bezár
 

építészet

2014. 02. 13.
Az urbanizáció általános elmélete
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mintegy százötven évvel első kiadása után magyarul is megjelent a katalán Ildefonso Cerdának a modern urbanisztika elméleti alapvetéseként számon tartott, Az urbanizáció általános elmélete című kötete a Scolar Kiadó gondozásában.
Miközben kiváló urbanisztikai munkák sora született a 20. században és ezek egy része magyar fordításban is elérhető, az homályban maradt a magyar olvasók, sőt a szakmai közvélemény számára is, hogy valójában mi az urbanisztika és mik az elméleti alapjai - mondta el az MTI-nek a könyv hazai megjelentetésének indokaitól Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezetője.

A kötetet Farkas Ildikóval és Ernhöffer Mónikával lefordító urbanista hangsúlyozta: Cerdá munkájának magyar kiadására azért volt szükség, mert ez az urbanisztika első, megkerülhetetlen, paradigmatikus igényű elméleti alapműve.

A kötet Magyarországon mégis teljesen ismeretlen annak ellenére, hogy Franciaországban évtizedekig tananyag volt az egyetemeken - fűzte hozzá.

"Az urbanisztika területén ilyen átfogó teoretikus mű nem született azóta sem" - érzékeltette a katalán építész könyvének jelentőségét.

Bajnai László hozzátette: Cerdá számtalan olyan alapelvet fogalmazott meg, amelyek közül "egy-egy részlet későbbi felismeréséért mások a 20. században megdicsőültek". Fontos felismerése volt például, hogy a város fejlesztése a közszféra és a magánstruktúrák együttműködésében a leghatékonyabb, de ezt kézben tartania a közszférának kell. Sajnos azonban Budapesten és Magyarországon 1990 után mind a szakmai, mind a közvélemény éppen az ellenkezőjét gondolta - jegyezte meg.

A szakember emlékeztetett arra, hogy Ildefonso Cerdá nemcsak teoretikusként alkotott jelentőset, hanem ő volt az a várostervező, aki a 19. század közepén megtervezte Barcelona bővítését, így neki köszönhető a katalán település városszerkezete is.

Bajnai László elmondása szerint Cerdá műve halála után jó néhány évtizedig feledésbe merült, elsősorban szerzője politikai tevékenységének következményeként: részben mert katalán létére együttműködött a madridi kormánnyal, részben mert szociális elképzelései sértették a gazdag barcelonai ingatlantulajdonos réteg érdekeit.

Az életművet Francoise Choay francia eszmetörténész fedezte fel újra a hatvanas években, és az ő tanítványa, Antonio López de Aberasturi szerkesztette kötetbe a cerdái alapmű legfontosabb részeit; ehhez a kiadáshoz Choay írt előszót és Aberasturi egy Cerdá életművét áttekintő bevezető tanulmányt. A magyar kiadás ebből, az Aberasturi által - Cerdá ismétléseit és mára már elavult fejtegetéseit kihagyva - fordított, szerkesztett és rövidített francia változatból készült.
 
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

építészet

Sugár Viktória és Kita Michihiro Pesti bérházak. Stílus, mintázat, fejlődés című könyvéről
építészet

Beszélgetés Mátrai Péterrel
építészet

Az EDGE Fest építészeti és design fesztiválról
építészet

Interjú a Törődés Munkabizottság képviselőivel

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 45. számáról
gyerek

Berg Judit mesesorozatából koncertszínház és bábrevü készült
Szabó Lőrinc és Somlyó Zoltán találkozása (Kőbányai Jánosnak ajánlva)
art&design

Raoul Coutard a BIFF-en


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés