bezár
 

zene

2008. 10. 22.
A magyar sanzonkirály 60 éve halt meg
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az egyik legnagyobb magyar slágerszerző, a vetélytársai által gúnyolt, a kommunista kultúrpolitika által tiltólistára tett, mégis töretlen népszerűségű Zerkovitz Béla hatvan éve, 1948. október 23-án halt meg.
Mivel az 1881. július 11-én született fiú édesanyja Goldmark Károly tanítványa volt a Zeneakadémián, otthon állandóan körülvette a zene. Középiskolásként hegedülni tanult, de "zenei antitalentumnak" minősítették és eltanácsolták, amit ő nem vett zokon, inkább magát képezte a zongora előtt. A Műegyetemen kitüntetéssel szerzett építészmérnöki diplomát, első dalát két vizsga között a feszültség levezetésére írta Integrál Böske címmel. Egy olasz tanulmányutat követően restaurátorként dolgozott, részt vett a királyi palota helyreállításában, de rendületlenül komponált. Minden bátorságát összeszedve egy előadás után, az utcán mutatta meg szerzeményeit a Fővárosi Orfeum igazgatójának, aki lámpafénynél átnézte, majd az épületben eljátszatta dalait és tehetségesnek minősítette a szerzőt.

A dicsérettől megtáltosodott Zerkovitz ontotta a slágereket, amelyeket a kor legnépszerűbb komikusai és dizőzei énekeltek. 1910-ben a Hulló falevél országos sláger lett, a népszerűség mellé az előadó művésznő kezét is elnyerte. Hamarosan Európa egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzője lett, szerzeményeit előadták Bécsben, Berlinben és Amerikában, Milánóban Puccini gratulált neki. A Tanácsköztársaság idején a politikában járatlan zeneszerző a Vörös Hadsereg számára is írt toborzódalt, emiatt egy időre külföldre menekült.

Szíve és a közönség hazahívta, s ő ekkor fogott igazán a slágergyártásba. Neve a biztos siker zálogának számított, a színészek versengtek azért, hogy felléphessenek darabjaiban. A színházbolond Zerkovitz Béla több alkalommal volt színigazgató, a Royal Orfeumot a város legdivatosabb helyei közé emelte. Zenekarokat, zsonglőröket szerződtetett, elhozta Pestre a híres zenebohóc Grockot és a "fekete párducot", Josephine Bakert, akinek több dalt is írt.

A békés és boldog családi életet élő slágerkirály 1948. október 23-án halt meg. Elképesztően sikeres pályafutása során minden arannyá változott, amihez csak hozzányúlt: megteremtette a magyar kuplét, közel 800 dalt, 36 operettet és két filmzenét komponált. Slágerei önálló életet élnek, ismertebbek, mint ő maga, jónéhányról már nem is tudjuk, hogy az ő szerzeménye. (Mi muzsikus lelkek; Asszonykám, adj egy kis kimenőt; Látta-e már Budapestet éjjel; Az egyiknek sikerül; Lehoznám néked a csillagokat és így tovább.) 

A sikernek persze irigyei is akadtak, háta mögött "Lopkovitznak" csúfolták, nem minden alap nélkül gúnyolták dalainak verkliszerű monotóniáját, meg-megbicsakló szövegeit. Az ötvenes években a kispolgári csökevények megtestesülésének, giccsnek minősítették, a tiltott kategóriába sorolták, csak azok a művei kaptak "kegyelmet", amelyeket kínnal-keservvel az osztályharc szolgálatába lehetett állítani. Az idők múlásával megítélése enyhült, ma pedig a színházak egyre-másra újítják fel a kasszasikert ígérő Zerkovitz-operetteket.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Tankcsapda és Kispál és a Borz a Szigeten – 2026. augusztus 12.
Zenés táncszínházi kísérlet Mozart Requiemje nyomán / Festival d’Aix-en-Provence - Adelaide Festival, Theater Basel, Wiener Festwochen, Palau de les Arts Reina Sofía, La Monnaie koprodukció / De Munt, július 12.

Más művészeti ágakról

Az Imágó a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
gyerek

Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
gyerek

Az Irány Panama! szerzője 96 éves volt


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés