adták át. "Ez a projekt a harmadik uniós pályázatot nyerte meg, így a beruházásra fordítható európai uniós források elérték az ötmilliárd forintot. Ez különleges eredménynek számít" - emelte ki Zumbok Ferenc az MTI-nek adott interjújában.

A projekt első ütemében megújultak a belső terek: a nyári ebédlő és a hűsölő, a zene- és néhány díszterem, valamint a kastélyépület homlokzatát és a díszudvart is rendbe hozták. A rekonstrukció már zajló második szakaszában megújítják többek között a kínailakk-kabinetet, befejezik a bábszínház helyreállítását, renoválják a narancsházat és megújítják a télikertet is. A második fejlesztési ütem csaknem kétmilliárd forintból valósul meg, átadását 2013. május 31-ére tervezik.

A költségvetés módosításával 350 millió forintot kapott Eszterháza, amelyből 200 millió forintot zenei rendezvényekre, szabadtéri produkciókra, operaelőadásokra, klasszikus zenei koncertekre fordítanak - részletezte a szakember. "Azon dolgozunk, hogy Eszterháza egykori kulturális nagyságát továbbörökítsük; közép-európai kulturális központtá szeretnénk tenni a barokk kastélyegyüttest" - tette hozzá.

A felújítás harmadik fázisát október végén hagyták jóvá. A több mint egymilliárd forintos forrást a kiskastély felújítására fordítják.

Az egykori Honvéd Főparancsnokság budai vári épületének rendbetételét a kormány 2011 októberében rendelte el, a Szent György téren álló épületet 2013 őszére kell rendbe hozni. A csaknem 700 milliós költségvetési forrásból állagmegóvó és értékmegőrző munkálatokat végeznek, mert még nem dőlt el, mi lesz az építmény funkciója.

"Az épület megmaradt torzóját oly módon kívánjuk visszakapcsolni a Várnegyed vérkeringésébe, hogy az épületet különböző kulturális és turisztikai feladatokkal ruházzuk fel" - részletezte a terveket a kormánybiztos.

Az állagmegőrző munkálatokon túl szabad átjárást szeretnének biztosítani a Várba, ezért megnyitják a korábban befalazott nyugati kaput, valamint használhatóvá teszik az épület központi elemeként szolgáló, loggiával bővített négyzetes udvart is. A munkálatok során nem kerül pótlásra a belső falfelületekről levert vakolat, így látható lesz az eredeti, téglasorokból álló falazati struktúra.

A Kúria átköltöztetésének kivitelezési terveire a kormány 50 millió forintot fordított idei költségvetésből. A a Kúria az Országházzal szemben elhelyezkedő, jelenleg a Néprajzi Múzeumnak és a Politikatörténeti Intézetnek (PTI) otthont adó épületbe költözne. A pénzből a művészettörténeti- és műszaki felméréseket és az arculattervezést kell megoldani. A munkálatok jelenleg is zajlanak, befejezésük határideje 2013. március 31.

Az Országházzal szemben lévő volt Igazságügyi Palotában 1948-ig a Kúria működött, 1957-ben az épület nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, Alkotmány utcai szárnyát pedig az MSZMP Párttörténeti Intézete, amelynek a jogutódja a PTI. 1973-ban az addig a galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.

A felújítások és megoldandó feladatok között az egyik legfontosabb a Várkertbazár rendbetétele - vélekedett a kormánybiztos. Az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1883 között épült bazárnak az volt a feladta, hogy összekapcsolja a Duna-partot a királyi kerteken keresztül a budai Várral.
"A Várbazárnak a kezdetektől rossz funkciót határoztak meg: volt kereskedelmi és vendéglátóhely, női festőiskola, szobrászműhely, majd 20 évig ifjúsági park, ami nagyon rosszat tett az épületnek" - fejtette ki a kormánybiztos. "A Várbazár rekonstrukciója Budapest egyik legsürgetőbb feladata" - húzta alá.

A felújításnak 2014 őszére el kell készülnie. "Bár a határidő meglehetősen rövid, de 2014. április 6-án ünnepeljük Ybl Miklós születésének 200. évfordulóját, és korábban ígéretet tettem arra, hogy a jubileumi megemlékezést már a bazárban fogjuk tartani" - jelentette ki. A beruházás teljes költségét - 8,1 milliárd forintot - uniós forrásokból fedezik.

A két déli épületben egy múzeumot alakítanak ki, az úgynevezett magyar értékek kapuját, ahol a magyar hagyományokat, tudományos emlékeket, Magyarország turisztikai látnivalóit lehet megismerni, múzeumainak, bemutatótermeinek érdekességeibe belekóstolni. Helyet kapnak az új épületegyüttesben éttermek, kávézók, a fülkékben pedig műhelyek, amelyeknek határozott idejű bérleti jogára fiatal képzőművészek pályázhatnak. Egy XIX. századi ötvösműhelyt, valamint egy 1000-1100 fős rendezvénytermet is kialakítanak.

Zumbok Ferenc kiemelte: fontosnak tartják a hely jó megközelíthetőségét, ezt a Vár lábánál lévő kikötő létrehozásával szeretnék biztosítani. Hajójárat hozná át a Vigadó térről a látogatókat és a BKV által üzemeltetett hajójáratok is megállnának a kikötőben.

A Várbazár oldalában mozgólépcső, egy kő lépcsősor, valamint egy törökkori földalatti lépcsősor biztosítja majd a feljutást. A bazár a tervek szerint önfenntartó lesz: a mélygarázs, a rendezvényterek, belépődíjak, kiadott helyiségekkel bevételéből fedezik a költségeket.

Tavasztól késő őszig péntek délutántól vasárnap estig lezárnák az utat a teljes bazárszakaszon, sétálóutcává alakítva azt.

A közbeszerzési pályázat lezárult, az eredményhirdetést január 15-re tervezik, az építkezés a jövő év elején kezdődhet - mondta a kormánybiztos.