színház
2014. 02. 20.
A kétfejű fenevad Kecskeméten
Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színdarabját mutatja be pénteken a kecskeméti Katona József Színház Koltai M. Gábor rendezésében.
Weöres darabjának A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben a teljes címe, ugyanakkor az író legkevésbé 1686-ról, Buda visszafoglalásának idejéről akart beszélni a darab írásakor 1972-ben – mondta az MTI-nek a darab rendezője.
Koltai M. Gábor szerint Weöres Sándor ürügyként használta a "kifeszített történelmi pillanatot", amikor az ország áttagozódott az egyik nagy birodalomból a másik nagy birodalomba. A darab politikai, emberi és történelmi, szerelmi kalandtörténet vagy katasztrófatörténet – tette hozzá.
A rendező hangsúlyozta: Weöres a darabban játszik a 70-es évek Magyarországával, ugyanakkor történelmi mechanizmusokra hívja fel a figyelmet.
Szavai szerint a darabot a "sok kis groteszk történet mellett történelmi fordulópontok és politikai pamfletek színesítik".
Remélem, ezek a különböző hatások egymást erősítve érvényesülni fognak és egy nagyon gazdag és szórakoztató előadás lesz a vége – fűzte hozzá.
Koltai M. Gábor a darab nyelvezetét csodálatosnak nevezte, de egyszerűsítettek rajta egy kicsit, meghagyták Weöres "fantasztikus találmányát", ahogy az 1970-es évek szlengjét, az akkori politika nyelvét visszafordította a XVII. század nyelvezetére, amikor ezek a szavak még nem léteztek.
Ez egy nagyon rafinált és szórakoztató stíluskeverék, amelynek mi igyekeztünk meghagyni az ízét. Annyit egyszerűsítettünk rajta, hogy első hallásra érthető legyen – fogalmazott a rendező.
A darab színlapja szerint Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupáncsak sodródó kisembereknek.
A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, amely a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nemcsak az derül mi is az igazi kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember.
Koltai M. Gábor szerint Weöres Sándor ürügyként használta a "kifeszített történelmi pillanatot", amikor az ország áttagozódott az egyik nagy birodalomból a másik nagy birodalomba. A darab politikai, emberi és történelmi, szerelmi kalandtörténet vagy katasztrófatörténet – tette hozzá.
A rendező hangsúlyozta: Weöres a darabban játszik a 70-es évek Magyarországával, ugyanakkor történelmi mechanizmusokra hívja fel a figyelmet.
Szavai szerint a darabot a "sok kis groteszk történet mellett történelmi fordulópontok és politikai pamfletek színesítik".
Remélem, ezek a különböző hatások egymást erősítve érvényesülni fognak és egy nagyon gazdag és szórakoztató előadás lesz a vége – fűzte hozzá.
Koltai M. Gábor a darab nyelvezetét csodálatosnak nevezte, de egyszerűsítettek rajta egy kicsit, meghagyták Weöres "fantasztikus találmányát", ahogy az 1970-es évek szlengjét, az akkori politika nyelvét visszafordította a XVII. század nyelvezetére, amikor ezek a szavak még nem léteztek.
Ez egy nagyon rafinált és szórakoztató stíluskeverék, amelynek mi igyekeztünk meghagyni az ízét. Annyit egyszerűsítettünk rajta, hogy első hallásra érthető legyen – fogalmazott a rendező.
A darab színlapja szerint Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupáncsak sodródó kisembereknek.
A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház - ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, amely a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nemcsak az derül mi is az igazi kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
art&design
Maud Karlsson Lima de Faria kiállítása Uppsalában
